https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3AMaxillarieae 2026-04-12T19:35:13Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.44.2 https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Maxillarieae&diff=5097&oldid=prev 2026-01-02T11:57:37Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Maxillarieae}} == Tudományos név == * &#039;&#039;&#039;Maxillarieae&#039;&#039;&#039; (Pfitzer) Pfitzer (1887) === A név eredete, etimológia === A klád nevét a típusnemzetségről, a &#039;&#039;Maxillaria&#039;&#039; nemzetségről kapta. A kifejezés a latin &#039;&#039;maxilla&#039;&#039; (állkapocs) szóból ered, ami egyes fajok virágának, pontosabban az ivarszerv (oszlopszerű &#039;&#039;gynostemium&#039;&#039;) és a mézajak (&#039;&#039;labellum&#039;&#039;) sajátos, állkapocsszerű elrendezésére vagy megjelenésére utal. A…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon=Maxillarieae}}<br /> == Tudományos név ==<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Maxillarieae&#039;&#039;&#039; (Pfitzer) Pfitzer (1887)<br /> <br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> A klád nevét a típusnemzetségről, a &#039;&#039;Maxillaria&#039;&#039; nemzetségről kapta. A kifejezés a latin &#039;&#039;maxilla&#039;&#039; (állkapocs) szóból ered, ami egyes fajok virágának, pontosabban az ivarszerv (oszlopszerű &#039;&#039;gynostemium&#039;&#039;) és a mézajak (&#039;&#039;labellum&#039;&#039;) sajátos, állkapocsszerű elrendezésére vagy megjelenésére utal. A botanikai nomenklatúra szabályai szerint a &#039;&#039;-eae&#039;&#039; végződés jelöli a tribusz (nemzetségcsoport) rangot.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * &#039;&#039;Maxillaria&#039;&#039; Ruiz &amp;amp; Pavon (1794)<br /> * &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Ernst Hugo Heinrich Pfitzer&#039;&#039;&#039; írta le a csoportot az &#039;&#039;Entwurf einer natürlichen Anordnung der Orchideen&#039;&#039; című művében 1887-ben.<br /> * &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Pfitzer&#039;&#039;&#039; (1887)<br /> <br /> {{Típusfaj|Maxillaria|limit=5}}<br /> <br /> === Szinonimák ===<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Maxillariinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Lycastinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Stanhopeinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Zygopetalinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Bifrenariinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Coeliopsidinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Eriopsidinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Oncidiinae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Vargasiellinae&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> <br /> A tribusz tagjai túlnyomórészt epifita életmódot folytatnak, szimpodiális növekedésűek. A legtöbb taxon rendelkezik jól fejlett álgumókkal (&#039;&#039;pseudobulbus&#039;&#039;), amelyek csúcsán egy vagy több levél található. A levelek szerkezete változatos, a vékony, redőzött (&#039;&#039;plicate&#039;&#039;) formától a húsos, bőrszerű (&#039;&#039;coriaceous&#039;&#039;) típusig terjedhet. A gyökérzetet gyakran vastag &#039;&#039;velamen&#039;&#039; réteg borítja, amely segíti a víz és tápanyagok gyors felszívását a fák kérgéről. Egyes csoportoknál (pl. &#039;&#039;Zygopetalinae&#039;&#039;) a szár megnyúlt is lehet, vagy az álgumók redukálódhatnak.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A virágzat lehet egyvirágú vagy fürtös, amely az álgumó tövéből ered. A virágok morfológiája rendkívül komplex, alkalmazkodva a speciális beporzókhoz (gyakran méhekhez vagy legyekhez). A mézajak (&#039;&#039;labellum&#039;&#039;) gyakran tagolt, és sokszor tartalmaz illóolajokat vagy gyantát termelő mirigyeket (&#039;&#039;callus&#039;&#039;). A porzók száma kettő vagy négy, amelyek pollenje összetapadt tömeget, &#039;&#039;pollinium&#039;&#039;-ot alkot. Az oszlop (&#039;&#039;column&#039;&#039;) gyakran rendelkezik egy jól látható lábi résszel (&#039;&#039;column foot&#039;&#039;), amelyhez a mézajak ízesül.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés jellemzően toktermés (&#039;&#039;capsula&#039;&#039;), amely hosszanti irányban nyílik fel.<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; A magok rendkívül aprók, porszerűek, hiányzik belőlük a táplálószövet (&#039;&#039;endospermium&#039;&#039;), és a szél általi terjedésre (&#039;&#039;anemochoria&#039;&#039;) specializálódtak. Csírázásukhoz gombapartnerrel való szimbiózis (mikorrhiza) szükséges.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; A tribusz képviselői az Újvilág trópusi és szubtrópusi területein honosak. Elterjedési területük kiterjed &#039;&#039;&#039;Florida&#039;&#039;&#039; déli részére, &#039;&#039;&#039;Mexikó&#039;&#039;&#039; egészére, Közép-Amerikára, a &#039;&#039;&#039;Karib-térség&#039;&#039;&#039; szigeteire, valamint Dél-Amerikában &#039;&#039;&#039;Argentína&#039;&#039;&#039; északi részéig. A legnagyobb fajdiverzitás az &#039;&#039;&#039;Andok&#039;&#039;&#039; hegyvonulataiban és &#039;&#039;&#039;Brazília&#039;&#039;&#039; területén tapasztalható.<br /> * &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; Elsősorban trópusi esőerdőkben, köderdőkben és alacsonyabb fekvésű mocsárerőkben élnek. Életmódjukat tekintve többségében epifiták (fán lakók), de előfordulnak köveken élő (litofita) és talajlakó (terresztris) fajok is. Az éghajlatot tekintve a folyamatosan párás, meleg vagy mérsékelten hűvös környezetet kedvelik.<br /> <br /> == Szukkulens taxonok ==<br /> <br /> Bár az orchideák nem klasszikus szukkulensek, a Maxillarieae tribusz számos tagja mutat szukkulens jellegeket. Az álgumók (&#039;&#039;pseudobulbus&#039;&#039;) víztároló szövetekkel rendelkeznek, amelyek segítik a növényt a szárazabb időszakok átvészelésében. Egyes fajok levelei is megvastagodtak, húsosak, csökkentett párologtató felülettel rendelkeznek, ami szintén a vízmegtartást szolgálja a fák koronájában uralkodó változó körülmények között.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A Maxillarieae a növények (&#039;&#039;Plantae&#039;&#039;) országába, az egyszikűek (&#039;&#039;Monocotyledonae&#039;&#039;) osztályába, a spárgavirágúak (&#039;&#039;Asparagales&#039;&#039;) rendjébe és az orchideafélék (&#039;&#039;Orchidaceae&#039;&#039;) családjába tartozik. Az APG IV osztályozás szerint a &#039;&#039;Epidendroideae&#039;&#039; alcsalád része. A tribusz molekuláris genetikai vizsgálatok alapján monofiletikus csoportot alkot, amely több al-tribuszra oszlik (pl. &#039;&#039;Oncidiinae&#039;&#039;, &#039;&#039;Stanhopeinae&#039;&#039;, &#039;&#039;Zygopetalinae&#039;&#039;). Rokonsági kapcsolatai szorosak a &#039;&#039;Cymbidieae&#039;&#039; tribusszal.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/<br /> * https://en.wikipedia.org/wiki/Maxillarieae<br /> * [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Maxillarieae https://de.wikipedia.org/wiki/Maxillarieae]<br /> * https://www.ipni.org/<br /> * https://powo.science.kew.org/<br /> <br /> [[Kategória:Asclepiadoideae]]</div>

Dr. Gyúró Zoltán