<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3APoaceae</id>
	<title>Kategória:Poaceae - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3APoaceae"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Poaceae&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T15:43:08Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Poaceae&amp;diff=5029&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Poaceae}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;Poaceae&#039;&#039;&#039; (Barnhart) John Hendley Barnhart, 1895  === A név eredete, etimológia ===  A család neve a görög &#039;&#039;poa&#039;&#039; (&#039;&#039;πόα&#039;&#039;) szóból származik, amely takarmányt, füvet vagy legelőt jelent. Az LSJ szerint a kifejezés általánosságban a lágy szárú növényzetre utal. A botanikai nomenklatúrában a &#039;&#039;Poa&#039;&#039; nemzetség a típusnemzetség, amelynek neve alapján &#039;&#039;&#039;John Hendley Barnhart&#039;&#039;&#039; 18…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Poaceae&amp;diff=5029&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-01T23:27:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Poaceae}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Poaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Barnhart) John Hendley Barnhart, 1895  === A név eredete, etimológia ===  A család neve a görög &amp;#039;&amp;#039;poa&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;πόα&amp;#039;&amp;#039;) szóból származik, amely takarmányt, füvet vagy legelőt jelent. Az LSJ szerint a kifejezés általánosságban a lágy szárú növényzetre utal. A botanikai nomenklatúrában a &amp;#039;&amp;#039;Poa&amp;#039;&amp;#039; nemzetség a típusnemzetség, amelynek neve alapján &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;John Hendley Barnhart&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 18…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Poaceae}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Poaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Barnhart) John Hendley Barnhart, 1895&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A család neve a görög &amp;#039;&amp;#039;poa&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;πόα&amp;#039;&amp;#039;) szóból származik, amely takarmányt, füvet vagy legelőt jelent. Az LSJ szerint a kifejezés általánosságban a lágy szárú növényzetre utal. A botanikai nomenklatúrában a &amp;#039;&amp;#039;Poa&amp;#039;&amp;#039; nemzetség a típusnemzetség, amelynek neve alapján &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;John Hendley Barnhart&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1895-ben rögzítette a családnevet, leváltva a korábbi, nem a típusnemzetség nevére épülő Gramineae elnevezést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típusnemzetség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Poa&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carl von Linné&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, Svédország, 1753, típuspéldány helye: LINN (London);&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carl von Linné&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le a &amp;#039;&amp;#039;Species Plantarum&amp;#039;&amp;#039; első kötetében 1753-ban.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carl von Linné&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, 1753.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Poa pratensis|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gramineae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Jussieu&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Aegilopaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Martinov&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Agrostidaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Alopecuraceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Martinov&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Andropogonaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Martinov&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Anomochloaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Nakai&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Arundinaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Döll&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Avenaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Martinov&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bambusaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hordeaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Olyraceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Oryzaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Panicaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Pappophoraceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Herter&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Parianaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Nakai&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Paspalaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Link&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Phalaridaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Link&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Saccharaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Martinov&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spartinaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Link&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Stipaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Berchtold &amp;amp;amp; J. Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Triticaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Link&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Zea-maysaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Link&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növények többnyire lágyszárúak, de fásodó szárúak is lehetnek (pl. bambuszok). A szár (szalmaszár) általában hengeres, bütykökkel tagolt, a nóduszok között többnyire üreges (&amp;#039;&amp;#039;fistulosus&amp;#039;&amp;#039;), ritkábban bélszövettel töltött. A levelek váltakozó állásúak, két sorba rendeződnek (&amp;#039;&amp;#039;distichous&amp;#039;&amp;#039;). A levél részei a szárat körülölelő levélhüvely (&amp;#039;&amp;#039;vagina&amp;#039;&amp;#039;), a lemez (&amp;#039;&amp;#039;lamina&amp;#039;&amp;#039;) és a kettő találkozásánál található nyelvecske (&amp;#039;&amp;#039;ligula&amp;#039;&amp;#039;), esetenként fülecske (&amp;#039;&amp;#039;auricula&amp;#039;&amp;#039;). A gyökérzet bojtos mellékgyökérrendszer, gyakran tarackoló vagy gyöktörzses növekedésűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok aprók, redukáltak, általában kétivarúak, ritkábban egyivarúak. Alapegységük a füzérke (&amp;#039;&amp;#039;spicula&amp;#039;&amp;#039;), amely egy vagy több virágból áll. A füzérke tövében két pelyva (&amp;#039;&amp;#039;gluma&amp;#039;&amp;#039;) található. A virágot két ivarlevél-takaró, a külső toklász (&amp;#039;&amp;#039;lemma&amp;#039;&amp;#039;) és a belső toklász (&amp;#039;&amp;#039;palea&amp;#039;&amp;#039;) védi. A lepel maradványai a duzzasztópikkelyek (&amp;#039;&amp;#039;lodicula&amp;#039;&amp;#039;). Porzók száma általában 3, a bibe kétágú és tollas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés speciális együregű, egymagvú szemtermés (&amp;#039;&amp;#039;caryopsis&amp;#039;&amp;#039;), amelynél a maghéj és a termésfal összenőtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A mag nagy mennyiségű lisztes táplálószövetet (&amp;#039;&amp;#039;endospermium&amp;#039;&amp;#039;) tartalmaz, az embrió a mag egyik oldalán helyezkedik el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kozmopolita család, amely az egész világon elterjedt, az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Antarktisz&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; jeges területeitől a trópusokig minden kontinensen megtalálható. Különösen dominánsak a mérsékelt övi és trópusi füves pusztákon, mint a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magyarország&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területén található sztyepprétek, az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Amerikai Egyesült Államok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; prérijei, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Argentína&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; pampái vagy az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Afrikai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szavannák.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak, a sivatagoktól a mocsarakon át a magashegységekig. Meghatározó elemei a füves biómoknak. Fényigényesek, a legtöbb faj a nyílt, napsütötte területeket kedveli. Gazdasági jelentőségük kiemelkedő, ide tartoznak a legfontosabb gabonafélék és takarmánynövények.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bár a család alapvetően nem szukkulens, egyes fajok mutatnak xeromorf jelleget. Bizonyos nemzetségekben előfordulhat a levelek vagy a szár alapi részének megvastagodása víztárolás céljából, különösen félsivatagi környezetben élő fajoknál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Poaceae a Poales rendbe tartozik az APG IV rendszerezése szerint. A Commelinid klád tagja. Filogenetikailag két nagy csoportra, a BAM (Bambusoideae, Aristidoideae, Pooideae) és a PACMAD (Panicoideae, Arundinoideae, Chloridoideae, Micrairoideae, Aristidoideae, Danthonioideae) kládokra osztható. A család monofiletikus.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.biodiversitylibrary.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Poales]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>