Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Puya}} == Tudományos név == * '''''Puya''''' Juan Ignacio Molina, 1782 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a Chile területén élő mapucse (mapudungun) indiánoktól származik, akik a ''puya'' szót ezen növények megnevezésére használták. A nevet '''Juan Ignacio Molina''' spanyol szerzetes és természettudós emelte be a tudományos nómenklatúrába 1782-ben. === Típus === * '''''Puya chilensis''''' Molina; Gy…”

2026-01-03T22:36:53Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Puya}} == Tudományos név == * '''''Puya''''' Juan Ignacio Molina, 1782 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a Chile területén élő mapucse (mapudungun) indiánoktól származik, akik a ''puya'' szót ezen növények megnevezésére használták. A nevet '''Juan Ignacio Molina''' spanyol szerzetes és természettudós emelte be a tudományos nómenklatúrába 1782-ben. === Típus === * '''''Puya chilensis''''' Molina; Gy…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Puya}}
== Tudományos név ==

* '''''Puya''''' Juan Ignacio Molina, 1782

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségnév a Chile területén élő mapucse (mapudungun) indiánoktól származik, akik a ''puya'' szót ezen növények megnevezésére használták. A nevet '''Juan Ignacio Molina''' spanyol szerzetes és természettudós emelte be a tudományos nómenklatúrába 1782-ben.

=== Típus ===

* '''''Puya chilensis''''' Molina; Gyűjtő: Juan Ignacio Molina, Chile; Típuspéldány: SGO (Museo Nacional de Historia Natural, Santiago).
* '''Első leírása:''' Juan Ignacio Molina írta le a ''Saggio sulla Storia Naturale del Chili'' című művében 1782-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Juan Ignacio Molina, 1782.

{{Típusfaj|Puya chilensis|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Pourretia''''' Ruiz & Pavón
* '''''Connellia''''' N.E.Brown (részben)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A nemzetség tagjai évelő, gyakran óriás termetű szárazföldi növények. A '''hajtás''' lehet rövid, de sok faj (például a ''Puya raimondii'') masszív, fásodó, pikkelyes '''szár'''-at fejleszt, amely több méter magas is lehet. A '''levelek''' sűrű, merev tőrózsát alkotnak. A '''levelek''' keskenyek, húsosak (szukkulensek), szélükön rendkívül éles, kampós, gyakran sötét színű '''tövisek''' sorakoznak. A levéllemez fonákját gyakran sűrű pikkelyszőrök borítják. A '''gyökérzet''' erőteljes, mélyre hatoló, biztosítva a rögzítést a meredek hegyoldalakon.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' monumentális, felálló fürt vagy összetett buga, amely egyes fajoknál a 10 méteres magasságot is elérheti. A '''virág''' nagyméretű, tölcséres, színe rendkívül változatos: a türkizkéktől a mélylilán át a sárgáig terjedhet.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' három szabad '''csészelevélből''' áll. A '''párta''' három nagy, húsos '''sziromlevélből''' tevődik össze, amelyek gyakran csavarodottak az elnyílás után.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' szabadok, a '''portokok''' nagyok, gyakran élénksárga pollenűek. A '''termő''' felső állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' három ágú.

==== Termés ====

A '''termés''' fásodó, háromrekeszű toktermés.

* '''Magja:''' A '''magok''' laposak és szárnyasak, ami lehetővé teszi a széllel való terjedést a ritka hegyi levegőben.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség az '''Andok''' hegyláncaira korlátozódik, '''Kolumbia''' területétől délre egészen '''Chile''' középső részéig és '''Argentína''' északnyugati vidékéig.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően a nagy magasságú gyepek, az úgynevezett '''páramo''' és '''puna''' övezetek lakói (2000–4500 m tengerszint feletti magasságban). Litofiton vagy terresztrikus életmódot folytatnak. Jól tűrik a fagyot, a viharos szeleket és az intenzív napsugárzást.

== Kultúrában tartás ==

Főként botanikus kertekben és mediterrán éghajlatú parkokban láthatók. Nagy helyigényűek és lassú növekedésűek (egyes fajok évtizedekig fejlődnek az első virágzásig). Teljes napsütést és jó vízelvezetésű, kavicsos talajt igényelnek. Fagytűrésük fajfüggő, de sok faj elviseli a rövid ideig tartó -5…-10°C-ot is.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Puya'' nemzetség a legnagyobb termetű broméliaféle. Megkülönbözteti a többi nemzetségtől a felső állású termő és a szárnyas magvak kombinációja, valamint az egyedülálló, gyakran fémes fényű virágszín.

== Szukkulens taxonok ==

Bár nem minden faj mutat klasszikus pozsgás jelleget, a xerofita (szárazságtűrő) fajok levelei jelentős víztároló szövettel rendelkeznek, ami segíti a túlélést a magashegyi, fiziológiailag száraz környezetben.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV rendszer szerint a ''Bromeliaceae'' család saját alcsaládjába, a '''Puyoideae'''-be tartozik. Ez egy monotipikus alcsalád (csak a ''Puya'' nemzetséget tartalmazza), amely korán elkülönült a család többi tagjától.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DPuya https://www.worldfloraonline.org/search?query=Puya]
* https://en.wikipedia.org/wiki/Puya
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/

[[Kategória:Bromeliaceae]]

Kategória:Puya - Laptörténet