https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3AOxalidalesKategória:Oxalidales - Laptörténet2026-04-12T16:31:47ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.44.2https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Oxalidales&diff=5006&oldid=prevDr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Oxalidales}} == Tudományos név == * '''''Oxalidales''''' (Berchtold & J. Presl) Perleb, 1826 === A név eredete, etimológia === Az ''Oxalidales'' rend neve a típusnemzetség, az ''Oxalis'' nevéből származik. Az ''Oxalis'' a görög ''oxys'' (ὀξύς) szóból ered, melynek jelentése „éles” vagy „savanyú”, utalva a növények leveleiben található oxálsav miatti jellegzetes savanyú ízre. '''Plinius''' és '''Nikandr…”2026-01-01T21:59:02Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Oxalidales}} == Tudományos név == * '''''Oxalidales''''' (Berchtold & J. Presl) Perleb, 1826 === A név eredete, etimológia === Az ''Oxalidales'' rend neve a típusnemzetség, az ''Oxalis'' nevéből származik. Az ''Oxalis'' a görög ''oxys'' (ὀξύς) szóból ered, melynek jelentése „éles” vagy „savanyú”, utalva a növények leveleiben található oxálsav miatti jellegzetes savanyú ízre. '''Plinius''' és '''Nikandr…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon=Oxalidales}}<br />
== Tudományos név ==<br />
<br />
* '''''Oxalidales''''' (Berchtold &amp; J. Presl) Perleb, 1826<br />
<br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
<br />
Az ''Oxalidales'' rend neve a típusnemzetség, az ''Oxalis'' nevéből származik. Az ''Oxalis'' a görög ''oxys'' (ὀξύς) szóból ered, melynek jelentése „éles” vagy „savanyú”, utalva a növények leveleiben található oxálsav miatti jellegzetes savanyú ízre. '''Plinius''' és '''Nikandrosz''' is használta az ''oxalis'' kifejezést a sóskafélékre.<br />
<br />
=== Típus ===<br />
<br />
* ''Oxalis'' Linnaeus; Herbárium: LINN (London);<br />
* '''Első leírása:''' '''Friedrich von Berchtold''' és '''Jan Svatopluk Presl''' írta le először a családot (mint ''Oxalideae'') 1820-ban a ''O Přirozenosti Rostlin'' című műben.<br />
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Karl Julius Perleb''', 1826.<br />
<br />
{{Típusfaj|Oxalis|limit=5}}<br />
<br />
=== Szinonimák ===<br />
<br />
* '''Brunelliales''' Martius<br />
* '''Cephalotales''' Nakai<br />
* '''Cunoniales''' Hutchinson<br />
* '''Elaeocarpales''' Takhtajan<br />
* '''Hederidulales''' Martius<br />
* '''Tremandrales''' Martius<br />
<br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
=== Vegetatív test ===<br />
<br />
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br />
<br />
A rend tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük az lágyszárúak (gyakran föld alatti gumóval vagy rizómával), cserjék és hatalmas fák is. A levelek többnyire szórt állásúak, gyakran összetettek (hármasan összetettek vagy szárnyaltak), és sok fajnál megfigyelhető a ''nyktinasztia'' (alvómozgás). A levélnyél alapja gyakran duzzadt (''pulvinus''). A tracheák perforációs lemezei többnyire egyszerűek, de előfordulnak létrás típusok is. A szárban gyakran találhatók oxálsav-kristályok.<br />
<br />
=== Generatív test ===<br />
<br />
==== Virág ====<br />
<br />
A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (''actinomorph'') vagy ritkábban kétoldali szimmetriájúak (''zygomorph''). A csésze és a párta általában öttagú. A porzótáj gyakran két körben helyezkedik el (''obdiplostemon''), a porzószálak alapjuknál összenőhetnek. Jellemző lehet a ''heterostylia'' (különböző bibeszár-hosszúság). A magház felső állású vagy félig alsó állású, többnyire 3-5 termőlevélből összeforrt.<br />
<br />
==== Termés ====<br />
<br />
A termés típusa változatos: lehet toktermés (''capsula''), amely gyakran robbanásszerűen nyílik fel, vagy húsos bogyótermés (''bacca''), mint például a karambola (''Averrhoa carambola'').<br />
<br />
* '''Magja:''' A magok gyakran tartalmaznak bőséges, olajos endospermiumot. Egyes csoportoknál (pl. ''Oxalis'') a magokat húsos köpeny, ''arillus'' boríthatja, amely az éréskor kifordulva segíti a magok kiszóródását.<br />
<br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita rend, amely az egész világon elterjedt, de a legnagyobb fajdiverzitást a trópusi és szubtrópusi területeken mutatja, különösen '''Brazília''', '''Dél-Afrika''', '''Ausztrália''' és '''Délkelet-Ázsia''' vidékein.<br />
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak az esőerdők alsó lombkoronaszintjétől (pl. ''Cunoniaceae'') a mérsékelt övi erdők aljnövényzetéig (''Oxalis''). Egyes fajok speciális élőhelyekhez alkalmazkodtak, mint a ''Cephalotus follicularis'', amely az ausztrál mocsarak rovaremésztő növénye.<br />
<br />
== Szukkulens taxonok ==<br />
<br />
A renden belül a szukkulencia elsősorban az ''Oxalis'' nemzetség bizonyos fajainál jelenik meg. Ezek a növények módosult, megvastagodott szárakkal vagy húsos levelekkel rendelkeznek, amelyek vizet raktároznak a szárazabb időszakok áthidalására. Jellemző rájuk a pozsgás rizóma vagy gumó is.<br />
<br />
== Taxonómia és filogenetika ==<br />
<br />
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján az ''Oxalidales'' a zárvatermők (''Angiospermae''), azon belül a valódi kétszikűek (''Eudicotyledoneae''), a ''Rosids'' és a ''Fabids'' (Eurosideae I) kládba tartozik. A rendbe jelenleg hét család tartozik:<br />
<br />
# ''Brunelliaceae''<br />
# ''Cephalotaceae''<br />
# ''Connaraceae''<br />
# ''Cunoniaceae''<br />
# ''Elaeocarpaceae''<br />
# ''Huaceae''<br />
# ''Oxalidaceae''<br />
<br />
A rend legközelebbi rokonai a ''Malpighiales'' és a ''Celastrales'' rendek.<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/<br />
* https://en.wikipedia.org/wiki/Oxalidales<br />
* https://powo.science.kew.org/<br />
* https://www.ipni.org/<br />
<br />
[[Kategória:Angiospermae]]</div>Dr. Gyúró Zoltán