https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3AJacarathiaKategória:Jacarathia - Laptörténet2026-04-12T14:10:09ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.44.2https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Jacarathia&diff=5297&oldid=prevDr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Jacaratia}} bélyegkép == Tudományos név == * '''''Jacaratia''''' (A. L. de Jussieu) Marcgrave ex Endlicher, 1839 === A név eredete, etimológia === A ''Jacaratia'' név a tupi-guaraní indián nyelvből származik (''yakarati-á''), amely a növény eredeti dél-amerikai népi elnevezése. A klasszikus források közül Marcgrave már a 17. században említette Brazíliáról szól…”2026-01-03T15:33:57Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Jacaratia}} <a href="/index.php?title=F%C3%A1jl:Yyyyyyyyy_1.jpg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fájl:Yyyyyyyyy 1.jpg (a lap nem létezik)">Jacaratia, fotózta: xxxxx|bélyegkép</a> == Tudományos név == * '''''Jacaratia''''' (A. L. de Jussieu) Marcgrave ex Endlicher, 1839 === A név eredete, etimológia === A ''Jacaratia'' név a tupi-guaraní indián nyelvből származik (''yakarati-á''), amely a növény eredeti dél-amerikai népi elnevezése. A klasszikus források közül Marcgrave már a 17. században említette Brazíliáról szól…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon=Jacaratia}}<br />
<br />
[[Fájl:yyyyyyyyy_1.jpg|Jacaratia,<br />
<br />
fotózta: xxxxx|bélyegkép]]<br />
<br />
== Tudományos név ==<br />
<br />
* '''''Jacaratia''''' (A. L. de Jussieu) Marcgrave ex Endlicher, 1839<br />
<br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
<br />
A ''Jacaratia'' név a tupi-guaraní indián nyelvből származik (''yakarati-á''), amely a növény eredeti dél-amerikai népi elnevezése. A klasszikus források közül Marcgrave már a 17. században említette Brazíliáról szóló műveiben. Az etimológia a növény tüskés törzsére vagy a termés formájára utalhat a helyi dialektusokban. A név tudományos rögzítése Endlicher nevéhez fűződik a ''Genera Plantarum''-ban.<br />
<br />
=== Típus ===<br />
<br />
* ''Jacaratia spinosa'' (Aublet) A. DC.; Gyűjtő: Fusée Aublet, hely: Francia Guyana, időpont: 1775 (mint ''Carica spinosa'');<br />
* '''Első leírása:''' Genera Plantarum 933. 1839.<br />
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Stephan Endlicher 1839<br />
<br />
{{Típusfaj|Jacaratia spinosa|limit=5}}<br />
<br />
=== Szinonimák ===<br />
<br />
* '''''Jaracatia''''' Marcgrave (ortográfiai variáns)<br />
<br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
=== Vegetatív test ===<br />
<br />
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====<br />
<br />
A '''hajtás''' fásodó, gyakran robusztus felépítésű. A '''szár''' (törzs) jellegzetessége, hogy gyakran rövid, kúp alakú '''tövisek''' (spinák) borítják, ami megkülönbözteti a rokon ''Carica'' nemzetségtől. A növényben bőséges, fehér '''tejnedvű''' található. A '''levelek''' összetettek, ujjasan tagoltak (''foliolis digitatis''), a '''levelek''' hosszú nyélen ülnek és a '''hajtás''' csúcsán csoportosulnak. A '''gyökér''' erőteljes, gyakran húsos.<br />
<br />
=== Generatív test ===<br />
<br />
==== Virág ====<br />
<br />
A '''virág''' kétlaki (''dioecious''). A hímivarú '''virágzat''' általában hosszú, elágazó buga, míg a nőivarú '''virág''' magányos vagy kevés tagú csoportban fejlődik.<br />
<br />
* '''Takarólevelek:''' A hímvirágokban a '''párta''' hosszú, csöves, öt '''sziromlevél''' alkotja, amelyek a csúcsukon szétterülnek. A női virágokban a '''sziromlevél''' szabad vagy csak az alapnál forrt össze, gyakran nagyobbak és húsosabbak, mint a hímvirágoké. A '''csésze''' kicsi és redukált.<br />
<br />
* '''Ivarlevelek:''' A hímvirágokban 10 '''porzószál''' található. A női virágokban a '''termő''' felső állású, 5 termőlevélből forrt össze, a '''bibe''' ágai tollasak vagy lebenyesek.<br />
<br />
==== Termés ====<br />
<br />
A termés lógó, húsos bogyó, amely gyakran bordázott vagy szögletes. Egyes fajoknál a termés ehető, de kevésbé édes, mint a papajáé.<br />
<br />
* '''Magja:''' A magok oválisak, barnák vagy feketék, kemény és ráncos maghéjjal rendelkeznek, melyet vékony nyálkás réteg boríthat.<br />
<br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' Őshonos a neotrópusokon: '''Mexikó''', '''Közép-Amerika''' (például '''Costa Rica''', '''Panama''') és '''Dél-Amerika''' (különösen '''Brazília''', '''Bolívia''', '''Paraguay''', '''Argentína''' északi része).<br />
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban nedves trópusi esőerdőkben él, de egyes fajai (pl. ''J. corumbensis'') szárazabb erdőkben, szavannákon vagy sziklás területeken is előfordulnak, ahol '''geofiton''' jellegű, megvastagodott tároló gyökérzetet fejlesztenek.<br />
<br />
== Kultúrában tartás ==<br />
<br />
Ritkán termesztik dísznövényként; botanikus kertek gyűjteményeiben fordul elő. A ''Jacaratia spinosa'' fáját és termését a helyi lakosság néha hasznosítja (a törzs belső része ehető, édesség készíthető belőle).<br />
<br />
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br />
<br />
Hasonlít a ''Carica'' nemzetségre, de a ''Jacaratia'' fajok törzse általában '''tövisek'''-kel borított, és '''levelek'''-re jellemző az ujjasan összetett szerkezet (a papaja levele egyszerű, de mélyen karéjos). A ''Vasconcellea'' nemzetségtől a virágok szerkezete és a fásodó, tövises szár választja el.<br />
<br />
== Taxonómia és filogenetika ==<br />
<br />
Az APG IV rendszer alapján a ''Caricaceae'' család tagja. Filogenetikai szempontból a ''Jacaratia'' az egyik legősibb ágat képviseli a családon belül. A molekuláris adatok megerősítik különállását a ''Carica'' és ''Vasconcellea'' kládoktól.<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/<br />
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DJacaratia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Jacaratia]<br />
* https://en.wikipedia.org/wiki/Jacaratia<br />
* https://powo.science.kew.org/<br />
* https://www.ipni.org/<br />
* https://www.biodiversitylibrary.org/<br />
<br />
[[Kategória:Caricaceae]]</div>Dr. Gyúró Zoltán