Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Neriinae Bentham & Hooker f. (1876) | synonym = Nerioideae (Bentham & Hooker f.) Endlicher}} === A név eredete, etimológia === * A szubtribusz neve a típusnemzetség, a ''Nerium'' (leander) nevéből ered. A taxonómiai névadás a görög ''nerion'' szóra vezethető vissza, amely a klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és '''Chantraine''' ''görög etimológiai szótára'' alapján a ''neros'' (nedves) mell…”

2026-03-22T12:16:11Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Neriinae Bentham & Hooker f. (1876) | synonym = Nerioideae (Bentham & Hooker f.) Endlicher}} === A név eredete, etimológia === * A szubtribusz neve a típusnemzetség, a ''Nerium'' (leander) nevéből ered. A taxonómiai névadás a görög ''nerion'' szóra vezethető vissza, amely a klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és '''Chantraine''' ''görög etimológiai szótára'' alapján a ''neros'' (nedves) mell…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Neriinae Bentham & Hooker f. (1876) | synonym = Nerioideae (Bentham & Hooker f.) Endlicher}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A szubtribusz neve a típusnemzetség, a ''[[Nerium]]'' (leander) nevéből ered. A taxonómiai névadás a görög ''nerion'' szóra vezethető vissza, amely a klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és '''Chantraine''' ''görög etimológiai szótára'' alapján a ''neros'' (nedves) melléknévvel rokon. Ez a növények eredeti, gyakran vízparti vagy nedvesebb völgyekben található élőhelyére utal. '''Bentham és Hooker''' 1876-ban rögzítették a szubtribusz szintű elnevezést. A modern etimológiai művek, mint '''Quattrocchi''' és '''Genaust''' szótárai, kiemelik, hogy a név a latin és görög nyelvi hagyományban egyaránt a jól ismert mediterrán díszcserjét azonosította. A csoportba tartozó szukkulens taxonok (pl. ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'') nevei gyakran földrajzi eredetűek (Aden városa), de a szubtribusz egységes elnevezése a típusfaj morfológiai és ökológiai jelentőségén alapul.

=== Típus ===

* ''Nerium'' Linnaeus (1753); Európa és Ázsia mediterrán régiói.
* '''Első leírása:''' Genera Plantarum 2: 689. (1876)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' George Bentham és Joseph Dalton Hooker, 1876

{{Típusfaj | Nerium | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Nerioideae''' (Bentham & Hooker f.) Endlicher

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A szubtribusz képviselői között a fás szárú cserjéktől az extrém törzsszukkulens formákig minden átmenet megtalálható. A '''hajtás''' vagy '''szár''' a szukkulens nemzetségeknél (különösen az ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' esetében) erősen megvastagodott, víztároló alapszövetben gazdag, úgynevezett kaudexet (''caudex'') alkot. A '''levelek''' általában bőrneműek, fényesek, a párolgást vastag viaszréteg csökkenti; az areolák és a valódi '''tövisek''' hiányoznak, ami fontos megkülönböztető bélyeg a rokon [[:Kategória:Pachypodiinae|Pachypodiinae]] szubtribusszal szemben. A '''gyökérzet''' gyakran szintén részt vesz a vízraktározásban, gumósan megvastagodhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' végálló, bogas szerkezetű, amelyben a '''virág''' feltűnő, nagy és forrt szirmú.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, öt cimpájú. A '''párta''' tölcsér vagy harang alakú, a '''párta''' torkában gyakran pikkelyszerű függelékek vagy szőrkoszorú található. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' nyíl alakúak, a '''bibe''' feje körül összetapadnak (de nem nőnek hozzá). A '''termő''' két, alapjánál szabad termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
Két darab, párhuzamosan álló vagy széttartó, hosszúkás ikertüsző, amely éréskor hosszában hasad fel.

* '''Magja:''' Számos, apró, barna mag, amelyek csúcsán (vagy mindkét végén) selymes repítőszőr-üstök segíti a széllel való terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az óvilági flórabirodalomban honosak; elterjedési területük a '''Mediterráneumtól''' '''Afrikán''' és az '''Arab-félszigeten''' keresztül egészen délkelet-'''Ázsiáig''' húzódik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A leander (''[[Nerium]]'') folyópartok és időszakos vízfolyások mentén él, míg a sivatagi rózsák (''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'') a szemiarid és arid területek xerofiton növényei.

== Kultúrában tartás ==
A csoport legismertebb tagja a leander (''[[Nerium oleander]]''), amely a mérsékelt övben dézsás növényként kedvelt. A szukkulens ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' fajok tartása nagy odafigyelést igényel: közvetlen napsütést, jó vízelvezetésű, ásványi talajt és a nyugalmi időszakban (lombhullatás után) szinte teljes szárazságot igényelnek. Minden részük erősen mérgező a bennük található szívglikozidok miatt.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[:Kategória:Neriinae|Neriinae]]'' tagjai könnyen megkülönböztethetők a hasonló megjelenésű ''[[:Kategória:Pachypodium|Pachypodium]]'' nemzetségtől, mivel a ''[[:Kategória:Neriinae|Neriinae]]'' fajok '''szára''' sima, nem rendelkezik '''tövisekkel'''. A virág szerkezete és a magok repítőszőrei egyértelműen az [[:Kategória:Apocynoideae|Apocynoideae]] alcsaládba utalják őket.

== Szukkulens taxonok ==
A szubtribuszon belül a szukkulencia legfejlettebb formája az ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' nemzetségben érhető tetten. Ezek a növények pachycaul felépítésűek, húsos törzsük extrém mennyiségű vizet képes raktározni, ami lehetővé teszi számukra a túlélést a sivatagi körülmények között. A szukkulencia itt a törzsre és a gyökérnyakra koncentrálódik.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV rendszerben a ''[[:Kategória:Neriinae|Neriinae]]'' a [[:Kategória:Nerieae|Nerieae]] tribusz szubtribusza az [[:Kategória:Apocynoideae|Apocynoideae]] alcsaládon belül. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Livshultz et al.) megerősítették, hogy a ''[[Nerium]]'' és az ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' nemzetségek testvércsoportokat alkotnak, ami indokolja közös szubtribuszba sorolásukat, annak ellenére, hogy morfológiailag (szukkulencia mértéke) jelentősen eltértek egymástól az evolúció során, míg az előbbi fás szárú cserje, utóbbi törzsszukkulens, de a virágbiológiai bélyegek és a kémiai védekezőmechanizmusok (szívglikozidok) közösek.

== Forrás ==

* Plants of the World Online (POWO)
* International Plant Names Index (IPNI)
* World Flora Online (WFO)
* Llifle Encyclopedia of Succulents
* Bentham, G. & Hooker, J. D. (1876): Genera Plantarum.
* Quattrocchi, U. (2000): CRC World Dictionary of Plant Names.

[[Kategória:Nerieae]]

Kategória:Neriinae - Laptörténet