Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Rauvolfioideae Kostel. (1834) | synonym = Plumerioideae K. Schum. (1895)}} === A név eredete, etimológia === * Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''Rauvolfia'' nevéből származik. Charles Plumier a nemzetséget '''Leonhard Rauwolf''' (1535–1596) német orvos, botanikus és Közel-Kelet-kutató tiszteletére nevezte el, aki az elsők között gyűjtött és írt le egzotikus növényeket utazásai során…”

2026-03-23T09:17:05Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Rauvolfioideae Kostel. (1834) | synonym = Plumerioideae K. Schum. (1895)}} === A név eredete, etimológia === * Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''Rauvolfia'' nevéből származik. Charles Plumier a nemzetséget '''Leonhard Rauwolf''' (1535–1596) német orvos, botanikus és Közel-Kelet-kutató tiszteletére nevezte el, aki az elsők között gyűjtött és írt le egzotikus növényeket utazásai során…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Rauvolfioideae Kostel. (1834) | synonym = Plumerioideae K. Schum. (1895)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Rauvolfia|Rauvolfia]]'' nevéből származik. Charles Plumier a nemzetséget '''Leonhard Rauwolf''' (1535–1596) német orvos, botanikus és Közel-Kelet-kutató tiszteletére nevezte el, aki az elsők között gyűjtött és írt le egzotikus növényeket utazásai során. A név tehát '''tiszteleti név''', amely a tudós botanikai úttörő munkássága előtt tiszteleg. A klasszikus etimológiai források ('''Quattrocchi''': ''CRC World Dictionary of Plant Names'') és a névtani adatbázisok (IPNI) egybehangzóan megerősítik a dedikációt. Az alcsaládi szintű elnevezést '''Vincenz Franz Kosteletzky''' rögzítette 1834-ben.

=== Típus ===

* ''Rauvolfia'' Linnaeus (1753); Trópusi régiók világszerte.
* '''Első leírása:''' Allgemeine Medizinisch-Pharmazeutische Flora 3: 1055. (1834)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Kosteletzky Vincenz Franz, 1834

{{Típusfaj | Rauvolfia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Plumerioideae'''
* '''Carissoideae'''
* '''Hunterioideae'''
* '''Tabernaemontanoideae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az alcsalád tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: találhatók közöttük hatalmas trópusi fák, cserjék, liánok és néhány lágyszárú is. A '''hajtás''' és a '''szár''' szöveteiben szinte kivétel nélkül bőséges fehér vagy víztiszta tejnedv (''latex'') található. A '''levelek''' általában átellenesek vagy örvösek, ritkábban szórt állásúak, szélük ép, felületük gyakran fényes és bőrnemű. A '''gyökérzet''' többnyire fás, de egyes nemzetségeknél (pl. szukkulens formák) raktározó funkciót is elláthat. A xerofita képviselőknél a '''szár''' vagy a '''levél''' megvastagodhat, pozsgássá válhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' többnyire bogernyő, fürt vagy magányos '''virág'''. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, öttagú, gyakran feltűnő és illatos.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, öttagú. A '''párta''' összeforrt, tölcsér vagy kerék alakú, a sziromlevél cimpái a bimbóban balra vagy jobbra csavarodottak (contorta). Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' szabadok (nem nőnek hozzá a bibe fejéhez). A '''termő''' felső vagy középső állású, két termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
Változatos: lehet iker-tüszőtermés, bogyótermes vagy csonthéjas termés.

* '''Magja:''' Gyakran szárnyas vagy szőrüstök nélküli (szemben az [[:Kategória:Apocynoideae|Apocynoideae]] alcsaláddal).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk a trópusi és szubtrópusi területeken van: '''Afrika''', '''Dél-Amerika''', '''Délkelet-Ázsia''' és '''Ausztrália'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A trópusi esőerdőktől a monszunerdőkön át a félsivatagi bozótosokig (pl. ''[[:Kategória:Carissa|Carissa]]'') sokféle környezetben előfordulnak.

== Kultúrában tartás ==
Számos ismert dísznövény tartozik ide, mint a ''[[Plumeria alba]]'' (frangipáni) vagy az ''[[Oleander|Nerium oleander]]'' (leander - bár ez utóbbi rendszertani helye változó, gyakran rokon csoport). A szukkulens nemzetségek (pl. ''[[:Kategória:Pachypodium|Pachypodium]]'' és ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' - ha ide sorolják őket) speciális, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[:Kategória:Rauvolfioideae|Rauvolfioideae]] elkülöníthető a család többi alcsaládjától a szabadon álló '''portokok''' (nem alkotnak szoros gynostegiumot) és a pollíniumok hiánya alapján. A magokról többnyire hiányzik a selymes szőrpamacs, ami az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] csoportra jellemző.

== Szukkulens taxonok ==
Az alcsalád tartalmazza az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család leglátványosabb szárszukkulenseit. Ide tartozik a madagaszkári elefántláb (''[[:Kategória:Pachypodium|Pachypodium]]'') és a sivatagi rózsa (''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]''), amelyek vaskos, víztároló törzset (''pachycaul'' felépítés) fejlesztenek. Ezek a növények az alcsalád leginkább xerofita képviselői.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG 4 rendszerben a [[:Kategória:Rauvolfioideae|Rauvolfioideae]] az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család bazális, parafiletikus csoportját alkotja. A molekuláris kutatások ('''Endress et al.''' 2014) kimutatták, hogy az alcsalád több ágra oszlik, amelyekből a család többi alcsaládja (pl. [[:Kategória:Apocynoideae|Apocynoideae]]) kifejlődött. Jelenleg 11 tribuszt különítenek el az alcsaládon belül (pl. [[:Kategória:Plumerieae|Plumerieae]], [[:Kategória:Carisseae|Carisseae]]).

== Forrás ==

* Plants of the World Online (POWO)
* International Plant Names Index (IPNI)
* World Flora Online (WFO)
* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
* Simões, A. O. et al. (2007): Phylogeny and systematics of Rauvolfioideae.
* Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
* Wikipedia (EN): Rauvolfioideae

[[Kategória:Apocynaceae]]

Kategória:Rauvolfioideae - Laptörténet