<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AOthonna</id>
	<title>Kategória:Othonna - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AOthonna"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Othonna&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-17T10:03:25Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Othonna&amp;diff=5288&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Othonna}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Othonna&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  Az &#039;&#039;Othonna&#039;&#039; név eredete az ókori görög &#039;&#039;othone&#039;&#039; (vászon, gyolcs) szóból származik. &#039;&#039;&#039;Dioszkoridész&#039;&#039;&#039; eredetileg egy puha levelű növényre használta ezt a megnevezést. A modern botanikai nómenklatúrában &#039;&#039;&#039;Linnaeus&#039;&#039;&#039; vette át a nevet. A klasszikus források (Liddell–Scott–Jones) és a botanikai etimológiai műve…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Othonna&amp;diff=5288&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T15:08:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Othonna}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Othonna&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  Az &amp;#039;&amp;#039;Othonna&amp;#039;&amp;#039; név eredete az ókori görög &amp;#039;&amp;#039;othone&amp;#039;&amp;#039; (vászon, gyolcs) szóból származik. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dioszkoridész&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; eredetileg egy puha levelű növényre használta ezt a megnevezést. A modern botanikai nómenklatúrában &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vette át a nevet. A klasszikus források (Liddell–Scott–Jones) és a botanikai etimológiai műve…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Othonna}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Othonna&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;#039;&amp;#039;Othonna&amp;#039;&amp;#039; név eredete az ókori görög &amp;#039;&amp;#039;othone&amp;#039;&amp;#039; (vászon, gyolcs) szóból származik. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dioszkoridész&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; eredetileg egy puha levelű növényre használta ezt a megnevezést. A modern botanikai nómenklatúrában &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vette át a nevet. A klasszikus források (Liddell–Scott–Jones) és a botanikai etimológiai művek (Genaust) kiemelik, hogy a név a levelek lágyságára vagy textúrájára utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Othonna coronopifolia&amp;#039;&amp;#039; L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Dél-Afrikai Köztársaság (Fokföld), típuspéldány: LINN;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, Species Plantarum 2: 924. 1753.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carl von Linné, 1753.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Othonna coronopifolia|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Doria&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Thunb.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Othonna&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sect. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Steirodiscus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; DC.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség rendkívül változatos morfológiájú, sok fajuk szukkulens. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lehet fásodó bokor vagy alacsony, húsos habitusú. Számos faj kaudexet fejleszt (kaudiciform), ahol a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alapja vagy a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; megvastagszik és vízraktározásra módosul. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; húsosak, gyakran viaszos bevonattal rendelkeznek, alakjuk a hengerestől a lapítottig változik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gyakran gumós vagy répaszerűen megvastagodott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fészkes virágzatban (&amp;#039;&amp;#039;capitulum&amp;#039;&amp;#039;) helyezkedik el, amely lehet magányos vagy csoportos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A fészekpikkelyek (involucrum) egy sorban állnak és gyakran az alapjuknál összeforrnak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; színe leggyakrabban sárga, de léteznek lila vagy kék virágú fajok is. A nyelves virágok (sziromlevelek) termősek, míg a belső csöves virágok funkcionálisan porzósak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a belső virágokban találhatók. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alsó állású, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a nyelves virágokban fejlődik ki teljesen, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kétágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés kaszat, amelyen gyakran fehér vagy barnás repítőszőrök (pappus) találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kicsi, hosszúkás, a repítőszőrök segítségével a szél útján terjed.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A nemzetség központja a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-afrikai Köztársaság&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (főként a téli esős területek, Fokföld és Namaqualand), de előfordulnak fajai &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Namíbia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Angola&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; déli részein is.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Száraz, szemiarid területeken élnek. Sok fajuk téli növekedésű, a nyári forróságot nyugalmi állapotban, gyakran geofiton életmódot folytatva (visszahúzódva a kaudexbe) vészelik át.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039; nemzetségtől elsősorban a fészekpikkelyek (involucrum) szerkezete különbözteti meg: az &amp;#039;&amp;#039;Othonna&amp;#039;&amp;#039; esetében a pikkelyek egyetlen sorban állnak és gyakran összeforrtak, míg a &amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039;-nál szabadok és gyakran találhatók rajtuk külső, kisebb pikkelyek is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség számos tagja kifejezetten szukkulens. Különösen jelentősek a kaudiciform fajok, mint az &amp;#039;&amp;#039;Othonna capensis&amp;#039;&amp;#039;, amely kúszó szukkulens hajtásairól ismert, vagy az &amp;#039;&amp;#039;Othonna retrorsa&amp;#039;&amp;#039;, amely vaskos, föld alatti raktározó szervvel rendelkezik. Ezek a taxonok kiválóan alkalmazkodtak a szélsőséges szárazsághoz húsos leveleikkel vagy megvastagodott szárukkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV rendszer alapján az Asteraceae család, Senecioneae nemzetségcsoportjába tartoznak. Filogenetikailag közel állnak a &amp;#039;&amp;#039;Gymnodiscus&amp;#039;&amp;#039; nemzetséghez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.worldfloraonline.org/&lt;br /&gt;
* https://www.llifle.com/&lt;br /&gt;
* https://www.crassulaceae.ch/de/home&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Asteraceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>