<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ARanunculales</id>
	<title>Kategória:Ranunculales - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ARanunculales"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ranunculales&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T14:09:53Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ranunculales&amp;diff=5010&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ranunculales}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Ranunculales&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Jussieu ex Berchtold &amp;amp; J.Presl (1820)  === A név eredete, etimológia ===  A rend neve a &#039;&#039;Ranunculus&#039;&#039; (boglárka) nemzetség nevéből származik. A szó a latin &#039;&#039;rana&#039;&#039; (béka) kicsinyítőképzős alakja (&#039;&#039;ranunculus&#039;&#039;), amely “békácskát” jelent. &#039;&#039;&#039;Plinius&#039;&#039;&#039; szerint azért nevezték el így a növényeket, mert sok fajuk nedves, mocsaras élőhelyeken fordul elő…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Ranunculales&amp;diff=5010&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-01T22:15:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ranunculales}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ranunculales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Jussieu ex Berchtold &amp;amp; J.Presl (1820)  === A név eredete, etimológia ===  A rend neve a &amp;#039;&amp;#039;Ranunculus&amp;#039;&amp;#039; (boglárka) nemzetség nevéből származik. A szó a latin &amp;#039;&amp;#039;rana&amp;#039;&amp;#039; (béka) kicsinyítőképzős alakja (&amp;#039;&amp;#039;ranunculus&amp;#039;&amp;#039;), amely “békácskát” jelent. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Plinius&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szerint azért nevezték el így a növényeket, mert sok fajuk nedves, mocsaras élőhelyeken fordul elő…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Ranunculales}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ranunculales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Jussieu ex Berchtold &amp;amp;amp; J.Presl (1820)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rend neve a &amp;#039;&amp;#039;Ranunculus&amp;#039;&amp;#039; (boglárka) nemzetség nevéből származik. A szó a latin &amp;#039;&amp;#039;rana&amp;#039;&amp;#039; (béka) kicsinyítőképzős alakja (&amp;#039;&amp;#039;ranunculus&amp;#039;&amp;#039;), amely “békácskát” jelent. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Plinius&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szerint azért nevezték el így a növényeket, mert sok fajuk nedves, mocsaras élőhelyeken fordul elő, ott, ahol a békák is élnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Ranunculus&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; A típusfaj a &amp;#039;&amp;#039;Ranunculus acris&amp;#039;&amp;#039; L., melyet Európában gyűjtöttek, típuspéldánya a Linné-herbáriumban található (LINN).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Berchtold&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;J. Presl&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le először rendszertani egységként 1820-ban a &amp;#039;&amp;#039;O Přirozenosti Rostlin&amp;#039;&amp;#039; című műben.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A rendszertani besorolás az APG IV (2016) rendszere alapján stabilizálódott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Ranunculus acris|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Berberidales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Dumortier&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Menispermales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bromhead&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Papaverales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Jussieu ex Berchtold &amp;amp;amp; J.Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Circaeasterales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Doweld&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lardizabalales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Loconte&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Glaucidiales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Reveal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rend tagjai túlnyomórészt lágyszárúak, de előfordulnak fás szárú kúszónövények (liánok) és cserjék is. A szállítónyalábok gyakran több körben vagy szórtan helyezkednek el a szárban, ami a kétszikűek között sajátos jellemző. A levelek változatosak, gyakran szórt állásúak, pálha nélküliek, és sokszor tenyeresen tagoltak vagy összetettek. A gyökérrendszerben gyakori a szekunder vastagodás hiánya vagy korlátozott volta. Jellemző rájuk a benzilizokinolin alkaloidok jelenléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok többnyire kétivarúak, sugaras (&amp;#039;&amp;#039;actinomorph&amp;#039;&amp;#039;) vagy kétoldali (&amp;#039;&amp;#039;zygomorph&amp;#039;&amp;#039;) szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek vagy különnemű csésze és párta) száma változó, gyakran spirális elrendeződésűek. A porzótáj (&amp;#039;&amp;#039;androecium&amp;#039;&amp;#039;) általában sok porzóból áll, amelyek spirálisan helyezkednek el. A termőtáj (&amp;#039;&amp;#039;gynoecium&amp;#039;&amp;#039;) jellemzően apokarp (különálló termőlevél), de egyes családoknál (pl. &amp;#039;&amp;#039;Papaveraceae&amp;#039;&amp;#039;) szinkarp (összenőtt termőlevél) is lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Leggyakrabban tüszőtermés, aszmagcsoport vagy bogyótermés fordul elő, a mákféléknél toktermés jellemző.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magvak általában kicsik, bőséges, olajos vagy keményítőtartalmú táplálószövettel (&amp;#039;&amp;#039;endospermium&amp;#039;&amp;#039;) és kicsi embrióval rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Világszerte elterjedtek, de a súlypontjuk az északi mérsékelt övben található. Megtalálhatók &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Európa&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ázsia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Észak-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Afrika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ausztrália&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területein is.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő, a mocsári és vízi környezettől a száraz erdőkön át a magashegységi gyepekig. Többségük autotróf, de előfordulnak különleges életmódú alakok is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bár a rend alapvetően nem a pozsgás növényeiről ismert, egyes nemzetségekben (például bizonyos &amp;#039;&amp;#039;Ranunculus&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;Talinum&amp;#039;&amp;#039; közeli rokonoknál, bár utóbbiak rendszertana változott) megfigyelhető a levelek vagy a szár húsosodása, amely a víztárolást segíti arid körülmények között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Ranunculales&amp;#039;&amp;#039; az eudicots (valódi kétszikűek) kládjának legősibb, bazális csoportja. Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) besorolása alapján a rend a következő családokat foglalja magában: &amp;#039;&amp;#039;Eupteleaceae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Papaveraceae&amp;#039;&amp;#039; (beleértve a &amp;#039;&amp;#039;Fumariaceae&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Pteridophyllaceae&amp;#039;&amp;#039; családokat), &amp;#039;&amp;#039;Circaeasteraceae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Lardizabalaceae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Menispermaceae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Berberidaceae&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Ranunculaceae&amp;#039;&amp;#039;. Monofiletikus csoportot alkotnak, amit molekuláris genetikai adatok és a benzilizokinolin alkaloidok jelenléte is alátámaszt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Ranunculales&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Angiospermae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>