<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ARubioideae</id>
	<title>Kategória:Rubioideae - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ARubioideae"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Rubioideae&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T14:24:13Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Rubioideae&amp;diff=5146&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Rubioideae}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;Rubioideae&#039;&#039;&#039; (A. Jussieu) Roussel, 1806  === A név eredete, etimológia ===  Az alcsalád neve a típusnemzetség, a &#039;&#039;Rubia&#039;&#039; nevéből származik. A &#039;&#039;Rubia&#039;&#039; név a latin &#039;&#039;ruber&#039;&#039; (vörös) szóból ered, utalva a festő buzér (&#039;&#039;Rubia tinctorum&#039;&#039;) gyökeréből nyerhető vörös festékanyagra.  A klasszikus források (Lewis &amp;amp; Short) megerősítik, hogy a &#039;&#039;rubia&#039;&#039; a rómaiaknál a festőbuz…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Rubioideae&amp;diff=5146&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-02T17:26:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Rubioideae}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Rubioideae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (A. Jussieu) Roussel, 1806  === A név eredete, etimológia ===  Az alcsalád neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;Rubia&amp;#039;&amp;#039; nevéből származik. A &amp;#039;&amp;#039;Rubia&amp;#039;&amp;#039; név a latin &amp;#039;&amp;#039;ruber&amp;#039;&amp;#039; (vörös) szóból ered, utalva a festő buzér (&amp;#039;&amp;#039;Rubia tinctorum&amp;#039;&amp;#039;) gyökeréből nyerhető vörös festékanyagra.  A klasszikus források (Lewis &amp;amp; Short) megerősítik, hogy a &amp;#039;&amp;#039;rubia&amp;#039;&amp;#039; a rómaiaknál a festőbuz…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Rubioideae}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Rubioideae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (A. Jussieu) Roussel, 1806&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alcsalád neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;Rubia&amp;#039;&amp;#039; nevéből származik. A &amp;#039;&amp;#039;Rubia&amp;#039;&amp;#039; név a latin &amp;#039;&amp;#039;ruber&amp;#039;&amp;#039; (vörös) szóból ered, utalva a festő buzér (&amp;#039;&amp;#039;Rubia tinctorum&amp;#039;&amp;#039;) gyökeréből nyerhető vörös festékanyagra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A klasszikus források (Lewis &amp;amp;amp; Short) megerősítik, hogy a &amp;#039;&amp;#039;rubia&amp;#039;&amp;#039; a rómaiaknál a festőbuzért jelölte. A botanikai nomenklatúra szerint az alcsalád nevét &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Antoine Laurent de Jussieu&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alapozta meg, majd &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Henri François Anne de Roussel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; érvényesítette az alcsaládi rangot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Rubia&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; Gyűjtő: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carolus Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, 1753; Típuspéldány: Linné-herbárium (LINN).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Roussel, H. F. A.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1806): Flore du Calvados et des terrains adjacents, composée suivant la méthode de Jussieu.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A taxon alcsaládi szintű besorolása &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Henri François Anne de Roussel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nevéhez fűződik (1806).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Rubia|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Aparinaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Hoffmannsegg &amp;amp;amp; Link&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Asperulaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Spenner&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Cinchonaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; subtrib. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Galieae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Dumortier&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Galiaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lindley&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lygodisodeaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bartling&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Operculariaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Perleb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Rubioideae&amp;#039;&amp;#039; alcsalád tagjai rendkívül változatosak: fák, cserjék, de leggyakrabban lágyszárúak tartoznak ide. Jellemző rájuk az egyszerű, ép szélű levelek jelenléte, amelyek keresztben átellenesek vagy örvösek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Meghatározó bélyeg a levelek közötti pálhák (&amp;#039;&amp;#039;stipula interpetiolaris&amp;#039;&amp;#039;) megléte. Sok fajnál a pálhák mérete és alakja megegyezik a valódi levelekével, így a levélzet örvösnek tűnik (például a &amp;#039;&amp;#039;Galieae&amp;#039;&amp;#039; nemzetségcsoportnál). A sejtekben gyakran találhatók kalcium-oxalát kristályok, különösen tű alakú &amp;#039;&amp;#039;raphid&amp;#039;&amp;#039;-ok formájában. Az alcsalád tagjaira jellemző a víznedvű szöveti szerkezet, tejnedvű váladék nem jellemző.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzat általában bogas (&amp;#039;&amp;#039;cyma&amp;#039;&amp;#039;). A virágok többnyire hímnősek, aktinomorfak vagy enyhén zigomorfak. A párta forrt szirmú (&amp;#039;&amp;#039;sympetala&amp;#039;&amp;#039;), alakja tölcséres, cső alakú vagy kerék alakú. A porzók száma megegyezik a pártacimpák számával, és a pártacsőhöz nőttek (&amp;#039;&amp;#039;epipetala&amp;#039;&amp;#039;). A magház alsó állású (&amp;#039;&amp;#039;ovarium inferum&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés lehet bogyó, csonthéjas termés vagy toktermés, de gyakran előfordul a két részre hasadó résztermés (&amp;#039;&amp;#039;schizocarpium&amp;#039;&amp;#039;) is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magvak gyakran tartalmaznak bőséges endospermiumot. A maghéj szerkezete és a gyűjtőedények jelenléte rendszertani bélyeg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kozmopolita alcsalád, amely a világ szinte minden táján jelen van. A fás szárú képviselők elsősorban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;trópusi&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szubtrópusi&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területeken (például &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brazília&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Indonézia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kongói Demokratikus Köztársaság&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) dominálnak, míg a lágyszárú fajok (például &amp;#039;&amp;#039;Galium&amp;#039;&amp;#039; fajok) a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;mérsékelt övben&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Európa&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Észak-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ázsia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; északi része) terjedtek el.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Megtalálhatók a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjében, az aljnövényzetben, de a mérsékelt övi réteken, erdőkben és sziklagyepekben is fontos alkotók. Egyes taxonok szukkulens életmódot folytatnak vagy mirmekofiták (hangyákkal szimbiózisban élők).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alcsaládon belül több nemzetségben is megjelent a szukkulencia, bár ez nem az egész alcsaládra jellemző. Kiemelkedőek a mirmekofita (hangyalakta) szukkulensek, mint például a &amp;#039;&amp;#039;Hydnophytum&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Myrmecodia&amp;#039;&amp;#039; nemzetségek. Ezeknél a növényeknél a szár alapja (hipokotil) nagymértékben megduzzad, gumószerűvé válik, és belső járataiban hangyák élnek. A szövetek jelentős mennyiségű vizet raktároznak, segítve az epifita életmódból adódó szárazabb időszakok áthidalását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Rubioideae&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;Rubiaceae&amp;#039;&amp;#039; (buzérfélék) családjának legnagyobb alcsaládja. Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) rendszertani besorolása alapján a &amp;#039;&amp;#039;Gentianales&amp;#039;&amp;#039; (tárnicsvirágúak) rendjébe tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy az alcsalád monofiletikus egységet alkot. Legközelebbi rokonai a &amp;#039;&amp;#039;Cinchonoideae&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Dialypetalanthoideae&amp;#039;&amp;#039; alcsaládok. Az alcsaládon belül számos nemzetségcsoportot (&amp;#039;&amp;#039;tribus&amp;#039;&amp;#039;) különítenek el, mint például: &amp;#039;&amp;#039;Psychotrieae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Spermacoceae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Rubieae&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Knoxieae&amp;#039;&amp;#039;. A &amp;#039;&amp;#039;Psychotrieae&amp;#039;&amp;#039; nemzetségcsoport különösen fajgazdag és morfológiailag változatos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Rubioideae&lt;br /&gt;
* [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Rubioideae https://de.wikipedia.org/wiki/Rubioideae]&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Rubiaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>