Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Saxifraga}} == Tudományos név == * '''''Saxifraga''''' Carolus Linnaeus, 1753 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''saxum'' (szikla) és ''frangere'' (összetörni) szavakból származik. Bár a népi etimológia szerint a név onnan ered, hogy ezek a növények gyökereikkel képesek megrepeszteni a sziklákat, a név valójában a középkori “szignatúratan” eredménye. Úgy hitték, hogy a sziklás helyeken…”

2026-01-03T23:11:54Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Saxifraga}} == Tudományos név == * '''''Saxifraga''''' Carolus Linnaeus, 1753 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''saxum'' (szikla) és ''frangere'' (összetörni) szavakból származik. Bár a népi etimológia szerint a név onnan ered, hogy ezek a növények gyökereikkel képesek megrepeszteni a sziklákat, a név valójában a középkori “szignatúratan” eredménye. Úgy hitték, hogy a sziklás helyeken…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Saxifraga}}
== Tudományos név ==

* '''''Saxifraga''''' Carolus Linnaeus, 1753

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségnév a latin ''saxum'' (szikla) és ''frangere'' (összetörni) szavakból származik. Bár a népi etimológia szerint a név onnan ered, hogy ezek a növények gyökereikkel képesek megrepeszteni a sziklákat, a név valójában a középkori “szignatúratan” eredménye. Úgy hitték, hogy a sziklás helyeken élő, apró kövekre emlékeztető gumókat vagy mészpöttyöket viselő növények alkalmasak a vese- és epekövek (kőbetegség) gyógyítására, azaz a “testben lévő kövek szétzúzására”.

=== Típus ===

* '''''Saxifraga granulata''''' Linnaeus (Békabuzogány); Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján, Európa; Típuspéldány: LINN (London).
* '''Első leírása:''' Carolus Linnaeus írta le a ''Species Plantarum'' első kötetében 1753-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carolus Linnaeus, 1753.

{{Típusfaj|Saxifraga granulata|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Chondrosea''''' Haworth
* '''''Ciliaria''''' Haworth
* '''''Hirculus''''' Haworth
* '''''Micranthes''''' (részben)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A nemzetség tagjai többségében évelő lágyszárúak, ritkábban egy- vagy kétéves növények. A '''hajtás''' gyakran párnaszerűen tömött vagy szőnyeget alkotó, sokszor indákkal terjed. A '''szár''' lehet felálló és leveles, vagy levéltelen virágszár (''scapus''). A '''levelek''' tőrózsát alkotnak vagy a száron váltakozó állásúak, húsosak vagy bőrneműek. Számos faj levelein speciális mészpikkelyek vagy mészpöttyök találhatók, amelyeken keresztül a növény a felesleges kalcium-karbonátot választja ki. A '''gyökér'''-zet rendszerint vékony, de mélyen behatol a sziklák repedéseibe.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág'''-ok magányosak vagy bogas virágzatot (bugát, sátort) alkotnak. A virág többnyire sugaras szimmetriájú, hímnős, öttagú.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' 5 '''csészelevélből''' áll, amelyek az alapjuknál összeforrhatnak a vacokkal. A '''párta''' 5 szabad, gyakran fehér, sárga, rózsaszín vagy vörös '''sziromlevélből''' áll. A szirmok alapja gyakran sötétebb pontokkal díszített.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma 10 (ritkán 5). A '''termő''' általában két termőlevélből áll, amelyek az alapjuknál összeforrnak, de a '''bibeszál'''-ak szabadok. A magház felső, középállású vagy alsó állású lehet.

==== Termés ====

A '''termés''' kétcsőrű toktermés, amely a csúcsán nyílik fel.

* '''Magja:''' A '''magja''' apró, számos, felszíne gyakran szemölcsös vagy sima.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban az északi félteke mérsékelt, hideg és sarkvidéki területein elterjedtek. Különösen fajgazdagok az '''Alpokban''', a '''Kárpátokban''', a '''Himalájában''' és a sarkvidéki tundrán.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően sziklalakók ('''litofiton''' életmód). Megtalálhatók magashegyi sziklahasadékokban, törmeléklejtőkön, havasi gyepekben és északi mocsarakban. Kiválóan alkalmazkodtak a szélsőséges hideghez és a rövid tenyészidőhöz.

== Kultúrában tartás ==

Számos faj kedvelt sziklakerti növény (pl. ''Saxifraga × arendsii'' hibridek, ''Saxifraga paniculata''). Jó vízelvezetésű, kavicsos talajt és fajtól függően napos vagy félárnyékos fekvést igényelnek. A pangó vizet nem bírják, télen a túlzott nedvesség a vesztüket okozhatja.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A kétcsőrű toktermés és a 10 porzó a legfontosabb határozóbélyegek. A mészpöttyös levelű fajok (Porphyrion szekció) semmilyen más nemzetséggel nem téveszthetők össze.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV szerint a ''Saxifragaceae'' család névadó nemzetsége a ''Saxifragales'' rendben. A korábban ide sorolt fajok egy jelentős részét molekuláris adatok alapján áthelyezték a ''Micranthes'' nemzetségbe. A ''Saxifraga'' nemzetséget jelenleg több szekcióra osztják a levélmorfológia és a virágszerkezet alapján.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DSaxifraga https://www.worldfloraonline.org/search?query=Saxifraga]
* https://en.wikipedia.org/wiki/Saxifraga
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/

[[Kategória:Saxifragaceae]]

Kategória:Saxifraga - Laptörténet