Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

2026-01-24T23:54:51Z

Taxonómia és filogenetika

← Régebbi változat		A lap 2026. január 24., 23:54-kori változata
59. sor:		59. sor:

	'''J. M. de Vos és munkatársai''' 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítették a nemzetség helyét a Cactaceae családon belül, több száz sejtmagi gén szekvenciájának elemzésével tisztázva a rokonsági viszonyokat.		'''J. M. de Vos és munkatársai''' 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítették a nemzetség helyét a Cactaceae családon belül, több száz sejtmagi gén szekvenciájának elemzésével tisztázva a rokonsági viszonyokat.

			{{CactaceaeTaxonokTáblázat\|Sclerocactus}}

	== Forrás ==		== Forrás ==

Dr. Gyúró Zoltán, 2025. december 29., 16:40-n

2025-12-29T16:40:33Z

Változtatások megtekintése

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „ == Tudományos név == ''Sclerocactus'' Britton & Rose 1922 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a görög '''skleros''' = „kemény” szóból ered, a jellegzetesen szilárd, erős, gyakran kampós tövisekre utalva. Más értelmezés szerint: „kemény,…”

2025-12-07T15:46:37Z

Új oldal, tartalma: „ == Tudományos név == ''Sclerocactus'' Britton & Rose 1922 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a görög '''skleros''' = „kemény” szóból ered, a jellegzetesen szilárd, erős, gyakran kampós tövisekre utalva. Más értelmezés szerint: „kemény,…”

Új lap

== Tudományos név ==

''Sclerocactus'' Britton & Rose 1922

'''A tudományos név státusza:''' érvényes

'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetségnév a görög '''skleros''' = „kemény” szóból ered, a jellegzetesen szilárd, erős, gyakran kampós tövisekre utalva.
Más értelmezés szerint: „kemény, kegyetlen kaktusz”, amelynek félelmetes, kampós tövisei rendkívül kellemetlenül kapaszkodnak bele mindenbe.


=== História ===
A nemzetség rendszertana hosszú ideig vitatott volt. A legújabb besorolások a ''Glandulicactus'', ''Ancistrocactus'', ''Echinomastus'' és ''Sclerocactus'' nemzetségeket összevonták, ám ez az egységesítés túlzottan nagyvonalú, mivel figyelmen kívül hagyja a csoportok elkülönülő földrajzi elterjedését, evolúcióját és több lényeges morfológiai bélyeget.
A legbiztosabb elválasztó bélyeget a magok adják: méretük, színük és köldökszerkezetük jellegzetesen ''Sclerocactus''-ra utal.
Egyetlen kivételként az ''Echinomastus johnsonii'' említendő, amely számos jellemzőjében (mag, bimbó, virág) a Sclerocactusra hasonlít.


=== Leírás ===
A nemzetségbe magányosan vagy az alaptól '''gyéren sarjadó''' fajok tartoznak. A '''hajtás''' gömb vagy megnyúlt, többé-kevésbé hengeres alakú; csúcsa általában kissé besüppedt. A '''gyökérzet''' erősen húsos, gyakran elágazó vagy karórépaszerű.

A '''bordák''' jól tagoltak és határozottan szemölcsösek. A tövisek sűrűn állók, gyakran teljesen befedik az epidermiszt. Egyes fajok '''tövisei''' papírszerűek (pl. ''S. papyracanthus''). A sugárirányban szétterülő peremtövisek mellett a középtövisek rendszerint hosszúak és szinte mindig kampósak.

A '''virágok''' nappal nyílnak, önmeddők, alakjuk '''tölcsérszerű'''. Színeik változatosak: sárga, zöldessárga, rózsaszín, levendula, bíbor, lilás vagy fehér. Néhány faj virágai illatosak (pl. ''S. polyancistrus''). Porzóik főként hártyásszárnyú beporzók (''Andrena'', ''Halictus'', ''Tetralonia'' spp.).

A '''termések''' megnyúltak, hengeresek; éretlenül zöldek, majd vöröses árnyalatúvá válnak. Felnyílásuk lehet hosszanti (''S. pubispinus''), oldalirányú (''S. mesae-verdae''), vagy a termés fel sem nyílik.

A '''magok''' nagyok (2–4 mm), feketék, fényesek vagy mattak, felszínük finoman gumós. Jellegzetes a viszonylag nagy, fehér vagy barnás köldök. A magterjesztés jellemzően mirmekochórium (hangyák) és hidrokhórium (víz általi terjedés).


=== Élőhely ===
A ''Sclerocactus'' fajok rendkívül változatos, ugyanakkor száraz élőhelyeken fordulnak elő: prériken, borókás területeken, fenyőerdők szélén, kavicsos, hordalékos, mészköves talajon (pH 7–7,5), továbbá a '''Mojave-sivatag''' extrém száraz vidékein.
'''Megtalálhatók''' agyagos, poros üledékeken, ősi folyómedrek kavicsai között (San Juan vidék), '''sziklarepedésekben''', domboldalakon és '''vulkáni kőzeteken''' is (pl. Agathla Peak, Mexican Hat).

A tengerszint feletti magasság: '''500–2350''' m.
A fajok többsége kiválóan tűri a fagyot, akár '''–26 °C'''-ig.
A ''S. papyracanthus'' élőhelyén szinte észrevehetetlen, mivel tövisei a környező füvekre (''Bouteloua gracilis'') hasonlítanak.


=== Földrajzi elterjedés ===
'''USA:''' Arizona, California, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Texas, Utah.
(A nemzetség kizárólag az Egyesült Államok területén fordul elő.)


=== Rendszertan, fajok ===
A nemzetség jelenleg 21 elismert fajból + 8 alfajból áll.


=== Érdekességek ===
* A nemzetség tövisei csak erős napfény, nagy hőmérséklet-ingadozás és minimális csapadék mellett alakulnak ki igazán látványosan.
* Egyes fajok tövisei papírszerűek és könnyűek, mások rendkívül erősek és kampósak.
* A nemzetség több tagja élőhelyén rendkívül nehezen észrevehető (pl. ''S. papyracanthus'').
* A rendszertani viták egyik legjobb bizonyító karaktere a magmorfológia.

== Szerzők és forrás ==

* '''''Forrás:'''''
** https://thelastcactusclassification.top/category/sclerocactus/
** https://kissarmin.hu/lexikon/item/193-sclerocactus.html

[[Kategória:Cactaceae]]

Kategória:Sclerocactus - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

Dr. Gyúró Zoltán, 2025. december 29., 16:40-n