Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Monocots }} === A név eredete, etimológia === * A '''Monocots''' elnevezés a görög ''monos'' (μόνος = egyetlen, egyedüli) és a latin ''cotyledon'' (sziklevél) szavak összetételéből származik. A ''cotyledon'' kifejezés végső soron a görög ''kotylēdōn'' (κοτυληδών = csésze alakú üreg) szóból ered, amelyet a botanikában a magban található első levelekre alkalmaznak. A nevet '''Antoine Laurent de Juss…”

2026-03-14T16:04:15Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Monocots }} === A név eredete, etimológia === * A '''Monocots''' elnevezés a görög ''monos'' (μόνος = egyetlen, egyedüli) és a latin ''cotyledon'' (sziklevél) szavak összetételéből származik. A ''cotyledon'' kifejezés végső soron a görög ''kotylēdōn'' (κοτυληδών = csésze alakú üreg) szóból ered, amelyet a botanikában a magban található első levelekre alkalmaznak. A nevet '''Antoine Laurent de Juss…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Monocots
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''Monocots''' elnevezés a görög ''monos'' (μόνος = egyetlen, egyedüli) és a latin ''cotyledon'' (sziklevél) szavak összetételéből származik. A ''cotyledon'' kifejezés végső soron a görög ''kotylēdōn'' (κοτυληδών = csésze alakú üreg) szóból ered, amelyet a botanikában a magban található első levelekre alkalmaznak. A nevet '''Antoine Laurent de Jussieu''' rögzítette 1789-ben megjelent ''Genera Plantarum'' művében, utalva a csoport legfőbb megkülönböztető bélyegére: a csírázáskor megjelenő egyetlen sziklevélre.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' [[:Kategória:Lilium|Lilium]] Linnaeus (1753)
* '''Első leírása:''' Antoine Laurent de Jussieu: ''Genera Plantarum'', 1789.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nem értelmezhető (klád szintű taxon).

{{Típusfaj|Lilium|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Liliopsida'''
* '''Monocotyledoneae'''
* '''Liliidae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A '''hajtás''' rendszere jellemzően lágyszárú, bár másodlagos vastagodással (nem valódi fás szárral) fatermetű alakok is előfordulnak (pl. pálmák). A '''szár''' keresztmetszetében a szállítónalábak szórtan helyezkednek el (ataktostele), hiányzik a kambium, így nincs évgyűrűs vastagodás. A '''levél''' általában szórt állású, a '''levelek''' erezete többnyire párhuzamos vagy íves, a levélalap gyakran hüvelyszerűen öleli át a szárat. A főgyökérrendszer korán elpusztul, helyét mellékgyökérzet (bojtos '''gyökér''') veszi át, amely a szár alapjából ered.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' igen változatos, a magányos virágtól a torzsavirágzatig terjed. A '''virág''' alapszáma jellemzően 3 (trimer), a virágtagok három körben vagy annak többszöröseiben állnak.

* '''Takarólevelek:''' Jellemző a homoklamid (egynemű) virágtakaró, ahol a '''lepellevél''' (tepals) alkotja a virágot; a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' gyakran alig különül el egymástól.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma általában 3 vagy 6, a '''portokok''' befelé nyílnak; a '''termő''' legtöbbször 3 termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' gyakran háromkaréjú.

==== Termés ====

Változatos, leggyakrabban toktermés vagy bogyótermés, de előfordul szemtermés is (pázsitfüvek).

* '''Magja:'''
** A csírában egyetlen sziklevél található.
** Az endospermium (táplálószövet) általában bőséges és jól fejlett.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A világ összes kontinensén előfordulnak az '''Antarktisz''' kivételével (bár ott is él két őshonos edényes növény, melyek egyike egyszikű). Kozmopolita csoport.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Megtalálhatóak a trópusi esőerdőktől a sivatagokon át a sarkvidéki tundráig.
** Számos fajuk vízi vagy mocsári életmódot folytat.
** Gyakoriak az '''epifiton''' (pl. orchideák, broméliák) és '''geofiton''' (hagymás, gumós növények) életformák.

== Kultúrában tartás ==

Az egyszikűek adják az emberiség élelmiszerbázisának jelentős részét (gabonafélék, cukornád, pálmák). Kertészeti szempontból a legfontosabb dísznövénycsoportokat tartalmazzák (liliomok, orchideák, díszfüvek). Igényeik a sivatagi kaktuszszerű pozsgásoktól (pl. ''Aloe'') a magas páratartalmat igénylő trópusi fajokig terjednek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A legfőbb megkülönböztető jegy a kétszikűekkel (''Eudicots'') szemben az egyetlen sziklevél, a párhuzamos levélerezet, a szórt szállítónalábak és a háromtagú virágok. A kétszikűeknél a virágszám 4-es vagy 5-ös, a levélerezet hálózatos, és két sziklevéllel csíráznak.

== Szukkulens taxonok ==

A kládon belül jelentős szukkulencia figyelhető meg az aszparáguszvirágúak (''Asparagales'') rendjében (pl. ''Agave'', ''Aloe'', ''Sansevieria''), valamint egyes kontyvirágféléknél. Ezeknél a növényeknél a vízraktározásért felelős parenchima szövet a levelekben vagy a szárban (kaudex) koncentrálódik, alkalmazkodva az arid környezethez.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az '''APG IV''' (2016) rendszer szerint a '''Monocots''' egy monofiletikus egység (klád), amely a zárvatermőkön belül helyezkedik el. A bazális helyzetű ''Acorales'' (kálmosvirágúak) után váltak le a többi rendek. A modern filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a csoporton belül az ''Alismatales'' (hídőrvirágúak) alkotja a következő elágazást, míg a legfejlettebb csoportok a ''Commelinids'' (kommelinidák) kládba tartoznak (pázsitfüvek, pálmák, gyömbérvirágúak).

== Forrás ==

* Angiosperm Phylogeny Group IV (2016)
* Plants of the World Online (POWO)
* International Plant Names Index (IPNI)
* Liddell, H. G., Scott, R.: A Greek-English Lexicon
* Stearn, W. T.: Botanical Latin

[[Kategória:Angiosperms]]

Kategória:Monocots - Laptörténet