<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ALamiales</id>
	<title>Kategória:Lamiales - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ALamiales"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Lamiales&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T11:22:42Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Lamiales&amp;diff=5002&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Lamiales}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Lamiales&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Bromhead (1838)  === A név eredete, etimológia ===  A rend tudományos neve a típusnemzetség, a &#039;&#039;Lamium&#039;&#039; (árvacsalán) nevéből származik. A &#039;&#039;Lamium&#039;&#039; szó a görög &#039;&#039;laimos&#039;&#039; (λαιμός) kifejezésre vezethető vissza, amely torkot vagy gégét jelent. Ez a virágok pártájának alakjára utal, amely egy nyitott torokhoz hasonlít. A latin nyelvben a &#039;&#039;lamia&#039;&#039; kifejezés vá…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Lamiales&amp;diff=5002&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-01T21:43:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Lamiales}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lamiales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bromhead (1838)  === A név eredete, etimológia ===  A rend tudományos neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;Lamium&amp;#039;&amp;#039; (árvacsalán) nevéből származik. A &amp;#039;&amp;#039;Lamium&amp;#039;&amp;#039; szó a görög &amp;#039;&amp;#039;laimos&amp;#039;&amp;#039; (λαιμός) kifejezésre vezethető vissza, amely torkot vagy gégét jelent. Ez a virágok pártájának alakjára utal, amely egy nyitott torokhoz hasonlít. A latin nyelvben a &amp;#039;&amp;#039;lamia&amp;#039;&amp;#039; kifejezés vá…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Lamiales}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lamiales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bromhead (1838)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rend tudományos neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;Lamium&amp;#039;&amp;#039; (árvacsalán) nevéből származik. A &amp;#039;&amp;#039;Lamium&amp;#039;&amp;#039; szó a görög &amp;#039;&amp;#039;laimos&amp;#039;&amp;#039; (λαιμός) kifejezésre vezethető vissza, amely torkot vagy gégét jelent. Ez a virágok pártájának alakjára utal, amely egy nyitott torokhoz hasonlít. A latin nyelvben a &amp;#039;&amp;#039;lamia&amp;#039;&amp;#039; kifejezés vámpírszerű lényt vagy boszorkányt is jelölt, ami szintén a tátott szájú virágszerkezettel hozható összefüggésbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Lamium&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus (1753)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Henri Ffrench Bromhead&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le először rendszertani egységként 1838-ban a &amp;#039;&amp;#039;Magazine of Natural History&amp;#039;&amp;#039; hasábjain.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A rendszertani besorolás az APG (Angiosperm Phylogeny Group) legfrissebb (APG IV) osztályozása alapján rögzített.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Lamium|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Scrophulariales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lindley&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Oleales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Hoffmannsegg &amp;amp;amp; Link&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Acanthales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Cavalier-Smith&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bignoniales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bromhead&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Verbenales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Horaninow&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hippuridales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Link&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rend tagjai között lágyszárúak, cserjék, fák és liánok egyaránt megtalálhatóak. A szárak gyakran négyszögletes keresztmetszetűek (különösen a &amp;#039;&amp;#039;Lamiaceae&amp;#039;&amp;#039; családban). A levelek általában keresztben átellenesek (&amp;#039;&amp;#039;decussat&amp;#039;&amp;#039;), ritkábban szórtak vagy örvösek. A levéllemez lehet egyszerű vagy szárnyasan összetett, a pálhalevelek általában hiányoznak. Gyakori a mirigyszőrök jelenléte, amelyek illóolajokat termelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok általában kétoldalian részarányosak (&amp;#039;&amp;#039;zygomorph&amp;#039;&amp;#039;), ritkábban sugaras szimmetriájúak (&amp;#039;&amp;#039;actinomorph&amp;#039;&amp;#039;). A csészelevelek száma általában 5, melyek összeforrtak. A párta szintén forrt szirmú (&amp;#039;&amp;#039;sympetal&amp;#039;&amp;#039;), gyakran kétajkú. A porzótáj eredetileg 5 porzóból áll, de gyakran csak 4 (két hosszabb és két rövidebb, azaz &amp;#039;&amp;#039;didynam&amp;#039;&amp;#039;) vagy mindössze 2 porzó fejlődik ki; a többi meddő porzóvá (&amp;#039;&amp;#039;staminodium&amp;#039;&amp;#039;) alakul vagy teljesen hiányzik. A magház felső állású (&amp;#039;&amp;#039;superior&amp;#039;&amp;#039;), két termőlevélből forrt össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés típusa rendkívül változatos: lehet toktermés (&amp;#039;&amp;#039;capsula&amp;#039;&amp;#039;), csonthéjas termés (&amp;#039;&amp;#039;drupa&amp;#039;&amp;#039;), bogyó vagy négy makkocskára széteső hasadótermés (&amp;#039;&amp;#039;eremus&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magvakban a táplálószövet (&amp;#039;&amp;#039;endospermium&amp;#039;&amp;#039;) mennyisége változó, néha teljesen hiányzik. Az embrió általában egyenes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Világszerte elterjedtek (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kozmopolita&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;). Képviselőik megtalálhatóak az összes kontinensen az Antarktisz kivételével. Különösen nagy fajgazdagságban fordulnak elő a mediterrán térségben, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brazília&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; trópusi területein és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ausztrália&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; egyes részein.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő, a mérsékelt övi erdőktől és gyepektől a trópusi esőerdőkig. Vannak köztük vízi növények (pl. &amp;#039;&amp;#039;Hippuris&amp;#039;&amp;#039;), félparaziták és valódi paraziták (pl. &amp;#039;&amp;#039;Orobanchaceae&amp;#039;&amp;#039;), valamint húsevő növények is (pl. &amp;#039;&amp;#039;Lentibulariaceae&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A renden belül több családban is megfigyelhető a szukkulencia, bár nem ez az uralkodó életforma. A &amp;#039;&amp;#039;Gesneriaceae&amp;#039;&amp;#039; családban előfordulnak levélszukkulens fajok, míg a &amp;#039;&amp;#039;Pedaliaceae&amp;#039;&amp;#039; (pl. &amp;#039;&amp;#039;Uncarina&amp;#039;&amp;#039;) tagjai között törzsszukkulens, caudiciform alakok ismertek. Ezek a növények a szárazabb időszakok áthidalására a szöveteikben vizet raktároznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Lamiales&amp;#039;&amp;#039; az &amp;#039;&amp;#039;Asterids&amp;#039;&amp;#039; kládba, azon belül az &amp;#039;&amp;#039;Euasterids I&amp;#039;&amp;#039; (Lamiids) csoportba tartozik az APG IV rendszere szerint. A rend monofiletikus egységet alkot. Legközelebbi rokonai a &amp;#039;&amp;#039;Solanales&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;Gentianales&amp;#039;&amp;#039; rendek. Jelenleg mintegy 24 családot és több mint 23 000 fajt sorolnak ide.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Lamiales&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Angiospermae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>