Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

2026-01-03T15:13:25Z

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2026. január 3., 15:13-kori változata
6. sor:		6. sor:
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	A ''Gynura'' név a görög ''gyne'' (nő/ivar) és ''oura'' (farok) szavakból származik. Az elnevezés a hosszú, feltűnő '''bibeszál''' ágaira utal, amelyek messze kinyúlnak a virágzatból~~. A klasszikus görög források (LSJ) és a botanikai etimológiai szótárak (Genaust, Stearn) egyhangúlag ezt a morfológiai sajátosságot jelölik meg a név forrásaként~~.		A ''Gynura'' név a görög ''gyne'' (nő/ivar) és ''oura'' (farok) szavakból származik. Az elnevezés a hosszú, feltűnő '''bibeszál''' ágaira utal, amelyek messze kinyúlnak a virágzatból.

	=== Típus ===		=== Típus ===

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Gynura}} == Tudományos név == * '''''Gynura''''' Cassini, 1817 === A név eredete, etimológia === A ''Gynura'' név a görög ''gyne'' (nő/ivar) és ''oura'' (farok) szavakból származik. Az elnevezés a hosszú, feltűnő '''bibeszál''' ágaira utal, amelyek messze kinyúlnak a virágzatból. A klasszikus görög források (LSJ) és a botanikai etimológiai szótárak (Genaust, Stearn) egyhangúlag ezt a morfológiai sajátosságot jel…”

2026-01-03T15:10:14Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Gynura}} == Tudományos név == * '''''Gynura''''' Cassini, 1817 === A név eredete, etimológia === A ''Gynura'' név a görög ''gyne'' (nő/ivar) és ''oura'' (farok) szavakból származik. Az elnevezés a hosszú, feltűnő '''bibeszál''' ágaira utal, amelyek messze kinyúlnak a virágzatból. A klasszikus görög források (LSJ) és a botanikai etimológiai szótárak (Genaust, Stearn) egyhangúlag ezt a morfológiai sajátosságot jel…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Gynura}}
== Tudományos név ==

* '''''Gynura''''' Cassini, 1817

=== A név eredete, etimológia ===

A ''Gynura'' név a görög ''gyne'' (nő/ivar) és ''oura'' (farok) szavakból származik. Az elnevezés a hosszú, feltűnő '''bibeszál''' ágaira utal, amelyek messze kinyúlnak a virágzatból. A klasszikus görög források (LSJ) és a botanikai etimológiai szótárak (Genaust, Stearn) egyhangúlag ezt a morfológiai sajátosságot jelölik meg a név forrásaként.

=== Típus ===

* ''Gynura aurantiaca'' (Blume) Sch.Bip. ex DC.; Gyűjtő: Blume, hely: Jáva (Indonézia);
* '''Első leírása:''' Alexandre de Cassini, Dictionnaire des Sciences Naturelles 6: 391. 1817.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Alexandre de Cassini, 1817.

{{Típusfaj|Gynura aurantiaca|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Crassocephalum''''' Moench (részben)
* '''''Senecio''''' L. (részben)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A nemzetség fajai évelő lágyszárúak vagy félcserjék, néha kúszó növekedésűek. A '''hajtás''' és a '''szár''' gyakran húsos, egyes fajoknál (pl. ''G. aurantiaca'') sűrű, lila szőrözöttség fedi. A '''levél''' vagy '''levelek''' váltakozó állásúak, gyakran karéjosak vagy fogazottak. A '''gyökér''' lehet rostos, de több fajnál gumósan megvastagodott, '''geofiton''' jellegű. Egyes fajok '''tejnedvű'''-ek lehetnek.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' vagy virágzat fészkes. A fészkek magányosak vagy ernyőszerű csoportokban állnak. A '''virág'''-ok kizárólag csövesek, nyelves virágok hiányoznak.

* '''Takarólevelek:''' A fészekpikkelyek egy sorban állnak, alapjuknál összeforrhatnak. A '''párta''' színe a sárgától a narancsvörösig terjed. A '''lepellevél''' hiányzik, a '''csésze''' repítőszőrökké módosult.

* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' csővé forrtak. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' két ága hosszú és papillás (innen a név eredete).

==== Termés ====

A termés bordázott kaszat.

* '''Magja:''' Kicsi, a csúcsán fehér, selymes repítőszőrökkel (pappus).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség elsősorban '''Trópusi-Ázsia''' (India, Kína, Indonézia), '''Ausztrália''' és '''Afrika''' területein terjedt el.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbbször trópusi esőerdők szélén, nedves völgyekben vagy zavart területeken fordulnak elő, gyakran '''epifiton''' vagy '''litofiton''' módon is megtelepedhetnek sziklákon vagy fatörzseken.

== Kultúrában tartás ==

A legismertebb szobanövény a ''Gynura aurantiaca'' (‘bíborpletyka’), amelyet dekoratív lila szőrei miatt tartanak. Világos helyet és egyenletes öntözést igényel, de a pangó vizet nem bírja.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlít a ''Senecio'' nemzetségre, de a nyelves virágok teljes hiánya és a '''bibeszál''' ágainak egyedi felépítése jól elkülöníti tőle.

== Szukkulens taxonok ==

Számos faj rendelkezik szukkulens jelleggel, különösen a gumós gyökerű vagy húsos szárú fajok. A ''Gynura pseudochina'' például vaskos, föld alatti gumót fejleszt, amely segíti a szárazabb időszakok túlélését, így '''geofiton''' életmódot folytat.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV besorolás szerint az Asteraceae család, Senecioneae nemzetségcsoport tagja. Legközelebbi rokonai a ''Crassocephalum'' és a ''Senecio'' nemzetségek körében találhatók.

== Forrás ==

* https://powo.science.kew.org/
* https://www.worldfloraonline.org/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Gynura
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/

[[Kategória:Asteraceae]]

Kategória:Gynura - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */