Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

2026-01-19T09:46:39Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. január 19., 09:46-kori változata
120. sor:		120. sor:
	Különleges alkalmazkodása a szárát borító viaszréteg, amely megvédi a párolgástól a magashegyi környezetben. Gyűjtők körében népszerű, de a természetben a túlgyűjtés és a bányászat veszélyezteti, ezért az IUCN vörös listáján sebezhető státuszú.		Különleges alkalmazkodása a szárát borító viaszréteg, amely megvédi a párolgástól a magashegyi környezetben. Gyűjtők körében népszerű, de a természetben a túlgyűjtés és a bányászat veszélyezteti, ezért az IUCN vörös listáján sebezhető státuszú.

			{{CactaceaeTaxonokTáblázat\|Reicheocactus}}
	== Forrás ==		== Forrás ==

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típusfaj */

2025-12-30T08:45:08Z

Típusfaj

← Régebbi változat		A lap 2025. december 30., 08:45-kori változata
17. sor:		17. sor:
	* '''Első leírása:''' Curt Backeberg írta le először 1942-ben a Cactaceae (Berlin) folyóiratban (1941(2): 76).		* '''Első leírása:''' Curt Backeberg írta le először 1942-ben a Cactaceae (Berlin) folyóiratban (1941(2): 76).
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Boris Schlumpberger, 2012.		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Boris Schlumpberger, 2012.

			{{Típusfaj\|Reicheocactus famatinensis}}

	=== Szinonimák ===		=== Szinonimák ===

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

2025-12-23T00:51:19Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2025. december 23., 00:51-kori változata
126. sor:		126. sor:
	* https://www.cactus-art.biz/schede/LOBIVIA/Lobivia_famatimensis/Lobivia_famatimensis_FR459/Lobivia_famatimensis_FR459.htm		* https://www.cactus-art.biz/schede/LOBIVIA/Lobivia_famatimensis/Lobivia_famatimensis_FR459/Lobivia_famatimensis_FR459.htm

	~~[[Kategória:Cactaceae]]~~
	[[Kategória:Reicheocactinae]]		[[Kategória:Reicheocactinae]]

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Reicheocactus }} == Tudományos név == * ''Reicheocactus'' (Curt Backeberg) Curt Backeberg, 1942 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes (Forrás: caryophyllales.org) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnevet '''Karl Friedrich Reiche''' (1860–1929) német botanikus tiszteletére alkották meg, aki Chilében és Mexikóban tevékenykedett egyetemi professzorként. === Típusfaj === * ''Reicheocactus famatinensis'' (…”

2025-12-22T10:11:49Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Reicheocactus }} == Tudományos név == * ''Reicheocactus'' (Curt Backeberg) Curt Backeberg, 1942 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes (Forrás: caryophyllales.org) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnevet '''Karl Friedrich Reiche''' (1860–1929) német botanikus tiszteletére alkották meg, aki Chilében és Mexikóban tevékenykedett egyetemi professzorként. === Típusfaj === * ''Reicheocactus famatinensis'' (…”

Új lap

{{Speciesbox
|taxon= Reicheocactus
}}
== Tudományos név ==

* ''Reicheocactus'' (Curt Backeberg) Curt Backeberg, 1942
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes (Forrás: caryophyllales.org)

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségnevet '''Karl Friedrich Reiche''' (1860–1929) német botanikus tiszteletére alkották meg, aki Chilében és Mexikóban tevékenykedett egyetemi professzorként.

=== Típusfaj ===

* ''Reicheocactus famatinensis'' (Spegazzini) Boris Schlumpberger (korábban: ''Reicheocactus pseudoreicheanus'' Curt Backeberg)
* Gyűjtő: Alberto Vojtěch Frič (mint ''Echinocactus reichei''), hely: Argentína, Mendoza és San Juan tartományok határvidéke, típuspéldány: nincs rögzített konkrét herbáriumi példány az eredeti leírásnál, de neotípusként hivatkozott gyűjtemények léteznek.
* '''Első leírása:''' Curt Backeberg írta le először 1942-ben a Cactaceae (Berlin) folyóiratban (1941(2): 76).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Boris Schlumpberger, 2012.

=== Szinonimák ===

* ''Echinopsis'' subg. ''Reicheocactus'' (Curt Backeberg) Molinari & Mayta
* ''Lobivia'' (részben)
* ''Rebutia'' (részben)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====

A növény általában magányos, de idővel lassan sarjadhat és kis párnákat alkothat. A szár alakja a gömbtől a rövid hengeresig terjed. A hajtás csúcsa erősen besüllyedt (''umbilicate''). Az epidermisz színe szürkészöld, tompa zöld, olajzöld vagy barnásszürke, erős fényben gyakran lilás árnyalatú. A hajtás magassága 3–7 cm (ritkán 15 cm-ig), átmérője 2,5–6 cm.

==== Szemölcsök ====

A növénynek 24–40 alacsony, függőleges bordája van, amelyek keresztirányú barázdákkal tagoltak, így apró, 0,5–1,5 mm magas és 3–4 mm átmérőjű félgömb alakú szemölcsei alakulnak ki.

==== Axillák ====

(A megadott forrásokban erről a nemzetségről konkrét leírás nem szerepel.)

==== Areolák ====

Az areolák megnyúltak, elliptikusak (''oblong''), barna nemezzel borítottak.

==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' Középtövisek nem fejlődnek.
* '''Peremtövis:''' A 7–9 (néha 12) peremtövis fésűs elrendezésű (''pectinate''), a szár felszínére simul, gyenge, hajlott. Színük fehéres, sárgás, borostyánszínű vagy barnás, az alapjuknál sötétebbek. Hosszuk 1,5–3 mm (ritkán 5 mm-ig).

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágrügyek a növény oldalán, a csúcs közelében fejlődnek, szürkésbarna gyapjú borítja őket. A virágok rövid tölcsér vagy harang alakúak, 3–3,5 cm hosszúak és 3–5 cm átmérőjűek. Színük a gyöngysárgától a narancssárgán át a tompa vörösig terjedhet (néha rózsaszín vagy fehér változatok is előfordulnak). A virágcső rövid és sűrűn borított gyapjas szőrökkel. A belső lepellevelek sárgák vagy narancssárgák, a külsők gyakran lilás árnyalatúak.

==== Termés ====

A termés kicsi, húsos, éréskor kiszáradhat.

* '''Magja:''' A magok tojásdadok (''ovoidal''), feketék, átmérőjük körülbelül 1,5 mm.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''Argentína''' északnyugati részén (La Rioja, San Juan, Mendoza és Catamarca tartományokban).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegyi füves pusztákon és sziklás talajon él, 1000 és 3000 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Jól alkalmazkodott a fagyhoz és az erős szélhez. Karógyökere (''taproot'') révén rögzül a talajban.

== Kultúrában tartás ==

Nagyon lassú növekedésű növény. Vastag karógyökere miatt rendkívül érzékeny a túlöntözésre, ezért gyakran oltva nevelik a gyökérrothadás elkerülése érdekében. Napos, világos helyet kedvel, de a könnyű árnyékot is elviseli. Teleltetése szárazon, minimum 5°C-on javasolt.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlít a ''Lobivia'' és ''Echinopsis'' nemzetségek egyes fajaihoz, de megkülönbözteti tőlük rendkívül sűrűn bordázott, fésűs tövisezettségű szára és a virágrügyek sűrű gyapjassága. Gyakran keverik össze a ''Lobivia famatimensis''-szel, amely taxonómiailag azonos vele.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Reicheocactus'' nemzetség rendszertani helyzete a kaktuszfélék családján belül az egyik legtöbbet vitatott terület volt, de a legújabb filogenetikai kutatások ('''Schlumpberger & Renner''' 2012; '''Eggli, Nyffeler & J.M. de Vos''' 2021) tisztázták izolált helyzetét.

=== Filogenetikai helyzet és új alnemzetségcsoport ===

A molekuláris genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a ''Reicheocactus'' nemzetség a '''Trichocereinae''' alnemzetségcsoport (subtribus) összes többi nemzetségének testvércsoportja. Ez azt jelenti, hogy egy rendkívül ősi, elkülönült fejlődési vonalat képvisel az argentin Andok keleti lejtőin.

Az izolált evolúciós pozíció hangsúlyozására '''Eggli, Nyffeler és J.M. de Vos''' felállított egy új, monogenerikus (egynemzetségű) alnemzetségcsoportot:

* '''Reicheocactinae''' Eggli, Nyffeler & J.M. de Vos, subtrib. nov. (2021)
* '''Típus:''' ''Reicheocactus'' Backeb.

=== Taxonómiai revízió és diagnózis ===

Az új besorolás alapja a következő morfológiai és genetikai diagnózis:

* '''Testfelépítés:''' Törpe növésű, gömbölyded vagy rövid hengeres test, amely nem szegmentált. Általában magányos életmódot folytat.
* '''Gyökérzet:''' Erőteljes, répaszerű karógyökér (''tuberous main root'').
* '''Bordázat:''' Számos, sűrűn elhelyezkedő alacsony borda, amelyek félgömb alakú szemölcsökre tagolódnak.
* '''Tövisezettség:''' Fésűs (''pectinate''), gyenge és alig szúrós tövisek jellemzik.
* '''Virágzat:''' Nappali virágzású; a ''pericarpel'' (magház) pikkelyeinek hónaljában bőséges gyapjú és szőr található.

=== Történeti félreazonosítások ===

A nemzetség típusfaja, a ''R. famatimensis'' hosszú ideig nómenklatúrai zavarok forrása volt a gyűjteményekben és a szakirodalomban. Gyakran tévesen az alábbi fajokkal azonosították:

* ''Echinopsis densispina'' (Wessner 1940)
* ''Eriosyce odieri'' (Krainz 1957)

A 2012-es molekuláris adatok, majd a 2021-es formális taxonómiai rangemelés végérvényesen megerősítette, hogy a ''Reicheocactus'' nem része sem a ''Lobivia'', sem az ''Echinopsis'' nemzetségeknek a szó szoros értelmében, hanem egy önálló, magasabb rendszertani egységet képviselő taxon.

=== Jelenlegi taxonómiai státusz ===

A nemzetség ma '''monotipikusnak''' tekinthető, egyetlen elfogadott fajjal:

# ''Reicheocactus famatinensis'' (Speg.) Schlumpb.

Bár korábban több nevet is leírtak a nemzetségen belül (pl. ''R. bonnieae''), ezeket mára vagy szinonimaként kezelik, vagy más nemzetségekbe (pl. ''Puna'' vagy ''Maihueniopsis'') sorolták át a konvergens evolúció megtévesztéses "bizonyítéka" (törpe növés, sötét tónus, szemölcsös test, hatalmas karógyökér) alapján.

== Egyéb ==

Különleges alkalmazkodása a szárát borító viaszréteg, amely megvédi a párolgástól a magashegyi környezetben. Gyűjtők körében népszerű, de a természetben a túlgyűjtés és a bányászat veszélyezteti, ezért az IUCN vörös listáján sebezhető státuszú.

== Forrás ==

* https://thelastcactusclassification.top/reicheocactus/reicheocactus/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Reicheocactus
* https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/8c8dfb49-cae4-40e2-998b-5494c396fbc1
* https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/3316/Reicheocactus_pseudoreicheanus
* https://www.cactus-art.biz/schede/LOBIVIA/Lobivia_famatimensis/Lobivia_famatimensis_FR459/Lobivia_famatimensis_FR459.htm

[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Reicheocactinae]]

Kategória:Reicheocactus - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típusfaj */

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */