<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AFicus</id>
	<title>Kategória:Ficus - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AFicus"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ficus&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-28T03:03:03Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ficus&amp;diff=5361&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ficus}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Ficus&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Carolus Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A nemzetségnév a klasszikus latin &#039;&#039;ficus&#039;&#039; szóból származik, amely az ehető fügét és az azt termő fát jelölte. A szó eredete vélhetően még ősibb, a sémi &#039;&#039;feg&#039;&#039; szóra vezethető vissza. Carolus Linnaeus tette hivatalossá a modern botanikai nevezéktanban.  === Típus ===  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Ficus carica&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Linnaeus (Közöns…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ficus&amp;diff=5361&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T22:51:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ficus}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ficus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A nemzetségnév a klasszikus latin &amp;#039;&amp;#039;ficus&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amely az ehető fügét és az azt termő fát jelölte. A szó eredete vélhetően még ősibb, a sémi &amp;#039;&amp;#039;feg&amp;#039;&amp;#039; szóra vezethető vissza. Carolus Linnaeus tette hivatalossá a modern botanikai nevezéktanban.  === Típus ===  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ficus carica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus (Közöns…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Ficus}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ficus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetségnév a klasszikus latin &amp;#039;&amp;#039;ficus&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amely az ehető fügét és az azt termő fát jelölte. A szó eredete vélhetően még ősibb, a sémi &amp;#039;&amp;#039;feg&amp;#039;&amp;#039; szóra vezethető vissza. Carolus Linnaeus tette hivatalossá a modern botanikai nevezéktanban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ficus carica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus (Közönséges füge); Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján, Dél-Európa/Nyugat-Ázsia; Típuspéldány: LINN (London).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus írta le a &amp;#039;&amp;#039;Species Plantarum&amp;#039;&amp;#039; második kötetében 1753-ban.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus, 1753.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Ficus carica|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mastigosuke&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Rafinesque&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Urostigma&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Gaspari&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Visiania&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Gaspari&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség rendkívül változatos: örökzöld és lombhullató fák, cserjék és kúszónövények egyaránt tartoznak ide. Közös jellemzőjük a minden részükben jelen lévő fehér &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tejnedvű&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; latex. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-on gyakran találhatók járulékos léggyökerek, amelyek sok fajnál (pl. &amp;#039;&amp;#039;Ficus benghalensis&amp;#039;&amp;#039;) elérik a földet és palánkgyökerekké vagy oszlopszerű támasztógyökerekké alakulnak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végén a rügyet két pálhalevél védi, amelyek lehullás után gyűrű alakú heget hagynak a nóduszon. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában váltakozó állásúak, egyszerűek, épek vagy karéjosak, bőrszerűek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-zet agresszív, gyakran messzire nyúlik víz után kutatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a nemzetség legfontosabb bélyege: egy befelé fordult, húsos virágzati tengely, az úgynevezett serlegvirágzat vagy füge (&amp;#039;&amp;#039;syconium&amp;#039;&amp;#039;). Az apró, egyivarú virágok ennek a zárt üregnek a belső falán sorakoznak. A külvilággal csak egy apró nyílás, az &amp;#039;&amp;#039;ostiola&amp;#039;&amp;#039; köti össze őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-ek száma 2–6, gyakran redukáltak és hártyásak.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A porzós virágokban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rövidek. A termős virágokban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; egyrekeszű, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; oldalállású. A beporzást kizárólag speciális fügedarazsak (Agaonidae) végzik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A füge valójában egy csoportos terméságazat. A valódi &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termés&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-ek apró makkocskák a húsos serleg belsejében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;magja&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kicsi, endospermiumot tartalmaz, a csíra görbült.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi övezetekben. Legnagyobb fajgazdagságban &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Délkelet-Ázsiában&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Afrikában&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ausztráliában&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fordulnak elő.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Esőerdők, monszunerdők és szavannák meghatározó elemei. Számos faj &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;epifiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-ként kezdi életét más fákon, majd léggyökereikkel körbefonják és végül elpusztítják a gazdafát (“fojtófügék”). Kulcsfontosságú táplálékforrást biztosítanak a trópusi élővilág számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sok faj népszerű dísznövény (pl. &amp;#039;&amp;#039;Ficus benjamina&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Ficus elastica&amp;#039;&amp;#039;). Világos helyet és egyenletes öntözést igényelnek. A huzatra és a hirtelen környezetváltozásra levéldobással reagálnak. A közönséges fügét (&amp;#039;&amp;#039;Ficus carica&amp;#039;&amp;#039;) mérsékelt övi gyümölcsként termesztik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt serlegvirágzat és a pálhalevelek által hagyott gyűrűs hegek a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-on egyértelműen azonosítják a nemzetséget.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV szerint a &amp;#039;&amp;#039;Moraceae&amp;#039;&amp;#039; család &amp;#039;&amp;#039;Ficeae&amp;#039;&amp;#039; törzsének egyetlen nemzetsége. Jelenleg több mint 800 fajt tartanak számon, melyeket több alnemzetségre (pl. &amp;#039;&amp;#039;Urostigma&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Pharmacosycea&amp;#039;&amp;#039;) osztanak a virágszerkezet és a beporzási stratégia alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DFicus https://www.worldfloraonline.org/search?query=Ficus]&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Ficus&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Ficus]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Moraceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>