https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3APiperalesKategória:Piperales - Laptörténet2026-04-12T15:20:29ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.44.2https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Piperales&diff=5007&oldid=prevDr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Piperales}} == Tudományos név == * '''''Piperales''''' Bercht. & J.Presl (1820) === A név eredete, etimológia === A rend tudományos neve a típusnemzetség, a ''Piper'' (bors) nevéből származik. A szó etimológiája a latin ''piper'' szóra vezethető vissza, amely a görög ''peperi'' (πέπερι) közvetítésével az indo-árja nyelvekből, közelebbről a szanszkrit ''pippali'' szóból származik. Eredetileg a hosszú bors…”2026-01-01T22:02:29Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Piperales}} == Tudományos név == * '''''Piperales''''' Bercht. & J.Presl (1820) === A név eredete, etimológia === A rend tudományos neve a típusnemzetség, a ''Piper'' (bors) nevéből származik. A szó etimológiája a latin ''piper'' szóra vezethető vissza, amely a görög ''peperi'' (πέπερι) közvetítésével az indo-árja nyelvekből, közelebbről a szanszkrit ''pippali'' szóból származik. Eredetileg a hosszú bors…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon=Piperales}}<br />
== Tudományos név ==<br />
<br />
* '''''Piperales''''' Bercht. &amp; J.Presl (1820)<br />
<br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
<br />
A rend tudományos neve a típusnemzetség, a ''Piper'' (bors) nevéből származik. A szó etimológiája a latin ''piper'' szóra vezethető vissza, amely a görög ''peperi'' (πέπερι) közvetítésével az indo-árja nyelvekből, közelebbről a szanszkrit ''pippali'' szóból származik. Eredetileg a hosszú bors (''Piper longum'') termésére utalt.<br />
<br />
=== Típus ===<br />
<br />
* ''Piper'' L.; Gyűjtő: '''Linné'''; Sp. Pl. 1: 28. (1753).<br />
* '''Első leírása:''' '''Friedrich von Berchtold''' és '''Jan Svatopluk Presl''' írta le a rendet 1820-ban a ''O Přirozenosti Rostlin'' című művükben.<br />
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A rendszertani besorolás az APG IV-rendszer alapján a ''Magnoliids'' kládba tartozik.<br />
<br />
{{Típusfaj|Piper nigrum|limit=5}}<br />
<br />
=== Szinonimák ===<br />
<br />
* '''Aristolochiales''' Dumortier<br />
* '''Asarales''' Reveal<br />
* '''Hydnorales''' Reveal<br />
* '''Lactoridales''' Takhtajan ex Reveal<br />
* '''Saururales''' Martynov<br />
<br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
=== Vegetatív test ===<br />
<br />
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br />
<br />
A rend tagjai lágyszárú növények, cserjék vagy fák, de találhatók köztük kúszónövények (liánok) is. A szár anatómiája sajátos, gyakran duzzadt nóduszokkal rendelkezik, és a szállítónyalábok elrendezése néha az egyszikűekére emlékeztet (szórt vagy több körben elhelyezkedő nyalábok). A levelek általában szórt állásúak, épek, gyakran tagolatlanok, és sokszor pálhásak (stipula). A szövetekben gyakran találhatók illóolaj-tartalmú sejtek, amelyek aromás illatot kölcsönöznek a növényeknek. A gyökerek között előfordulnak rizómák.<br />
<br />
=== Generatív test ===<br />
<br />
==== Virág ====<br />
<br />
A virágok általában kicsik, gyakran hiányzik a virágtakaró (''perianthium''), vagy ha jelen van, akkor gyakran háromtagú (például ''Aristolochiaceae''). A virágzat leggyakrabban füzér (''spica'') vagy torzsa. A virágok lehetnek kétivarúak vagy egyivarúak. A porzók száma változó, gyakran 1–10 között mozog. A magház lehet alsó vagy felső állású, egy vagy több termőlevélből (''carpellum'') épül fel.<br />
<br />
==== Termés ====<br />
<br />
A termés típusát tekintve lehet bogyó (''bacca''), csontár vagy toktermés.<br />
<br />
* '''Magja:''' A magvakban bőséges táplálószövet, úgynevezett perispermium található, az endospermium mennyisége csekélyebb. Az embrió kicsi.<br />
<br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' A rend képviselői világszerte elterjedtek, de súlypontjuk a trópusi és szubtrópusi területeken van. Jelentős fajgazdagság mutatkozik '''Közép- és Dél-Amerika''', '''Délkelet-Ázsia''' és '''Afrika''' trópusi esőerdeiben. Mérsékelt égövi fajok főként az ''Aristolochiaceae'' és ''Saururaceae'' családokban fordulnak elő '''Európa''', '''Ázsia''' és '''Észak-Amerika''' területein.<br />
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbbjük a nedves, árnyékos trópusi erdők aljnövényzetében vagy lombkoronaszintjében (liánok) él. Vannak köztük mocsári növények (''Saururaceae'') és különleges parazita életmódot folytatók is (''Hydnoraceae''), utóbbiak teljes mértékben a gazdanövénytől függenek.<br />
<br />
== Szukkulens taxonok ==<br />
<br />
A ''Piperaceae'' családon belül a ''Peperomia'' nemzetség számos faja mutat szukkulenciát. Ezek a növények pozsgás levelekkel rendelkeznek, amelyekben vizet raktároznak, lehetővé téve számukra az epifita életmódot vagy a sziklákon való megtelepedést. A levelek epidermise alatt gyakran többrétegű víztartó alapszövet található.<br />
<br />
== Taxonómia és filogenetika ==<br />
<br />
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a ''Piperales'' a ''Magnoliids'' (magnoliidák) klád tagja. A rendbe az alábbi családok tartoznak:<br />
<br />
* ''Aristolochiaceae'' (farkasalmafélék, ideértve a korábbi ''Lactoridaceae'' és ''Hydnoraceae'' családokat is)<br />
* ''Piperaceae'' (borsfélék)<br />
* ''Saururaceae'' (marutafélék)<br />
<br />
A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a rend monofiletikus egységet alkot.<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/<br />
* https://en.wikipedia.org/wiki/Piperales<br />
* https://de.wikipedia.org/wiki/Piperales<br />
* https://powo.science.kew.org/<br />
* https://www.ipni.org/<br />
<br />
[[Kategória:Angiospermae]]</div>Dr. Gyúró Zoltán