Kategória:Deuterocohnia - Laptörténet

Jokhel Csaba, 2026. szeptember 22., 18:40-n

2026-09-22T18:40:31Z

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 22., 18:40-kori változata
2. sor:		2. sor:
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségnevet '''[[Ferdinand Julius Cohn]]''' (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a ''Cohnia'' névre utal, míg a görög ''deuteros'' jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi ''Cohnia'' név már használatban volt.		* A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' nemzetségnevet '''[[Ferdinand Julius Cohn]]''' (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a ''Cohnia'' névre utal, míg a görög ''deuteros'' jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi ''Cohnia'' név már használatban volt.

	=== Típus ===		=== Típus ===

Jokhel Csaba, 2026. szeptember 22., 18:38-n

2026-09-22T18:38:01Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Deuterocohnia Mez, 1894 | synonym = Abromeitiella A.Cast., 1931; Meziothamnus Harms, 1929 }} === A név eredete, etimológia === A ''Deuterocohnia'' nemzetségnevet '''Ferdinand Julius Cohn''' (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a ''Cohnia'' névre utal, míg a görög ''deuteros'' jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi ''Coh…”

2026-09-22T17:29:56Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Deuterocohnia Mez, 1894 | synonym = Abromeitiella A.Cast., 1931; Meziothamnus Harms, 1929 }} === A név eredete, etimológia === A ''Deuterocohnia'' nemzetségnevet '''Ferdinand Julius Cohn''' (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a ''Cohnia'' névre utal, míg a görög ''deuteros'' jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi ''Coh…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Deuterocohnia Mez, 1894 | synonym = Abromeitiella A.Cast., 1931; Meziothamnus Harms, 1929 }}
=== A név eredete, etimológia ===

A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségnevet '''[[Ferdinand Julius Cohn]]''' (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a ''Cohnia'' névre utal, míg a görög ''deuteros'' jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi ''Cohnia'' név már használatban volt.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Deuterocohnia longipetala'' (Baker) Mez; bazionim: ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker.
* '''Első leírása:''' '''[[Carl Christian Mez]]''', 1894, ''Deuterocohnia'' Mez, ''Flora Brasiliensis'' 3(3): 506.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A nemzetséget '''[[Carl Christian Mez]]''' hozta létre 1894-ben; a típusfajt ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker alapján ''Deuterocohnia longipetala'' (Baker) Mez néven kezelte.

{{Típusfaj | Deuterocohnia longipetala | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Abromeitiella|Abromeitiella]]'''''
* '''''[[:Kategória:Meziothamnus|Meziothamnus]]'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A ''[[Deuterocohnia]]'' fajai örökzöld, évelő, többnyire szárazságtűrő broméliák. A nemzetségen belül jelentős növekedési változatosság figyelhető meg: vannak rövid '''szárú''', tömött, párnaszerű telepeket alkotó fajok, míg mások lazább, bokrosabb habitusúak. Egyes fajok földlakók, mások sziklákon élő ''litofiton'' életmódot folytatnak.

A '''levelek''' rendszerint tőálló rozettát alkotnak, alakjuk, hosszúságuk és merevségük fajonként jelentősen változik. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' és ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' különösen tömött, párnaszerű növekedésűek, rövid, húsos '''levelekkel'''. Más fajok, például a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' hosszabb, ívesen elálló '''leveleket''' fejlesztenek.

A '''levelek''' több fajnál vastagok és merevek, felületük lehet sima, pikkelyekkel vagy finom szőrképletekkel borított. A levélszélen egyes fajoknál apró vagy erőteljesebb fogak, illetve tövisszerű képződmények fejlődnek. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' rövid '''levelei''' különösen sűrű rozettákba rendeződnek, és a növény idővel nagy, összefüggő párnát képezhet.

A '''gyökérzet''' elsősorban a talajban vagy a sziklafelszínen való rögzítést és a víz, valamint az ásványi anyagok felvételét szolgálja. A száraz, sziklás élőhelyeken élő fajoknál a gyökérzet a rendkívül kedvezőtlen vízellátású környezethez alkalmazkodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a rozettákból fejlődő rövid vagy hosszabb virágzati tengelyeken jelennek meg. A nemzetségen belül a virágzat felépítése változatos. Egyes fajok rövid, egyszerű, kevés virágú virágzatot fejlesztenek, míg mások hosszabb, több virágot hordozó virágzattal rendelkeznek.

A '''virág'''ok gyakran zöldesek, sárgászöldek, sárgák vagy vöröses, barnásvörös árnyalatúak. A csőszerű virágok alakja és színe fontos megkülönböztető bélyeg a fajok elkülönítésében. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' rövid, zöldes virágai például alig emelkednek ki a levélrozetták közül, míg a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' feltűnőbb, barnás-borvörös, zöld csúcsú virágokat fejleszt.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' három csészelevélből, a '''párta''' három sziromszerű lepellevélből áll; a '''lepellevelek''' rendszerint összetett, csőszerű virágot alkotnak. A színük fajonként változó, zöld, sárgászöld, sárga, illetve vöröses vagy barnás lehet.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és '''portokok''' a virág belsejében helyezkednek el; a '''termő''' felső állású, a '''bibeszál''' megnyúlt, a '''bibe''' háromkaréjú.

==== Termés ====

A termés toktermés, amely érés után felnyílik, és a magok kiszabadulását lehetővé teszi.

* '''Magja:''' A magok a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségben jellegzetes függelékeket viselnek. A korábban külön ''[[Abromeitiella]]'' nemzetségbe sorolt fajok magjai többek között a vessző- vagy koma alakú függelékek miatt is kapcsolódnak a ''[[Deuterocohnia]]'' fajaihoz.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A ''[[Deuterocohnia]]'' természetes elterjedési területe Dél-Amerika nyugati és középső részére koncentrálódik, különösen '''Bolívia''', '''Argentína''', '''Peru''', '''Chile''', '''Paraguay''' és '''Brazília''' területén. A nemzetség fajai a tengerszint közeli száraz területektől egészen mintegy 3900 m tengerszint feletti magasságig előfordulnak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség fajai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, de különösen jellemzőek rájuk a száraz, sziklás, félsivatagos és hegyvidéki környezetek. Sok faj meredek sziklafalakon, sziklarepedésekben vagy sziklás lejtőkön él. A magashegységi fajok között több tömött, párnaszerű telepet alkotó forma található. A növények a száraz időszakokhoz alkalmazkodtak, és egyes fajok olyan szélsőségesen száraz élőhelyeken élnek, ahol a csapadék nagyon ritka, ezért a levegő nedvességének és a ködnek is jelentős szerepe lehet vízellátásukban.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetség számos faja pozsgásnövényként is tartható. A termesztésben különösen a szárazságtűrő, kompakt növekedésű fajok érdekesek, például a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''.

Világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényelnek. A növekedési időszakban rendszeresen öntözhetők, de az öntözések között a közegnek ki kell száradnia. Télen a vízellátást jelentősen csökkenteni kell. A pangó vizet és a tartósan nedves, hideg környezetet rosszul viselik.

A fajok többsége lassú növekedésű. A tömött, párnaszerű fajok oldalhajtásokkal könnyen terjeszkednek, ezért idővel nagy, összefüggő telepet alkothatnak. Szaporításuk történhet a rozetták vagy oldalhajtások leválasztásával, illetve magvetéssel.

A ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' és ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' a broméliák között különösen szárazságtűrő fajok. A ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' esetében a termesztési tapasztalatok szerint a teljes napfény vagy világos félárnyék, a jó vízelvezetés, a nyári rendszeres öntözés és a téli száraz tartás megfelelő. A faj a broméliák között viszonylag hidegtűrő, de a téli nedvességet nem viseli jól.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetség fajai a [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] családon belül több más, rozettás, szárazságtűrő nemzetséggel is összetéveszthetők, különösen a ''[[Dyckia]]'' fajokkal. A ''[[Deuterocohnia]]'' és a ''[[Dyckia]]'' közötti különbségek a vegetatív bélyegek mellett különösen a virágzáskor válnak jól láthatóvá.

A korábban ''[[Abromeitiella]]'' néven kezelt fajok – köztük a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – különösen jellegzetes, tömött párnát alkotó növekedésűek. A molekuláris vizsgálatok alapján azonban ezek a fajok a ''[[Deuterocohnia]]'' belsejében helyezkednek el, ezért az ''[[Abromeitiella]]'' önálló nemzetségi rangja nem tartható fenn.

== Szukkulens taxonok ==

A ''[[Deuterocohnia]]'' a [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] család egyik jellegzetesen szárazságtűrő, pozsgás jellegű nemzetsége. Fajai között több olyan található, amely húsos, merev '''levelekkel''' rendelkezik, és a vizet hosszabb száraz időszakok átvészelésére használja.

Különösen érdekesek a korábban ''[[Abromeitiella]]'' alatt kezelt fajok, amelyek apró rozetták százait egyesítő, kemény, tömött párnákat képezhetnek. Ide tartozik a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', a ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. Ezek a növények száraz, gyakran meredek sziklafalakon élnek, és a broméliák között szokatlanul erősen szukkulens, szárazságtűrő életmódot képviselnek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[Deuterocohnia]]'' az [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] családba, a [[:Kategória:Pitcairnioideae|Pitcairnioideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Pitcairnieae|Pitcairnieae]] csoportba tartozó dél-amerikai nemzetség. A nemzetséget '''[[Carl Christian Mez]]''' írta le 1894-ben. Az IPNI szerint a ''[[Deuterocohnia]]'' nomenklaturális típusa a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' (Baker) Mez, amelynek bazionimja ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker.

A nemzetség rendszertani történetének fontos állomása volt az ''[[Abromeitiella]]'' összevonása. Spencer és Smith 1992-ben az ''[[Abromeitiella]]'' nemzetséget a ''[[Deuterocohnia]]'' szinonimájává vonták össze, mivel a két csoport több lényeges morfológiai bélyegben megegyezik. Ezek között szerepelnek az aszimmetrikus csészelevelek, a teljesen felső állású petefészek, a jellegzetes függelékkel rendelkező magok, valamint a rövid virágzati tengely és a párnaszerű növekedési forma egyes fajokban.

A jelenlegi filogenomikai vizsgálatok ezt az összevonást lényegében megerősítik. A 2026-ban publikált, 1815 alacsony példányszámú nukleáris génre és teljes plasztomokra épülő vizsgálat 17 ''[[Deuterocohnia]]'' fajt vizsgált. A nukleáris filogenetikai eredmények szerint a ''[[Deuterocohnia]]'' monofiletikus, és a ''[[Dyckia]]'' testvércsoportja; a két nemzetség együtt a ''[[Pitcairnia]]'' + ''[[Fosterella]]'' csoport testvércsoportja.

A vizsgálat a ''[[Deuterocohnia]]'' belsejében hat, erősen támogatott fő kládot különített el. Ezek közül az egyik a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' + ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' + ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' csoportot tartalmazza. Ez különösen fontos az ''[[Abromeitiella]]'' történeti értelmezése szempontjából: a korábban ebbe a nemzetségbe sorolt négy faj közül három – ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'', ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – valóban egymással alkot kládot, de ez a klád a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségen belül helyezkedik el.

A negyedik egykori ''[[Abromeitiella]]'' faj, a ''[[Deuterocohnia scapigera]]'' ezzel szemben nem ehhez a csoporthoz tartozik, hanem a ''[[Deuterocohnia gableana]]'' és ''[[Deuterocohnia sanctae-crucis]]'' közelében helyezkedik el. Ez jól mutatja, hogy a párnaszerű növekedési forma önmagában nem jelöl egyetlen, egységes evolúciós vonalat.

A 2026-os filogenomikai vizsgálat a nemzetségen belül hat fő kládot különített el: a ''[[Deuterocohnia recurvipetala]]''–''[[Deuterocohnia longipetala]]''–''[[Deuterocohnia haumanii]]''–''[[Deuterocohnia glandulosa]]'' csoportot; a ''[[Deuterocohnia sanctae-crucis]]'' + ''[[Deuterocohnia gableana]]''–''[[Deuterocohnia scapigera]]'' csoportot; a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' + ''[[Deuterocohnia abstrusa]]''–''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' csoportot; a ''[[Deuterocohnia schreiteri]]''–''[[Deuterocohnia digitata]]'' csoportot; a ''[[Deuterocohnia chrysantha]]''–''[[Deuterocohnia strobilifera]]'' csoportot; valamint a ''[[Deuterocohnia brevispicata]]'' + ''[[Deuterocohnia meziana]]''–''[[Deuterocohnia seramisiana]]'' csoportot.

A ''[[Deuterocohnia]]'' fajai rendkívül nagy magassági és alaktani változatosságot mutatnak. A vizsgált fajok elterjedési magassága a tengerszint közeli területektől mintegy 3900 m-ig terjed. A filogenetikai eredmények alapján a különböző növekedési formák – köztük a tömött párnaformák – több alkalommal, egymástól függetlenül is kialakulhattak.

== Egyéb ==

A ''[[Deuterocohnia]]'' különösen érdekes nemzetség a broméliák evolúciójának kutatásában, mert a nemzetségen belül a száraz, alacsony tengerszint feletti magasságú élőhelyektől a magashegységi környezetekig, valamint a lazább növekedésű növényektől a rendkívül tömött, párnaszerű telepekig sokféle életforma megtalálható.

A korábban önálló ''[[Abromeitiella]]'' nemzetségként kezelt növények története jól példázza, hogy a feltűnően hasonló növekedési forma nem feltétlenül jelent önálló evolúciós leszármazási sort. A modern nukleáris filogenomikai adatok alapján a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségen belüli rokonsági viszonyok jóval összetettebbek, mint amit kizárólag a külső morfológiai hasonlóság alapján feltételezni lehetett.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/n/296734-2 IPNI – Deuterocohnia Mez]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:296734-2 Plants of the World Online – Deuterocohnia]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:972903-1 Plants of the World Online – Deuterocohnia brevifolia]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:972905-1 Plants of the World Online – Deuterocohnia lotteae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77152204-1 Plants of the World Online – Deuterocohnia abstrusa]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/BROMELIADS/Family/Bromeliaceae/14678/Deuterocohnia_brevifolia LLIFLE – Deuterocohnia brevifolia]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/BROMELIADS/Family/Bromeliaceae/34203/Deuterocohnia_lotteae LLIFLE – Deuterocohnia lotteae]
* [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12918849/ Phylogenomics, ecomorphological evolution, and historical biogeography in Deuterocohnia]

[[Kategória:Bromeliaceae]]

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 22., 18:38-kori változata
22. sor:		22. sor:
	==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====		==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

	A ''[[Deuterocohnia]]'' fajai örökzöld, évelő, többnyire szárazságtűrő broméliák. A nemzetségen belül jelentős növekedési változatosság figyelhető meg: vannak rövid '''szárú''', tömött, párnaszerű telepeket alkotó fajok, míg mások lazább, bokrosabb habitusúak. Egyes fajok földlakók, mások sziklákon élő ''litofiton'' életmódot folytatnak.		A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' fajai örökzöld, évelő, többnyire szárazságtűrő broméliák. A nemzetségen belül jelentős növekedési változatosság figyelhető meg: vannak rövid '''szárú''', tömött, párnaszerű telepeket alkotó fajok, míg mások lazább, bokrosabb habitusúak. Egyes fajok földlakók, mások sziklákon élő ''litofiton'' életmódot folytatnak.

	A '''levelek''' rendszerint tőálló rozettát alkotnak, alakjuk, hosszúságuk és merevségük fajonként jelentősen változik. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' és ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' különösen tömött, párnaszerű növekedésűek, rövid, húsos '''levelekkel'''. Más fajok, például a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' hosszabb, ívesen elálló '''leveleket''' fejlesztenek.		A '''levelek''' rendszerint tőálló rozettát alkotnak, alakjuk, hosszúságuk és merevségük fajonként jelentősen változik. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' és ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' különösen tömött, párnaszerű növekedésűek, rövid, húsos '''levelekkel'''. Más fajok, például a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' hosszabb, ívesen elálló '''leveleket''' fejlesztenek.
44. sor:		44. sor:
	A termés toktermés, amely érés után felnyílik, és a magok kiszabadulását lehetővé teszi.		A termés toktermés, amely érés után felnyílik, és a magok kiszabadulását lehetővé teszi.

	* '''Magja:''' A magok a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségben jellegzetes függelékeket viselnek. A korábban külön ''[[Abromeitiella]]'' nemzetségbe sorolt fajok magjai többek között a vessző- vagy koma alakú függelékek miatt is kapcsolódnak a ''[[Deuterocohnia]]'' fajaihoz.		* '''Magja:''' A magok a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' nemzetségben jellegzetes függelékeket viselnek. A korábban külön ''[[Abromeitiella]]'' nemzetségbe sorolt fajok magjai többek között a vessző- vagy koma alakú függelékek miatt is kapcsolódnak a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' fajaihoz.

	== Elterjedés és élőhely ==		== Elterjedés és élőhely ==

	* '''Földrajzi elterjedés:''' A ''[[Deuterocohnia]]'' természetes elterjedési területe Dél-Amerika nyugati és középső részére koncentrálódik, különösen '''Bolívia''', '''Argentína''', '''Peru''', '''Chile''', '''Paraguay''' és '''Brazília''' területén. A nemzetség fajai a tengerszint közeli száraz területektől egészen mintegy 3900 m tengerszint feletti magasságig előfordulnak.		* '''Földrajzi elterjedés:''' A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' természetes elterjedési területe Dél-Amerika nyugati és középső részére koncentrálódik, különösen '''Bolívia''', '''Argentína''', '''Peru''', '''Chile''', '''Paraguay''' és '''Brazília''' területén. A nemzetség fajai a tengerszint közeli száraz területektől egészen mintegy 3900 m tengerszint feletti magasságig előfordulnak.
	* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség fajai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, de különösen jellemzőek rájuk a száraz, sziklás, félsivatagos és hegyvidéki környezetek. Sok faj meredek sziklafalakon, sziklarepedésekben vagy sziklás lejtőkön él. A magashegységi fajok között több tömött, párnaszerű telepet alkotó forma található. A növények a száraz időszakokhoz alkalmazkodtak, és egyes fajok olyan szélsőségesen száraz élőhelyeken élnek, ahol a csapadék nagyon ritka, ezért a levegő nedvességének és a ködnek is jelentős szerepe lehet vízellátásukban.		* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség fajai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, de különösen jellemzőek rájuk a száraz, sziklás, félsivatagos és hegyvidéki környezetek. Sok faj meredek sziklafalakon, sziklarepedésekben vagy sziklás lejtőkön él. A magashegységi fajok között több tömött, párnaszerű telepet alkotó forma található. A növények a száraz időszakokhoz alkalmazkodtak, és egyes fajok olyan szélsőségesen száraz élőhelyeken élnek, ahol a csapadék nagyon ritka, ezért a levegő nedvességének és a ködnek is jelentős szerepe lehet vízellátásukban.

	== Kultúrában tartás ==		== Kultúrában tartás ==

	A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetség számos faja pozsgásnövényként is tartható. A termesztésben különösen a szárazságtűrő, kompakt növekedésű fajok érdekesek, például a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''.		A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' nemzetség számos faja pozsgásnövényként is tartható. A termesztésben különösen a szárazságtűrő, kompakt növekedésű fajok érdekesek, például a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''.

	Világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényelnek. A növekedési időszakban rendszeresen öntözhetők, de az öntözések között a közegnek ki kell száradnia. Télen a vízellátást jelentősen csökkenteni kell. A pangó vizet és a tartósan nedves, hideg környezetet rosszul viselik.		Világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényelnek. A növekedési időszakban rendszeresen öntözhetők, de az öntözések között a közegnek ki kell száradnia. Télen a vízellátást jelentősen csökkenteni kell. A pangó vizet és a tartósan nedves, hideg környezetet rosszul viselik.
63. sor:		63. sor:
	== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==		== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

	A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetség fajai a [[:Kategória:Bromeliaceae\|Bromeliaceae]] családon belül több más, rozettás, szárazságtűrő nemzetséggel is összetéveszthetők, különösen a ''[[Dyckia]]'' fajokkal. A ''[[Deuterocohnia]]'' és a ''[[Dyckia]]'' közötti különbségek a vegetatív bélyegek mellett különösen a virágzáskor válnak jól láthatóvá.		A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' nemzetség fajai a [[:Kategória:Bromeliaceae\|Bromeliaceae]] családon belül több más, rozettás, szárazságtűrő nemzetséggel is összetéveszthetők, különösen a ''[[:Kategória:Dyckia\|Dyckia]]'' fajokkal. A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' és a ''[[:Kategória:Dyckia\|Dyckia]]'' közötti különbségek a vegetatív bélyegek mellett különösen a virágzáskor válnak jól láthatóvá.

	A korábban ''[[Abromeitiella]]'' néven kezelt fajok – köztük a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – különösen jellegzetes, tömött párnát alkotó növekedésűek. A molekuláris vizsgálatok alapján azonban ezek a fajok a ''[[Deuterocohnia]]'' belsejében helyezkednek el, ezért az ''[[Abromeitiella]]'' önálló nemzetségi rangja nem tartható fenn.		A korábban ''[[Abromeitiella]]'' néven kezelt fajok – köztük a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – különösen jellegzetes, tömött párnát alkotó növekedésűek. A molekuláris vizsgálatok alapján azonban ezek a fajok a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' belsejében helyezkednek el, ezért az ''[[Abromeitiella]]'' önálló nemzetségi rangja nem tartható fenn.

	== Szukkulens taxonok ==		== Szukkulens taxonok ==

	A ''[[Deuterocohnia]]'' a [[:Kategória:Bromeliaceae\|Bromeliaceae]] család egyik jellegzetesen szárazságtűrő, pozsgás jellegű nemzetsége. Fajai között több olyan található, amely húsos, merev '''levelekkel''' rendelkezik, és a vizet hosszabb száraz időszakok átvészelésére használja.		A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' a [[:Kategória:Bromeliaceae\|Bromeliaceae]] család egyik jellegzetesen szárazságtűrő, pozsgás jellegű nemzetsége. Fajai között több olyan található, amely húsos, merev '''levelekkel''' rendelkezik, és a vizet hosszabb száraz időszakok átvészelésére használja.

	Különösen érdekesek a korábban ''[[Abromeitiella]]'' alatt kezelt fajok, amelyek apró rozetták százait egyesítő, kemény, tömött párnákat képezhetnek. Ide tartozik a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', a ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. Ezek a növények száraz, gyakran meredek sziklafalakon élnek, és a broméliák között szokatlanul erősen szukkulens, szárazságtűrő életmódot képviselnek.		Különösen érdekesek a korábban ''[[Abromeitiella]]'' alatt kezelt fajok, amelyek apró rozetták százait egyesítő, kemény, tömött párnákat képezhetnek. Ide tartozik a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', a ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. Ezek a növények száraz, gyakran meredek sziklafalakon élnek, és a broméliák között szokatlanul erősen szukkulens, szárazságtűrő életmódot képviselnek.
75. sor:		75. sor:
	== Taxonómia és filogenetika ==		== Taxonómia és filogenetika ==

	A ''[[Deuterocohnia]]'' az [[:Kategória:Bromeliaceae\|Bromeliaceae]] családba, a [[:Kategória:Pitcairnioideae\|Pitcairnioideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Pitcairnieae\|Pitcairnieae]] csoportba tartozó dél-amerikai nemzetség. A nemzetséget '''[[Carl Christian Mez]]''' írta le 1894-ben. Az IPNI szerint a ''[[Deuterocohnia]]'' nomenklaturális típusa a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' (Baker) Mez, amelynek bazionimja ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker.		A ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' az [[:Kategória:Bromeliaceae\|Bromeliaceae]] családba, a [[:Kategória:Pitcairnioideae\|Pitcairnioideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Pitcairnieae\|Pitcairnieae]] csoportba tartozó dél-amerikai nemzetség. A nemzetséget '''[[Carl Christian Mez]]''' írta le 1894-ben. Az IPNI szerint a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' nomenklaturális típusa a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' (Baker) Mez, amelynek bazionimja ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker.

	A nemzetség rendszertani történetének fontos állomása volt az ''[[Abromeitiella]]'' összevonása. Spencer és Smith 1992-ben az ''[[Abromeitiella]]'' nemzetséget a ''[[Deuterocohnia]]'' szinonimájává vonták össze, mivel a két csoport több lényeges morfológiai bélyegben megegyezik. Ezek között szerepelnek az aszimmetrikus csészelevelek, a teljesen felső állású petefészek, a jellegzetes függelékkel rendelkező magok, valamint a rövid virágzati tengely és a párnaszerű növekedési forma egyes fajokban.		A nemzetség rendszertani történetének fontos állomása volt az ''[[Abromeitiella]]'' összevonása. Spencer és Smith 1992-ben az ''[[Abromeitiella]]'' nemzetséget a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' szinonimájává vonták össze, mivel a két csoport több lényeges morfológiai bélyegben megegyezik. Ezek között szerepelnek az aszimmetrikus csészelevelek, a teljesen felső állású petefészek, a jellegzetes függelékkel rendelkező magok, valamint a rövid virágzati tengely és a párnaszerű növekedési forma egyes fajokban.

	A jelenlegi filogenomikai vizsgálatok ezt az összevonást lényegében megerősítik. A 2026-ban publikált, 1815 alacsony példányszámú nukleáris génre és teljes plasztomokra épülő vizsgálat 17 ''[[Deuterocohnia]]'' fajt vizsgált. A nukleáris filogenetikai eredmények szerint a ''[[Deuterocohnia]]'' monofiletikus, és a ''[[Dyckia]]'' testvércsoportja; a két nemzetség együtt a ''[[Pitcairnia]]'' + ''[[Fosterella]]'' csoport testvércsoportja.		A jelenlegi filogenomikai vizsgálatok ezt az összevonást lényegében megerősítik. A 2026-ban publikált, 1815 alacsony példányszámú nukleáris génre és teljes plasztomokra épülő vizsgálat 17 ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' fajt vizsgált. A nukleáris filogenetikai eredmények szerint a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' monofiletikus, és a ''[[Dyckia]]'' testvércsoportja; a két nemzetség együtt a ''[[Pitcairnia]]'' + ''[[Fosterella]]'' csoport testvércsoportja.

	A vizsgálat a ''[[Deuterocohnia]]'' belsejében hat, erősen támogatott fő kládot különített el. Ezek közül az egyik a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' + ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' + ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' csoportot tartalmazza. Ez különösen fontos az ''[[Abromeitiella]]'' történeti értelmezése szempontjából: a korábban ebbe a nemzetségbe sorolt négy faj közül három – ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'', ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – valóban egymással alkot kládot, de ez a klád a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségen belül helyezkedik el.		A vizsgálat a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' belsejében hat, erősen támogatott fő kládot különített el. Ezek közül az egyik a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' + ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' + ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' csoportot tartalmazza. Ez különösen fontos az ''[[Abromeitiella]]'' történeti értelmezése szempontjából: a korábban ebbe a nemzetségbe sorolt négy faj közül három – ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'', ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – valóban egymással alkot kládot, de ez a klád a ''[[:Kategória:Deuterocohnia\|Deuterocohnia]]'' nemzetségen belül helyezkedik el.

	A negyedik egykori ''[[Abromeitiella]]'' faj, a ''[[Deuterocohnia scapigera]]'' ezzel szemben nem ehhez a csoporthoz tartozik, hanem a ''[[Deuterocohnia gableana]]'' és ''[[Deuterocohnia sanctae-crucis]]'' közelében helyezkedik el. Ez jól mutatja, hogy a párnaszerű növekedési forma önmagában nem jelöl egyetlen, egységes evolúciós vonalat.		A negyedik egykori ''[[Abromeitiella]]'' faj, a ''[[Deuterocohnia scapigera]]'' ezzel szemben nem ehhez a csoporthoz tartozik, hanem a ''[[Deuterocohnia gableana]]'' és ''[[Deuterocohnia sanctae-crucis]]'' közelében helyezkedik el. Ez jól mutatja, hogy a párnaszerű növekedési forma önmagában nem jelöl egyetlen, egységes evolúciós vonalat.