Dr. Gyúró Zoltán: /* Elterjedés és élőhely */

2026-03-22T12:58:58Z

Elterjedés és élőhely

← Régebbi változat		A lap 2026. március 22., 12:58-kori változata
38. sor:		38. sor:
	== Elterjedés és élőhely ==		== Elterjedés és élőhely ==

	* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség a Neotrópusokon honos, elterjedési területe az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Florida, Texas) Mexikón és Közép-Amerikán át egészen Argentína északi részéig tart.		* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség a Neotrópusokon honos, elterjedési területe az '''Amerikai Egyesült Államok''' déli részétől (Florida, Texas) '''Mexikón''' és '''Közép-Amerikán''' át egészen '''Argentína''' északi részéig tart.
	* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi és szubtrópusi erdőkben, cserjésekben élnek. Fényigényesek, gyakran a lombkoronaszintig kúsznak fel, de sziklás területeken és szavannákon is előfordulnak.		* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi és szubtrópusi erdőkben, cserjésekben élnek. Fényigényesek, gyakran a lombkoronaszintig kúsznak fel, de sziklás területeken és szavannákon is előfordulnak.

Dr. Gyúró Zoltán: /* Virág */

2026-03-22T12:57:58Z

Virág

← Régebbi változat		A lap 2026. március 22., 12:57-kori változata
28. sor:		28. sor:
	A '''virágzat''' egyszerű fürt vagy bogernyő, amely a levelek hónaljából vagy a hajtás végén fejlődik. A '''virág''' nagy, tölcsér vagy harang alakú, illatos, színe a fehértől a sárgán át a mélyvörösig változhat.		A '''virágzat''' egyszerű fürt vagy bogernyő, amely a levelek hónaljából vagy a hajtás végén fejlődik. A '''virág''' nagy, tölcsér vagy harang alakú, illatos, színe a fehértől a sárgán át a mélyvörösig változhat.

	* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt mélyen osztott cimpából áll, tövénél mirigyekkel. A '''párta''' forrt, tölcséres csővel és öt, a bimbóban egymásra boruló sziromlevéllel. ~~Egy sorban maradjon!~~		* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt mélyen osztott cimpából áll, tövénél mirigyekkel. A '''párta''' forrt, tölcséres csővel és öt, a bimbóban egymásra boruló sziromlevéllel.
	* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a párta csövéhez nőttek; a '''portokok''' nyíl alakúak és a '''bibe''' feje köré csoportosulnak. A '''termő''' két különálló termőlevélből áll, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' jól fejlett. ~~Egy sorban maradjon!~~		* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a párta csövéhez nőttek; a '''portokok''' nyíl alakúak és a '''bibe''' feje köré csoportosulnak. A '''termő''' két különálló termőlevélből áll, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' jól fejlett.

	==== Termés ====		==== Termés ====

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Mandevilla Lindley (1840)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség nevét '''John Lindley''' 1840-ben '''Henry John Mandeville''' (1773–1861) brit diplomata tiszteletére adta, aki Buenos Aires-i szolgálata alatt elkötelezett növénygyűjtő volt, és számos példányt küldött Angliába. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones, Lewis & Short''') nem alkalmazhatók közvetlenül, mivel a név tulajdonn…”

2026-03-22T12:57:24Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Mandevilla Lindley (1840)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség nevét '''John Lindley''' 1840-ben '''Henry John Mandeville''' (1773–1861) brit diplomata tiszteletére adta, aki Buenos Aires-i szolgálata alatt elkötelezett növénygyűjtő volt, és számos példányt küldött Angliába. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones, Lewis & Short''') nem alkalmazhatók közvetlenül, mivel a név tulajdonn…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Mandevilla Lindley (1840)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség nevét '''John Lindley''' 1840-ben '''Henry John Mandeville''' (1773–1861) brit diplomata tiszteletére adta, aki Buenos Aires-i szolgálata alatt elkötelezett növénygyűjtő volt, és számos példányt küldött Angliába. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones, Lewis & Short''') nem alkalmazhatók közvetlenül, mivel a név tulajdonnévből származó toponimikus dedikáció. '''Quattrocchi''' (''CRC World Dictionary of Plant Names'') és '''Stearn''' (''Botanical Latin'') megerősítik, hogy a név tiszteletadás a diplomata botanikai érdemei előtt. '''Genaust''' (''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen'') rámutat, hogy a korábban különállóként kezelt ''Dipladenia'' szinonim név a görög ''diploos'' (kettős) és ''aden'' (mirigy) szavakból ered, utalva a termő alapi részénél található két mirigyre.

=== Típus ===

* ''Mandevilla suaveolens'' Lindley; Henry John Mandeville, Argentína (Buenos Aires), 1837.
* '''Első leírása:''' Edwards's Botanical Register 26: t. 7. (1840)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' John Lindley, 1840

{{Típusfaj | Mandevilla | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Dipladenia''''' A. de Candolle (1844)
* '''''Amblyanthera''''' Müller Argoviensis (1860)
* '''''Eriadenia''''' Miers (1878)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség fajai fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy ritkábban felálló cserjék. A '''hajtás''' vagy '''szár''' tekeredő, több méter hosszúságúra is megnőhet, és sérüléskor bőséges tejnedvet bocsát ki. A '''levelek''' átellenesek, ritkán örvösek, épszélűek, alakjuk az oválistól a lándzsásig terjedhet, felületük gyakran fényes és bőrnemű. Egyes fajoknál a '''levelek''' válla mirigyes. A '''gyökérzet''' gyakran gumósan megvastagodott (főleg a korábbi ''Dipladenia'' néven ismert fajoknál), ami víz- és tápanyag-raktározásra szolgáló szervként funkcionál.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' egyszerű fürt vagy bogernyő, amely a levelek hónaljából vagy a hajtás végén fejlődik. A '''virág''' nagy, tölcsér vagy harang alakú, illatos, színe a fehértől a sárgán át a mélyvörösig változhat.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt mélyen osztott cimpából áll, tövénél mirigyekkel. A '''párta''' forrt, tölcséres csővel és öt, a bimbóban egymásra boruló sziromlevéllel. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a párta csövéhez nőttek; a '''portokok''' nyíl alakúak és a '''bibe''' feje köré csoportosulnak. A '''termő''' két különálló termőlevélből áll, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' jól fejlett. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
Két darab, párhuzamosan álló vagy széttartó, hosszúkás tüszőtermés.

* '''Magja:''' Számos, lapított mag, amelynek csúcsán selymes repítőszőr-üstök segíti a széllel való terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség a Neotrópusokon honos, elterjedési területe az **Amerikai Egyesült Államok** déli részétől (Florida, Texas) **Mexikón** és **Közép-Amerikán** át egészen **Argentína** északi részéig tart.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi és szubtrópusi erdőkben, cserjésekben élnek. Fényigényesek, gyakran a lombkoronaszintig kúsznak fel, de sziklás területeken és szavannákon is előfordulnak.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[:Kategória:Mandevilla|Mandevilla]]'' fajok és hibridjeik rendkívül népszerű dísznövények. Meleg, napos fekvést és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, ezért a mérsékelt égövön dézsás növényként tartják őket, és télen 10-15 °C-os, világos helyen kell teleltetni. A növekedési időszakban rendszeres öntözést és tápoldatozást igényelnek, de a pangó vizet nem bírják.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Hasonlíthatnak az ''[[Allamanda]]'' nemzetségre, de a ''[[:Kategória:Mandevilla|Mandevilla]]'' tüszőtermése nem tüskés. A ''[[:Kategória:Dipladenia|Dipladenia]]'' néven forgalmazott típusok általában bokrosabb növekedésűek és kisebb, fényesebb levelűek, mint a futó ''[[:Kategória:Mandevilla|Mandevilla]]'' típusok, bár rendszertanilag egy nemzetséget alkotnak.

== Szukkulens taxonok ==
A nemzetségen belül több faj mutat szukkulens jelleget, elsősorban a gumósan megvastagodott gyökérzet (kaudex) formájában. Ez a föld alatti víztároló képesség segíti a növényt a szárazabb időszakok túlélésében, különösen a dél-amerikai szavannákról származó fajok esetében.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG 4 rendszer alapján az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család [[:Kategória:Apocynoideae|Apocynoideae]] alcsaládjába, azon belül a [[:Kategória:Mesechiteae|Mesechiteae]] tribuszba tartozik. A modern molekuláris kutatások (Simões et al., 2010) bebizonyították, hogy a korábban különálló nemzetségeket (pl. ''Dipladenia'', ''Macrosiphonia'') be kell olvasztani a ''[[:Kategória:Mandevilla|Mandevilla]]'' nemzetségbe, mivel a csoport így alkot egyetlen természetes (monofiletikus) egységet. A tribuszon belül a legközelebbi rokonai a ''[[:Kategória:Mesechites|Mesechites]]'' nemzetség tagjai.

== Forrás ==

* Plants of the World Online (POWO)
* International Plant Names Index (IPNI)
* World Flora Online (WFO)
* Biodiversity Heritage Library (BHL)
* Llifle Encyclopedia of Succulents
* Quattrocchi, U. (2000): CRC World Dictionary of Plant Names.
* Simões, A. O. et al. (2010): Taxonomic Revision of Mandevilla.

[[Kategória:Mesechiteae]]

Kategória:Mandevilla - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Elterjedés és élőhely */

Dr. Gyúró Zoltán: /* Virág */