<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AIpomoea</id>
	<title>Kategória:Ipomoea - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AIpomoea"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ipomoea&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T20:28:03Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ipomoea&amp;diff=5367&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ipomoea}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Ipomoea&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Carolus Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A nemzetségnév a görög &#039;&#039;ipsz&#039;&#039; (féreg, kunkorodó inda) és &#039;&#039;homoiosz&#039;&#039; (hasonló) szavakból származik. Ez a megnevezés a növények jellegzetes, csavarodó, féregszerűen kúszó növekedési formájára utal. &#039;&#039;&#039;Carolus Linnaeus&#039;&#039;&#039; rögzítette a nevet a modern botanikai nevezéktanban.  === Típus ===  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Ipomoea p…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ipomoea&amp;diff=5367&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T23:09:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ipomoea}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A nemzetségnév a görög &amp;#039;&amp;#039;ipsz&amp;#039;&amp;#039; (féreg, kunkorodó inda) és &amp;#039;&amp;#039;homoiosz&amp;#039;&amp;#039; (hasonló) szavakból származik. Ez a megnevezés a növények jellegzetes, csavarodó, féregszerűen kúszó növekedési formájára utal. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carolus Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rögzítette a nevet a modern botanikai nevezéktanban.  === Típus ===  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea p…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Ipomoea}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetségnév a görög &amp;#039;&amp;#039;ipsz&amp;#039;&amp;#039; (féreg, kunkorodó inda) és &amp;#039;&amp;#039;homoiosz&amp;#039;&amp;#039; (hasonló) szavakból származik. Ez a megnevezés a növények jellegzetes, csavarodó, féregszerűen kúszó növekedési formájára utal. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carolus Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rögzítette a nevet a modern botanikai nevezéktanban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea pes-tigridis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján, India; Típuspéldány: LINN (London).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus írta le a &amp;#039;&amp;#039;Species Plantarum&amp;#039;&amp;#039; első kötetében 1753-ban.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carolus Linnaeus, 1753.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Ipomoea pes-tigridis|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Batatas&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Choisy&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Calonyction&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Choisy&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Exogonium&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Choisy&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Quamoclit&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mill.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Pharbitis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Choisy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség fajai többségében lágy szárú vagy fásodó tövű kúszónövények (liánok), de előfordulnak közöttük cserjék és kisebb fák is. Szöveteikben gyakran &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tejnedvű&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; latex található. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában balra csavarodva kúszik, hossza több métert is elérhet. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; váltakozó állásúak, egyszerűek, alakjuk rendkívül változatos: a szív alakútól a tenyeresen karéjosig terjed. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sok fajnál gumósan megvastagodott, raktározó szervvé alakult (pl. az édesburgonya esetében).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-ok magányosak vagy bogas virágzatot alkotnak, általában nagyok és feltűnőek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sugaras szimmetriájú, tölcsér vagy harang alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5 szabad, gyakran maradó &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csészelevélből&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; áll. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5 összeforrt &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevélből&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; áll, amelyek bimbóban megcsavarodva helyezkednek el. A párta színe a fehértől a kéken, lilán és rózsaszínen át a vörösig terjedhet.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az 5 &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a párta csövének alapjához nőtt. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felső állású, 2–4 rekeszű. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; egyszerű, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fejes vagy kétkaréjú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termés&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában gömbölyded, száraz toktermés, amely 4 vagy több szeleppel nyílik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;magja&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; viszonylag nagy, sima vagy szőrözött felületű, kevés endospermiumot tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi területeken, de számos fajuk a mérsékelt övben is meghonosodott.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő: útszéleken, erdőszéleken, tengerparti homokdűnéken (&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea pes-caprae&amp;#039;&amp;#039;), mocsarakban (&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea aquatica&amp;#039;&amp;#039;) és száraz bozótosokban. Elsősorban fényigényes pionír növények.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség számos tagja fontos kultúrnövény. Az édesburgonyát (&amp;#039;&amp;#039;Ipomoea batatas&amp;#039;&amp;#039;) világszerte termesztik ehető gumóiért. A hajnalkákat (pl. &amp;#039;&amp;#039;Ipomoea purpurea&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Ipomoea tricolor&amp;#039;&amp;#039;) népszerű kerti dísznövényként futtatják kerítésekre. Napos helyet, támasztékot és rendszeres öntözést igényelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tölcsér alakú párta és a csavarodó &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alapján hasonlítanak a &amp;#039;&amp;#039;Convolvulus&amp;#039;&amp;#039; (szulák) nemzetségre, de az &amp;#039;&amp;#039;Ipomoea&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibéje&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fejes (gömb alakú), míg a &amp;#039;&amp;#039;Convolvulus&amp;#039;&amp;#039; bibéje két szálas vagy fonalszerű ágból áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Léteznek szukkulens jellegű fajok is, amelyek vastag, húsos törzset (&amp;#039;&amp;#039;caudex&amp;#039;&amp;#039;) fejlesztenek, mint például az &amp;#039;&amp;#039;Ipomoea platensis&amp;#039;&amp;#039; vagy az &amp;#039;&amp;#039;Ipomoea bolusiana&amp;#039;&amp;#039;. Ezek a fajok a szárazabb területeken élnek és a megvastagodott szárukban vagy gyökerükben tárolják a vizet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV szerint a &amp;#039;&amp;#039;Convolvulaceae&amp;#039;&amp;#039; család legnagyobb nemzetsége, több mint 500–600 fajjal. A nemzetség rendszertana jelenleg is felülvizsgálat alatt áll, mivel a molekuláris adatok szerint egyes korábban különálló nemzetségeket (pl. &amp;#039;&amp;#039;Quamoclit&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Mina&amp;#039;&amp;#039;) be kell olvasztani az &amp;#039;&amp;#039;Ipomoea&amp;#039;&amp;#039;-ba a monofiletikusság érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* https://www.worldfloraonline.org/search?query=Ipomoea&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Ipomoea&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Convolvulaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>