Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Dorstenia}} == Tudományos név == * '''''Dorstenia''''' Carolus Linnaeus, 1753 === A név eredete, etimológia === A nemzetséget '''Theodor Dorsten''' (1492–1552) német botanikus és orvos tiszteletére nevezte el '''Carolus Linnaeus'''. '''Dorsten''' jelentős füveskönyvek szerzője volt. Az elnevezést Linnaeus a ''Species Plantarum''-ban rögzítette. === Típus === * '''''Dorstenia contrajerva''''' Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Lin…”

2026-01-03T22:48:30Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Dorstenia}} == Tudományos név == * '''''Dorstenia''''' Carolus Linnaeus, 1753 === A név eredete, etimológia === A nemzetséget '''Theodor Dorsten''' (1492–1552) német botanikus és orvos tiszteletére nevezte el '''Carolus Linnaeus'''. '''Dorsten''' jelentős füveskönyvek szerzője volt. Az elnevezést Linnaeus a ''Species Plantarum''-ban rögzítette. === Típus === * '''''Dorstenia contrajerva''''' Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Lin…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Dorstenia}}
== Tudományos név ==

* '''''Dorstenia''''' Carolus Linnaeus, 1753

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetséget '''Theodor Dorsten''' (1492–1552) német botanikus és orvos tiszteletére nevezte el '''Carolus Linnaeus'''. '''Dorsten''' jelentős füveskönyvek szerzője volt. Az elnevezést Linnaeus a ''Species Plantarum''-ban rögzítette.

=== Típus ===

* '''''Dorstenia contrajerva''''' Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján, Mexikó/Közép-Amerika; Típuspéldány: LINN (London).
* '''Első leírása:''' Carolus Linnaeus írta le a ''Species Plantarum'' első kötetében 1753-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carolus Linnaeus, 1753.

{{Típusfaj|Dorstenia contrajerva|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Kosaria''''' Forsskål
* '''''Sychinium''''' Desvaux

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A nemzetség rendkívül heterogén: a lágyszárúaktól a húsos törzsű szukkulensekig terjed. A '''tejnedvű''' folyadék minden részében megtalálható. A '''szár''' sok fajnál gumósan megvastagodott (''caudex''), szukkulens, amely víztárolásra módosult. A '''levelek''' spirálisan vagy tőrózsában helyezkednek el, alakjuk a lándzsástól a tenyeresen karéjosig változhat. A '''levelek''' erezete jól látható, felületük gyakran szőrözött. A '''gyökér'''-zet gyakran gumós vagy húsos, segítve a száraz időszakok túlélését.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' a nemzetség legkülönlegesebb szerve: egy ellaposodott, korong, pajzs vagy csónak alakú virágzati tengely (''receptaculum''), amelyen az apró, egyivarú virágok szorosan egymás mellett ülnek. Ezt a speciális virágzatot ''hypanthodium''-nak vagy ''coenanthium''-nak nevezzük. A '''virágzat''' széle gyakran csáp- vagy fonalszerű függelékekkel díszített, ami bizarr megjelenést kölcsönöz a növénynek.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''-ek száma redukált, gyakran csak 2 vagy 3, a virágzati tengelybe süllyedve találhatók.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban a '''porzószálak''' száma 1-3. A termős virágokban a '''termő''' a tengelybe ágyazott, a '''bibeszál''' kétágú.

==== Termés ====

A '''termés''' apró makkocska. Különlegessége az “aktív” terjesztés: éréskor a virágzati tengely szöveteiben fellépő turgornyomás a '''magja'''-kat (makkocskákat) akár több méter távolságra is kilövi.

* '''Magja:''' A '''magja''' kicsi, kemény, a lövedékszerű terjedésre módosult.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Pantropikus elterjedésű nemzetség. Megtalálható '''Afrikában''' (a fajok többsége itt él), '''Arábiában''', '''Ázsiában''', valamint '''Közép-''' és '''Dél-Amerikában'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő: a trópusi esőerdők árnyékos aljnövényzetétől (lágyszárú fajok) a félsivatagi, sziklás területekig ('''geofiton''' vagy szukkulens életmód). A szukkulens fajok (pl. ''Dorstenia foetida'') gyakran '''litofiton''' módon, sziklák repedéseiben élnek.

== Kultúrában tartás ==

A szukkulens fajok népszerűek a gyűjtők körében. Meleg, világos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Télen a szukkulens fajokat szárazon kell tartani. A magkilövő tulajdonságuk miatt a gyűjteményekben gyakran “gyomosítanak”, váratlan helyeken bukkanhatnak fel a magoncok.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A pajzs alakú, csápos virágzat semmilyen más növénycsoporttal nem téveszthető össze. Bár a ''Ficus'' (füge) rokona, annak virágzata zárt, a ''Dorstenia'' virágzata viszont nyitott és ellaposodott.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség számos tagja (különösen az afrikai és arab fajok) valódi szukkulens. Ezek vastag, húsos törzset (pachycaul szár) és gyakran szezonálisan lehulló leveleket növesztenek. Jellemző példák: ''Dorstenia foetida'', ''Dorstenia gigas'', ''Dorstenia crispa''.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV szerint a ''Moraceae'' család ''Dorstenieae'' törzsébe tartozik. Molekuláris adatok alapján a nemzetség monofiletikus, de belső rendszertana a nagy fajszám és a változatos morfológia miatt komplex.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DDorstenia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Dorstenia]
* https://en.wikipedia.org/wiki/Dorstenia
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.llifle.com/

[[Kategória:Moraceae]]

Kategória:Dorstenia - Laptörténet