Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

2026-01-03T20:36:19Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. január 3., 20:36-kori változata
72. sor:		72. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*		* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
	*		* https://www.worldfloraonline.org/
	*		* https://en.wikipedia.org/wiki/Moringa
	*		* https://www.ipni.org/
	*		* https://powo.science.kew.org/

	[[Kategória:Moringaceae]]		[[Kategória:Moringaceae]]

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Moringa}} == Tudományos név == * '''''Moringa''''' (Adanson) Michel Adanson, 1763 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a tamil ''murungai'' szóból származik (Moringai), amely a ''Moringa oleifera'' fiatal terméseire utal. A görög botanikai terminológiában (LSJ alapján) nincs közvetlen klasszikus megfelelője, mivel a taxon trópusi eredetű. A latin nómenklatúrában '''Adanson''' vezette be 1763-ban a ''Familles…”

2026-01-03T15:40:28Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Moringa}} == Tudományos név == * '''''Moringa''''' (Adanson) Michel Adanson, 1763 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a tamil ''murungai'' szóból származik (Moringai), amely a ''Moringa oleifera'' fiatal terméseire utal. A görög botanikai terminológiában (LSJ alapján) nincs közvetlen klasszikus megfelelője, mivel a taxon trópusi eredetű. A latin nómenklatúrában '''Adanson''' vezette be 1763-ban a ''Familles…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Moringa}}
== Tudományos név ==

* '''''Moringa''''' (Adanson) Michel Adanson, 1763

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségnév a tamil ''murungai'' szóból származik (Moringai), amely a ''Moringa oleifera'' fiatal terméseire utal. A görög botanikai terminológiában (LSJ alapján) nincs közvetlen klasszikus megfelelője, mivel a taxon trópusi eredetű. A latin nómenklatúrában '''Adanson''' vezette be 1763-ban a ''Familles des Plantes'' című művében. A ''Moringa'' név a növény dobverőre emlékeztető termésének alakjára utaló népi elnevezés latinizált formája.

=== Típus ===

* ''Moringa oleifera'' Jean-Baptiste Lamarck; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: India, típuspéldány gyűjteményi helye: P (Párizsi Herbárium);
* '''Első leírása:''' Michel Adanson írta le a nemzetséget 1763-ban a ''Familles des Plantes'' 2. kötetében.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Michel Adanson, 1763

{{Típusfaj|Moringa oleifera|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Guilandina''''' Linnaeus
* '''''Hyperanthera''''' Forbes
* '''''Anoma''''' Loureiro
* '''''Donaldsonia''''' Baker f.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

A nemzetségbe tartozó növények lehetnek karcsú fák, cserjék vagy caudiciform (módosult szárú) pozsgások. A '''szár''' gyakran duzzadt, víztároló szövetekkel rendelkezik, különösen a pachycaul fajoknál, ahol a '''szár''' alapja palackszerűen megvastagodik. A '''hajtás''' rendszere gyors növekedésű.

A '''levelek''' váltakozó állásúak, kétszeresen vagy háromszorosan szárnyaltak (''pinnate''), a '''levelek''' levélkéi épek és gyakran hamvas felületűek. A '''gyökér''' rendszere gyakran megvastagodott, gumószerű, különösen a fiatal növényeknél, amely jelentős mennyiségű '''víznedvű''' szövetet tartalmaz. A nemzetség tagjainál nincsenek '''bordák''', '''szemölcsök''', '''axillák''', '''areolák''' vagy '''tövisek''', mivel nem a Cactaceae család tagjai.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' laza, hónalji helyzetű buga. A '''virág''' kétoldali szimmetriájú (zigomorf), öttagú.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt, tövénél összeforrt csészelevélből áll. A '''párta''' öt, szabad '''sziromlevél''' alkotja, amelyek közül az egyik gyakran eltérő állású, méretű vagy színű.

* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma öt, amelyekkel váltakozva öt meddő porzó (''staminodium'') helyezkedik el. A '''portokok''' együregűek. A '''termő''' felső állású, együregű, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' pontszerű.

==== Termés ====

A '''termés''' három kopáccsal nyíló, hosszúkás, kapszulaszerű toktermés, amely gyakran bordázott.

* '''Magja:''' A '''magja''' gyakran háromszárnyú, vagy szárny nélküli, nagy mennyiségű olajat tartalmaz.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''India''', '''Pakisztán''', '''Afganisztán''', valamint '''Afrika''' szarvának területén ('''Etiópia''', '''Szomália''', '''Kenya'''), továbbá '''Madagaszkár''' szigetén és az '''Arab-félsziget''' déli részén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz trópusi és szubtrópusi területeken élnek, félsivatagi bozótosok és száraz erdők lakói. Kiválóan alkalmazkodtak a tartós szárazsághoz a törzsükben tárolt víz segítségével.

== Kultúrában tartás ==

A ''Moringa oleifera'' világszerte elterjedt haszonnövény a trópusokon. Fagyérzékenyek, sok napsütést és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Mérsékelt égövön dézsás növényként tarthatók, télen minimális öntözéssel, szárazon.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A Moringaceae család egyetlen nemzetsége. Hasonlíthatnak egyes ''Leguminosae'' (pillangósvirágú) fajokra a szárnyalt leveleik miatt, de a zigomorf virágok speciális porzószerkezete és a három kopáccsal nyíló termés egyértelműen megkülönbözteti őket. A caudiciform fajok (pl. ''M. drouhardii'') távolról hasonlíthatnak az ''Adansonia'' (majomkenyérfa) fajokra.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetségen belül több faj is kifejezett szukkulenciát mutat. Ilyenek a madagaszkári ''Moringa drouhardii'' és ''Moringa hildebrandtii'', amelyek masszív, víztároló törzzsel (pachycaul felépítés) rendelkeznek. Az afrikai ''Moringa stenopetala'' szintén megvastagodott törzsű pozsgás fa. Ezek a taxonok a száraz évszakban lombhullatók, és a törzsükben tárolt nedvességre támaszkodnak.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV osztályozás szerint a ''Moringa'' a Brassicales (keresztesvirágúak) rendjébe és a monotipikus Moringaceae családba tartozik. Filogenetikailag legközelebbi rokona a Caricaceae (dinnyefaformák) család, amellyel közös kládot alkotnak.

== Forrás ==

*
*
*
*
*

[[Kategória:Moringaceae]]

Kategória:Moringa - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */