Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Santalales}} == Tudományos név == * '''Santalales''' Brown ex Berchtold & Presl (1820) === A név eredete, etimológia === A rend elnevezése a típusnemzetség, a ''Santalum'' nevéből származik. A szó gyökere a görög ''santalon'' (σάνταλον) kifejezés, amely a szanszkrit ''candana'' (चन्दन) szóból ered, jelentése “szantálfa”. A latin ''santalum'' közvetítésével került a botanikai szaknyelvbe, utalv…”

2026-01-01T22:24:54Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Santalales}} == Tudományos név == * '''Santalales''' Brown ex Berchtold & Presl (1820) === A név eredete, etimológia === A rend elnevezése a típusnemzetség, a ''Santalum'' nevéből származik. A szó gyökere a görög ''santalon'' (σάνταλον) kifejezés, amely a szanszkrit ''candana'' (चन्दन) szóból ered, jelentése “szantálfa”. A latin ''santalum'' közvetítésével került a botanikai szaknyelvbe, utalv…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Santalales}}
== Tudományos név ==

* '''Santalales''' Brown ex Berchtold & Presl (1820)

=== A név eredete, etimológia ===

A rend elnevezése a típusnemzetség, a ''Santalum'' nevéből származik. A szó gyökere a görög ''santalon'' (σάνταλον) kifejezés, amely a szanszkrit ''candana'' (चन्दन) szóból ered, jelentése “szantálfa”. A latin ''santalum'' közvetítésével került a botanikai szaknyelvbe, utalva az illatos fájú nemzetségre, amely a rend legismertebb képviselője.

=== Típus ===

* ''Santalum'' Linnaeus (1753)
* '''Első leírása:''' '''Friedrich von Berchtold''' és '''Jan Svatopluk Presl''' írta le érvényesen 1820-ban az ''O přirozenosti rostlin'' című műben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A rendszertani besorolás alapjait '''Robert Brown''' fektette le, majd '''Berchtold''' és '''Presl''' véglegesítette.

{{Típusfaj|Santalum|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Anthobolales''' Dumortier
* '''Arcuthobiales''' J. Agardh
* '''Erythropalales''' Van Tieghem
* '''Heisteriales''' Van Tieghem
* '''Loranthales''' Link
* '''Oxyricales''' Martius
* '''Viscales''' Berchtold & J. Presl
* '''Ximeniales''' Van Tieghem

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A rend tagjai többnyire fás szárú növények, cserjék vagy fák, de lágyszárúak is előfordulnak köztük. Legfőbb közös jellemzőjük a félparazita (hemiparazita) életmód: módosult gyökereik, az úgynevezett ''haustorium''-ok segítségével kapcsolódnak a gazdanövény szállítószöveteihez (főként a ''xylem''-hez).

Leveleik általában szórt vagy átellenes állásúak, egyszerűek, épek, gyakran bőrneműek vagy húsosak (szukkulensek), pálhaleveleik (''stipula'') nincsenek. Egyes nemzetségeknél a levelek pikkelyszerűvé redukálódtak. A szárak gyakran törékenyek az ízesüléseknél.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

Virágzatuk változatos, gyakran bogas vagy fürtös. A virágok általában kicsik, sugaras szimmetriájúak (''actinomorph''), hímnősek vagy egyivarúak. A takarólevelek száma többnyire 3–5, gyakran csak egy körben állnak (''tepala''), és összeforrhatnak csővé. A porzók száma megegyezik a lepelcimpákéval, és azok előtt helyezkednek el (''episepal''). A magház általában alsó vagy félalsó állású (''ovarium inferum''), egyetlen kamrával, amelyben a magkezdemények száma kevés.

==== Termés ====

Leggyakrabban húsos bogyó vagy csonthéjas termés (''drupa''), ritkábban makk vagy lependék.

* '''Magja:''' A magvak gyakran endospermiummal rendelkeznek, de valódi maghéj (''testa'') sokszor hiányzik vagy redukált. A parazita fajoknál (pl. ''Viscum'') a magot ragadós réteg, a ''viscin'' veszi körül, amely segíti a gazdanövényen való megtapadást.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken él. Jelen vannak '''Brazília''', '''Ausztrália''', '''Dél-Afrika''', '''India''', valamint '''Európa''' és '''Észak-Amerika''' mérsékelt övi régióiban is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban erdőkben, cserjésekben fordulnak elő. Életmódjukat tekintve gyökérparaziták vagy ágparaziták. A gazdanövények köre igen tág, a tűlevelűektől a kétszikűekig terjedhet.

== Szukkulens taxonok ==

A renden belül több családban is megjelenik a szukkulencia, különösen a levelek és szárak húsosodása formájában. A ''Santalaceae'' (pl. ''Thesium'') és a ''Misodendraceae'' családok bizonyos fajai megvastagodott, víztároló szövetekkel rendelkező levelekkel alkalmazkodtak a szárazabb mikroklímához vagy a parazita életmód okozta fiziológiai stresszhez.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a Santalales a ''Superasterids'' kládba, azon belül is a ''Core Eudicots'' csoportba tartozik. A rend monofiletikus egységet alkot. A molekuláris vizsgálatok alapján a renden belüli családok (pl. ''Santalaceae'', ''Loranthaceae'', ''Misodendraceae'', ''Schoepfiaceae'', ''Olacaceae'', ''Opiliaceae'', ''Erythropalaceae'') határai pontosabb meghatározást nyertek, egyes korábbi családokat összevontak.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Santalales
* https://de.wikipedia.org/wiki/Santalales

[[Kategória:Angiospermae]]

Kategória:Santalales - Laptörténet