Kategória:Pterocactus - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. április 12., 10:50-n

2026-04-12T10:50:46Z

← Régebbi változat		A lap 2026. április 12., 10:50-kori változata
43. sor:		43. sor:
	A szárnyas '''magja''' alapján semmilyen más [[:Kategória:Cactaceae\|kaktusz]] nemzetséggel nem téveszthető össze. Megjelenésében hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Maihueniopsis\|Maihueniopsis]]'' vagy ''[[:Kategória:Tephrocactus\|Tephrocactus]]'' fajokra, de a virág és a termés szerkezete alapvetően eltér.		A szárnyas '''magja''' alapján semmilyen más [[:Kategória:Cactaceae\|kaktusz]] nemzetséggel nem téveszthető össze. Megjelenésében hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Maihueniopsis\|Maihueniopsis]]'' vagy ''[[:Kategória:Tephrocactus\|Tephrocactus]]'' fajokra, de a virág és a termés szerkezete alapvetően eltér.

	== ~~Szukkulens taxonok~~ ==		== Taxonómia és filogenetika ==

	A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae\|Opuntioideae]] alcsaládon belül a [[:Kategória:Pterocacteae\|Pterocacteae]] tribus egyik névadó és különleges evolúciós vonalát képviseli. A szárnyas mag és a ''geofiton'' életmód a szél általi terjedéshez és a szélsőséges kontinentális klímához való alkalmazkodás eredménye.		A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae\|Opuntioideae]] alcsaládon belül a [[:Kategória:Pterocacteae\|Pterocacteae]] tribus egyik névadó és különleges evolúciós vonalát képviseli. A szárnyas mag és a ''geofiton'' életmód a szél általi terjedéshez és a szélsőséges kontinentális klímához való alkalmazkodás eredménye.

	~~== Taxonómia és filogenetika ==~~

	A korábbi rendszerezésekben a nemzetséget gyakran izolált helyzetűnek tekintették, vagy külön [[:Kategória:Pterocacteae\|Pterocacteae]] tribusba sorolták. A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások ('''De Vos et al.''', 2025) megerősítették, hogy a ''[[:Kategória:Pterocactus\|Pterocactus]]'' a kiterjesztett [[:Kategória:Pterocacteae\|Pterocacteae]] tribus tagja.		A korábbi rendszerezésekben a nemzetséget gyakran izolált helyzetűnek tekintették, vagy külön [[:Kategória:Pterocacteae\|Pterocacteae]] tribusba sorolták. A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások ('''De Vos et al.''', 2025) megerősítették, hogy a ''[[:Kategória:Pterocactus\|Pterocactus]]'' a kiterjesztett [[:Kategória:Pterocacteae\|Pterocacteae]] tribus tagja.

	A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribuson belül a ''[[:Kategória:Maihueniopsis\|Maihueniopsis]]'' leágazása után következik, és testvércsoportja egy olyan kládnak, amely a ''[[:Kategória:Tephrocactus\|Tephrocactus]]'', ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia\|Austrocylindropuntia]]'' és ''[[:Kategória:Cumulopuntia\|Cumulopuntia]]'' nemzetségeket foglalja magában. Ez megerősíti a csoport dél-amerikai eredetét és szoros rokonságát más andoki [[:Kategória:Opuntioideae\|opuntioidokkal]].		A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribuson belül a ''[[:Kategória:Maihueniopsis\|Maihueniopsis]]'' leágazása után következik, és testvércsoportja egy olyan kládnak, amely a ''[[:Kategória:Tephrocactus\|Tephrocactus]]'', ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia\|Austrocylindropuntia]]'' és ''[[:Kategória:Cumulopuntia\|Cumulopuntia]]'' nemzetségeket foglalja magában. Ez megerősíti a csoport dél-amerikai eredetét és szoros rokonságát más andoki [[:Kategória:Opuntioideae\|opuntioidokkal]].

			{{CactaceaeTaxonokTáblázat\|Pterocactus}}

	== Forrás ==		== Forrás ==

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. április 12., 10:49-n

2026-04-12T10:49:10Z

Változtatások megtekintése

Dr. Gyúró Zoltán, 2025. december 29., 15:28-n

2025-12-29T15:28:25Z

← Régebbi változat		A lap 2025. december 29., 15:28-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Tudományos név ==		== Tudományos név ==

	''Pterocactus'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)		* ''Pterocactus'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)

	~~'''A tudományos név státusza:''' érvényes~~

	~~'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae~~)

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===
12. sor:		8. sor:

	=== Típuspéldány ===		=== Típuspéldány ===
	''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.		* ''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.
			* '''Első leírása:''' Schumann, 1897.

	~~'''Első leírása:''' Schumann, 1897.~~		{{Típusfaj\|Pterocactus kuntzei}}

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Dr. Gyúró Zoltán, 2025. december 16., 02:14-n

2025-12-16T02:14:22Z

← Régebbi változat		A lap 2025. december 16., 02:14-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~<span id="tudományos-név"></span>~~
	== Tudományos név ==		== Tudományos név ==

8. sor:		7. sor:
	'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)		'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)

	~~<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>~~
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	A nemzetségnév jelentése: '''szárnyas kaktusz''', amely a nemzetségre jellemző '''szárnyas magvakra''' utal.		A nemzetségnév jelentése: '''szárnyas kaktusz''', amely a nemzetségre jellemző '''szárnyas magvakra''' utal.

	~~<span id="típuspéldány"></span>~~

	=== Típuspéldány ===		=== Típuspéldány ===
19. sor:		15. sor:

	'''Első leírása:''' Schumann, 1897.		'''Első leírása:''' Schumann, 1897.

	~~<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>~~

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

	~~<span id="vegetatív-test"></span>~~
	=== Vegetatív test ===		=== Vegetatív test ===

	~~<span id="hajtás-szár"></span>~~
	==== Hajtás, szár ====		==== Hajtás, szár ====

36. sor:		28. sor:
	A '''levelek aprók''', hamar '''lehullók'''.		A '''levelek aprók''', hamar '''lehullók'''.

	~~<span id="szemölcsök"></span>~~
	==== Szemölcsök ====		==== Szemölcsök ====

	A szárak gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose''').		A szárak gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose''').

	~~<span id="areolák"></span>~~
	==== Areolák ====		==== Areolák ====

	Az '''areolákon''' a fajtól függően lehetnek '''tövisek''' és '''glochidiák''' is, vagy hiányozhatnak.		Az '''areolákon''' a fajtól függően lehetnek '''tövisek''' és '''glochidiák''' is, vagy hiányozhatnak.

	~~<span id="tövisek"></span>~~
	==== Tövisek ====		==== Tövisek ====

	* ~~Tövisek:'''''~~ A '''tövisek finoman tűszerűek''' (''~~'aciculate'~~'') vagy '''ár alakúak''' (''~~'subulate'~~''), '''görbültek''', néha '''papírszerűek''' (''~~'papery'~~'').		* A '''tövisek finoman tűszerűek''' (''aciculatus'') vagy '''ár alakúak''' (''subulatus''), '''görbültek''' (''curvus''), néha '''papírszerűek''' (''chartaceus'').

	~~<span id="generatív-test"></span>~~
	=== Generatív test ===		=== Generatív test ===

	~~<span id="virág"></span>~~
	==== Virág ====		==== Virág ====

	* A virágok '''nappaliak''' (''~~'diurnálisak'~~''), '''önmeddők''', közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.		* A virágok '''nappaliak''' (''diurnalis''), '''önmeddők''', közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.
	* Színük '''sárga''' és '''vöröses''' vagy '''vörösesbarna''' között változik.		* Színük '''sárga''' és '''vöröses''' vagy '''vörösesbarna''' között változik.
	* A '''perikarpelluma''' enyhén '''szemölcsös''' (''~~'tuberculate'~~'') és '''finom töviseket''' visel.		* A '''perikarpelluma''' enyhén '''szemölcsös''' (''tuberculatus'') és '''finom töviseket''' visel.
	* A beporzást '''hártyásszárnyúak''' ('''hymenoptera''') végzik.		* A beporzást '''hártyásszárnyúak''' (''hymenoptera'') végzik.
	* A '''porzószálak''' érintésre '''érzékenyek'''.		* A '''porzószálak''' érintésre '''érzékenyek'''.

	~~<span id="termés"></span>~~
	==== Termés ====		==== Termés ====

70. sor:		56. sor:
	* '''''Magja:''''' A magok '''nagyok''', '''halványsárgák''' vagy '''világosbarnák''', '''többé-kevésbé kör alakúak''', tipikusan '''papírszerű szárnyas hártyával''' rendelkeznek.		* '''''Magja:''''' A magok '''nagyok''', '''halványsárgák''' vagy '''világosbarnák''', '''többé-kevésbé kör alakúak''', tipikusan '''papírszerű szárnyas hártyával''' rendelkeznek.

	'''Könnyűek''', a '''szél általi terjedéshez''' ('''~~anemophiliay~~''') alkalmazkodtak.		'''Könnyűek''', a '''szél általi terjedéshez''' ('''anemophilia''') alkalmazkodtak.

	~~<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>~~
	== Elterjedés és élőhely ==		== Elterjedés és élőhely ==

85. sor:		70. sor:
	* '''''Növénytársulás, életmód:''''' '''Tengerszint feletti magasság:''' Gyakorlatilag a '''tengerszinttől''' (''P. valentinii'') akár 3050 m-es magasságig (''P. megliolii'').		* '''''Növénytársulás, életmód:''''' '''Tengerszint feletti magasság:''' Gyakorlatilag a '''tengerszinttől''' (''P. valentinii'') akár 3050 m-es magasságig (''P. megliolii'').

	~~<span id="egyéb"></span>~~
	== Egyéb ==		== Egyéb ==

	'''Eredeti endemizmus:''' A nemzetséget eredetileg '''Argentína endemikusának''' tartották.		'''Eredeti endemizmus:''' A nemzetséget eredetileg '''Argentína endemikusának''' tartották.

	~~<span id="szerzők-és-forrás"></span>~~
	== Szerzők és forrás ==		== Szerzők és forrás ==
	* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/		* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/

	[[Kategória:Cactaceae]]		[[Kategória:Cactaceae]]
			[[Kategória:Pterocactae]]

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

2025-12-07T00:16:37Z

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2025. december 7., 00:16-kori változata
14. sor:		14. sor:

	<span id="típuspéldány"></span>		<span id="típuspéldány"></span>
	~~'''~~Típuspéldány~~''':~~ ''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.
			=== Típuspéldány ===
			''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.

	'''Első leírása:''' Schumann, 1897.		'''Első leírása:''' Schumann, 1897.

	<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>		<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Dr. Gyúró Zoltán, 2025. december 7., 00:04-n

2025-12-07T00:04:27Z

← Régebbi változat		A lap 2025. december 7., 00:04-kori változata
1. sor:		1. sor:
			<span id="tudományos-név"></span>
			== Tudományos név ==

	= '''Pterocactus''' =		''Pterocactus'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)

			'''A tudományos név státusza:''' érvényes

			'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)

			<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
			=== A név eredete, etimológia ===

			A nemzetségnév jelentése: '''szárnyas kaktusz''', amely a nemzetségre jellemző '''szárnyas magvakra''' utal.

			<span id="típuspéldány"></span>
			'''Típuspéldány''': ''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.

			'''Első leírása:''' Schumann, 1897.

			<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
			== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

			<span id="vegetatív-test"></span>
			=== Vegetatív test ===

			<span id="hajtás-szár"></span>
			==== Hajtás, szár ====

			'''Geofita''' '''törpe''' növények nemzetsége, nagy '''gumós gyökerekkel'''.

			A '''szárak szegmentáltak''', '''gömbölyűek''' vagy '''hengeresek''', könnyen '''törnek és gyökeresednek''', gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose'''), és a '''száraz évszakban gyakran eltűnnek'''.

			A '''levelek aprók''', hamar '''lehullók'''.

			<span id="szemölcsök"></span>
			==== Szemölcsök ====

			A szárak gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose''').

			<span id="areolák"></span>
			==== Areolák ====

			Az '''areolákon''' a fajtól függően lehetnek '''tövisek''' és '''glochidiák''' is, vagy hiányozhatnak.

			<span id="tövisek"></span>
			==== Tövisek ====

			* Tövisek:''''' A '''tövisek finoman tűszerűek''' ('''aciculate''') vagy '''ár alakúak''' ('''subulate'''), '''görbültek''', néha '''papírszerűek''' ('''papery''').

			<span id="generatív-test"></span>
			=== Generatív test ===

			<span id="virág"></span>
			==== Virág ====

			* A virágok '''nappaliak''' ('''diurnálisak'''), '''önmeddők''', közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.
			* Színük '''sárga''' és '''vöröses''' vagy '''vörösesbarna''' között változik.
			* A '''perikarpelluma''' enyhén '''szemölcsös''' ('''tuberculate''') és '''finom töviseket''' visel.
			* A beporzást '''hártyásszárnyúak''' ('''hymenoptera''') végzik.
			* A '''porzószálak''' érintésre '''érzékenyek'''.

			<span id="termés"></span>
			==== Termés ====

			A termések '''szárazak''', '''tokszerűek''', '''oldalról nyílók''', és '''sűrűn tövisekkel''' borítottak.

			* '''''Magja:''''' A magok '''nagyok''', '''halványsárgák''' vagy '''világosbarnák''', '''többé-kevésbé kör alakúak''', tipikusan '''papírszerű szárnyas hártyával''' rendelkeznek.

			'''Könnyűek''', a '''szél általi terjedéshez''' ('''anemophiliay''') alkalmazkodtak.

			<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
			== Elterjedés és élőhely ==

			'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség lényegében '''Patagóniától''' '''Észak-Argentínáig''' nő. Populációkat fedeztek fel '''Dél-Chilében''' (Kiesling 2002) is.

			* '''Argentína:''' Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, Santa Cruz, Tucuman.
			* '''Chile:''' Aisen.

			'''''Élőhely:''''' '''Kisebb kolóniákban''' nőnek '''homokos''' vagy '''agyagos talajokon''', néha '''sós síkságokon''', enyhe '''lejtőkön''', továbbá '''sziklás talajokon''' is, a tengerparthoz közel.

			* '''''Éghajlati tényezők:''''' Egyes régiókban a ''Pterocactus'' '''erős fagyokat''' is képes elviselni.
			* '''''Növénytársulás, életmód:''''' '''Tengerszint feletti magasság:''' Gyakorlatilag a '''tengerszinttől''' (''P. valentinii'') akár 3050 m-es magasságig (''P. megliolii'').

			<span id="egyéb"></span>
			== Egyéb ==

			'''Eredeti endemizmus:''' A nemzetséget eredetileg '''Argentína endemikusának''' tartották.

			<span id="szerzők-és-forrás"></span>
			== Szerzők és forrás ==
			* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/

	[[Kategória:Cactaceae]]		[[Kategória:Cactaceae]]

Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Kategória:Akersia lapot a következő névre: Kategória:Pterocactus

2025-12-05T18:08:32Z

Jokhel Csaba átnevezte a(z) Kategória:Akersia lapot a következő névre: Kategória:Pterocactus

← Régebbi változat	A lap 2025. december 5., 18:08-kori változata
(Nincs különbség)

Jokhel Csaba: A lap tartalmának cseréje erre: = '''Pterocactus''' = Kategória:Cactaceae

2025-12-05T18:08:21Z

A lap tartalmának cseréje erre: = '''Pterocactus''' = Kategória:Cactaceae

← Régebbi változat		A lap 2025. december 5., 18:08-kori változata
1. sor:		1. sor:

	= '''~~Akersia~~''' =		= '''Pterocactus''' =

	'''''Akersia''''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó, kis nemzetség, amely Dél-Amerika száraz vidékein őshonos. A nemzetség Charles Edward Akersről, az argentin Buenos Aires Nyugati Vasút főfelügyelőjéről kapta nevét. Tagjai hengeres vagy gömbölyded szárú, gyakran tövüknél villásan elágazó növények, amelyek tetszetős, fehértől rózsaszínig terjedő árnyalatú virágaikról ismertek. Bár viszonylag kevéssé ismert nemzetség, az '''''Akersia''''' ritkasága és díszértéke miatt a kaktuszgyűjtők körében egyre keresettebb.

	~~== Morfológia és jellemzők ==~~
	Az '''''Akersia''''' fajok hengeres vagy gömbölyded szárú kaktuszok, amelyek elérhetik a 10 cm átmérőt. Száraik a tövüknél rendszerint dichotóm módon elágaznak, felületükön gumók (tuberkulumok) helyezkednek el, melyeken tövisek sorakoznak. Ennek színe fehértől barnáig változhat, többnyire egyenesek, ritkán kissé hajlottak.

	Virágaik feltűnőek, nappal nyílnak, színük fehértől a rózsaszín különböző árnyalatáig terjed, és akár 7–8 cm átmérőjűek is lehetnek. A virágokat bogyós, húsos termések követik, amelyek több magot tartalmaznak.

	A növények vastag, viaszréteggel fedett epidermisze segíti a vízmegőrzést, míg mélyre hatoló gyökérzetük az alsóbb vízrétegek elérését teszi lehetővé. Ezek az adaptációk alkalmassá teszik őket a szélsőségesen száraz, napsütötte környezetek túlélésére.

	~~== Taxonómia ==~~
	Az '''''Akersia''''' nemzetséget Friedrich Ritter írta le 1980-ban. A legújabb rendszertani besorolás szerint a nemzetség a '''Cactaceae''' családon belül az '''Opuntioideae''' alcsalád, '''Tacingheae''' tribus és '''Tacingheinae''' altribus tagja.

	A csoport legközelebbi rokon nemzetségei közé tartoznak a '''''Tacinga''''', '''''Quiabentia''''', '''''Maihueniopsis''''' és '''''Pereskiopsis'''''. A nemzetség mindössze három ismert fajt tartalmaz:

	* '''''Akersia roseana''''' (''Borzicactus icosagonus subsp. roseiflorus'')
	* '''''Akersia echinata'''''
	* '''''Akersia leucocarpa'''''

	~~== Elterjedés és élőhely ==~~
	Az '''''Akersia''''' fajok Dél-Amerika száraz, félsivatagos vidékein fordulnak elő, főként Argentína, Bolívia és Paraguay területén. Jellemzően köves, hegyes-dombos terepen nőnek, ahol jól szellőző, kavicsos talajban gyökereznek.

	Élőhelyeik változatosak: egyes fajok száraz cserjésekben, mások sziklás lejtőkön vagy homokos, kavicsos sivatagi talajban élnek. Bár a nemzetség nem elterjedt a kultúrában, néhány fajt dísznövényként más kontinensekre is bevezettek, ami potenciálisan ökológiai kockázatot jelenthet, ha a növények kivadulnak és honosodnak.

	~~== Kultúrában ==~~
	~~Az '''''Akersia''''' fajok ritkán nevelt, de különleges megjelenésű kaktuszok, amelyek megfelelő gondozás mellett gyűjtemények értékes darabjai lehetnek.~~

	~~;'''Talaj:''' ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztésű homokos-kavicsos keverék ajánlott, perlit vagy habkő hozzáadásával.~~
	~~;'''Fény:''' napfénykedvelők, legalább napi 6 óra közvetlen napsütést igényelnek.~~
	~~;'''Öntözés:''' vízigényük csekély; a talajt öntözések között szinte teljesen ki kell szárítani. Télen alig igényelnek vizet.~~
	~~;'''Hőmérséklet:''' melegkedvelők, a fagyot nem tűrik.~~
	~~;'''Kártevők:''' ritkán támadják, de liszteskék és pajzstetvek előfordulhatnak, amelyek ellen neemolaj vagy rovarölő szappan használható.~~

	~~Szaporításuk magvetéssel vagy dugványozással történhet. A dugványokat ültetés előtt néhány napig száradni kell hagyni, majd laza talajba ültetni.~~

	~~== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==~~
	Gazdasági szempontból az '''''Akersia''''' fajok nem bírnak nagy jelentőséggel, de dísznövényként és gyűjtemények ritkaságaként értékelik őket. A gyűjtők körében ritkaságuk és virágaik szépsége miatt magas áron cserélnek gazdát.

	Ökológiai szerepük viszont fontos: természetes élőhelyükön számos sivatagi rovar, madár és kisemlős számára nyújtanak táplálékot és menedéket. A vadon élő állományok védelme érdekében fontos, hogy a növényeket ne természetes populációból gyűjtsék, hanem fenntartható termesztésből származzanak.

	~~== Jelentősebb fajok ==~~

	* '''''Akersia roseana''''' – Argentínában honos, nappal nyíló, akár 7–8 cm átmérőjű rózsaszín virágairól ismert faj. Szára hengeres, rövid tüskékkel a bordák mentén. Ritka és gyűjtők körében keresett.
	* '''''Akersia echinata''''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.
	* '''''Akersia leucocarpa''''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.


	[[Kategória:Cactaceae]]		[[Kategória:Cactaceae]]

Jokhel Csaba: /* Jelentősebb fajok */

2025-11-17T16:58:50Z

Jelentősebb fajok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 17., 16:58-kori változata
46. sor:		46. sor:
	* '''''Akersia echinata''''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.		* '''''Akersia echinata''''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.
	* '''''Akersia leucocarpa''''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.		* '''''Akersia leucocarpa''''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.


			[[Kategória:Cactaceae]]

Jokhel Csaba: /* Jelentősebb fajok */

2025-10-11T17:18:15Z

Jelentősebb fajok

← Régebbi változat		A lap 2025. október 11., 17:18-kori változata
43. sor:		43. sor:
	== Jelentősebb fajok ==		== Jelentősebb fajok ==

	* '''Akersia roseana''' – Argentínában honos, nappal nyíló, akár 7–8 cm átmérőjű rózsaszín virágairól ismert faj. Szára hengeres, rövid tüskékkel a bordák mentén. Ritka és gyűjtők körében keresett.		* '''''Akersia roseana''''' – Argentínában honos, nappal nyíló, akár 7–8 cm átmérőjű rózsaszín virágairól ismert faj. Szára hengeres, rövid tüskékkel a bordák mentén. Ritka és gyűjtők körében keresett.
	* '''Akersia echinata''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.		* '''''Akersia echinata''''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.
	* '''Akersia leucocarpa''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.		* '''''Akersia leucocarpa''''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.