Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Pachyphytum}} == Tudományos név == * '''''Pachyphytum''''' (Link, Klotzsch & Otto) Johann Heinrich Friedrich Link, Johann Friedrich Klotzsch és Christoph Friedrich Otto, 1841 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a görög ''pachys'' (vastag) és ''phyton'' (növény) szavakból származik. Az elnevezés a nemzetség fajaira jellemző rendkívül húsos, duzzadt, szinte kavicsszerű levelekre utal. Az etimológiai forrá…”

2026-01-03T14:46:52Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Pachyphytum}} == Tudományos név == * '''''Pachyphytum''''' (Link, Klotzsch & Otto) Johann Heinrich Friedrich Link, Johann Friedrich Klotzsch és Christoph Friedrich Otto, 1841 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a görög ''pachys'' (vastag) és ''phyton'' (növény) szavakból származik. Az elnevezés a nemzetség fajaira jellemző rendkívül húsos, duzzadt, szinte kavicsszerű levelekre utal. Az etimológiai forrá…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Pachyphytum}}
== Tudományos név ==

* '''''Pachyphytum''''' (Link, Klotzsch & Otto) Johann Heinrich Friedrich Link, Johann Friedrich Klotzsch és Christoph Friedrich Otto, 1841

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségnév a görög ''pachys'' (vastag) és ''phyton'' (növény) szavakból származik. Az elnevezés a nemzetség fajaira jellemző rendkívül húsos, duzzadt, szinte kavicsszerű levelekre utal. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a névválasztás a Crassulaceae családon belül is kiemelkedő szukkulencia mértékét hangsúlyozza.

=== Típus ===
* '''''Pachyphytum bracteosum''''' Link, Klotzsch & Otto; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Mexikó (Hidalgo), típuspéldány: B (Berlin - elpusztult), Neotípus: US (Washington);
* '''Első leírása:''' Megjelent az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 9(27): 210. oldalán 1841-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Link, Klotzsch és Otto 1841-ben.

{{Típusfaj|Pachyphytum bracteosum|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Echeveria''''' auct.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növények évelő pozsgások, amelyek gyakran rövid, de idővel megnyúló és fásodó '''szár'''ral rendelkeznek. A '''hajtás''' eleinte felálló, később gyakran heverővé válik. A '''levelek''' váltakozó állásúak, de sűrűn, tőlevélrózsaszerűen tömörülnek a szárak végén. A '''levél''' rendkívül húsos, keresztmetszete hengeres vagy tompán háromszögletű, gyakran tojásdad vagy fordított tojásdad alakú. A levelek felszínét szinte minden fajnál vastag, hamvas, fehéres vagy kékes viaszréteg (pruina) borítja. A '''gyökér''' rostos. A szövetek '''víznedvű''' jellegűek.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' oldalsó helyzetű, egyszerű, bókoló forgó (cincinus). A virágzati tengelyen nagy, húsos murvalevelek (bracteák) találhatók.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt nagy, húsos csészelevélből áll, amelyek gyakran hosszabbak a pártánál. A '''párta''' harang alakú, a '''sziromlevél''' alapjánál kis pikkelyszerű függelékek (mézfejtők) találhatók, színük fehér, krémszínű vagy vöröses.
* '''Ivarlevelek:''' Tíz '''porzószálak''' két körben helyezkednek el. A '''termő''' öt szabad termőlevélből áll, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' pontszerű.

==== Termés ====

Öt darab száraz tüszőtermés.

* '''Magja:''' Számos, mikroszkopikus méretű, barna mag.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség endemikus '''Mexikó''' területén, különösen az ország középső és keleti részein ('''Hidalgo''', '''Querétaro''', '''San Luis Potosí''', '''Guanajuato''').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban meredek sziklafalakon, kanyonok oldalában élnek 600 és 2500 méter közötti magasságban. '''Litofiton''' életmódot folytatnak, gyakran függőleges felületeken csüngve. A félsivatagi, köves élőhelyek lakói.

== Kultúrában tartás ==

Kedvelt dísznövények dekoratív, hamvas leveleik miatt. Sok fényt igényelnek, mert fényszegény helyen a levelek megnyúlnak és elveszítik jellegzetes formájukat. A levelek érintésre érzékenyek, a viaszréteg könnyen lejön és nem regenerálódik. Jó vízelvezetésű, ásványi talajt és óvatos öntözést igényelnek. Szaporításuk levéldugványról rendkívül könnyű.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Nagyon hasonlítanak az ''Echeveria'' nemzetségre, de a ''Pachyphytum'' virágai jellegzetes pikkelyszerű függelékekkel rendelkeznek a szirmok tövén, a csészeleveleik pedig általában sokkal nagyobbak és húsosabbak. A ''Graptopetalum'' fajoktól a harang alakú (nem csillag alakú) virágaik különítik el őket.

== Szukkulens taxonok ==

Minden faj szukkulens. A nemzetség tagjai a legvastagabb levelű pozsgások közé tartoznak a családban, ami rendkívüli szárazságtűrést tesz lehetővé. A vastag viaszréteg nemcsak a párolgást csökkenti, hanem visszaveri az erős UV-sugárzást is.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Crassulaceae'' család tagja. Az APG IV besorolás szerint a ''Saxifragales'' rendbe tartozik. Gyakran képez természetes és kertészeti hibrideket más nemzetségekkel, mint például x ''Pachyveria'' (''Pachyphytum'' x ''Echeveria'') vagy x ''Pachyphyllum'' (''Pachyphytum'' x ''Sedum'').

== Forrás ==

* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DPachyphytum https://www.worldfloraonline.org/search?query=Pachyphytum]
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/
* https://www.llifle.com/
* https://www.crassulaceae.ch/de/home

[[Kategória:Crassulaceae]]

Kategória:Pachyphytum - Laptörténet