Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

2026-01-03T14:57:59Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. január 3., 14:57-kori változata
73. sor:		73. sor:
	* https://www.crassulaceae.ch/de/home		* https://www.crassulaceae.ch/de/home

	[[Kategória:~~zzzzz~~]]		[[Kategória:Crassulaceae]]

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Sempervivum}} == Tudományos név == * '''''Sempervivum''''' (Linnaeus) Carl von Linné, 1753 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''semper'' (mindig) és ''vivus'' (élő) szavak összetétele. Az elnevezés a növények rendkívüli szívósságára és örökzöld jellegére utal, mivel a legzordabb téli körülmények között és a legszárazabb sziklákon is életben maradnak. A népi hitvilágban (pl. Jupiter s…”

2026-01-03T14:54:23Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Sempervivum}} == Tudományos név == * '''''Sempervivum''''' (Linnaeus) Carl von Linné, 1753 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''semper'' (mindig) és ''vivus'' (élő) szavak összetétele. Az elnevezés a növények rendkívüli szívósságára és örökzöld jellegére utal, mivel a legzordabb téli körülmények között és a legszárazabb sziklákon is életben maradnak. A népi hitvilágban (pl. Jupiter s…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Sempervivum}}
== Tudományos név ==

* '''''Sempervivum''''' (Linnaeus) Carl von Linné, 1753

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségnév a latin ''semper'' (mindig) és ''vivus'' (élő) szavak összetétele. Az elnevezés a növények rendkívüli szívósságára és örökzöld jellegére utal, mivel a legzordabb téli körülmények között és a legszárazabb sziklákon is életben maradnak. A népi hitvilágban (pl. Jupiter szakálla) villámhárító hatást tulajdonítottak nekik, ezért ültették a háztetőkre. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) megerősítik, hogy a név a taxon extrém túlélőképességét tükrözi.

=== Típus ===

* '''''Sempervivum tectorum''''' Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Európa (Alpok), típuspéldány: LINN (London);
* '''Első leírása:''' Megjelent a ''Species Plantarum'' 1. kötetének 464. oldalán 1753-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carl von Linné 1753-ban.

{{Típusfaj|Sempervivum tectorum|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Sedum''''' auct.
* '''''Jovibarba''''' Opiz

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növények évelő, pozsgás tőlevélrózsákat (rozettákat) alkotnak, amelyek indákkal (sztolónokkal) szaporodva sűrű telepeket hoznak létre. A '''szár''' a vegetatív szakaszban rendkívül rövid, a virágzáskor azonban megnyúlik, húsos és dúsan leveles '''hajtás'''sá válik. A '''levelek''' húsosak, váltakozóak, szorosan egymásra borulnak, alakjuk a lándzsástól a tojásdadig terjed. A '''levél''' széle gyakran pillás (finom szőrökkel borított), csúcsa pedig hegyes vagy tövises lehet. A '''gyökér''' rostos, mélyen behatol a sziklák repedéseibe. A szövetek '''víznedvű''' jellegűek.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' a rozetta közepéből kiemelkedő, végálló, dúsan elágazó álernyő. A növény monokarpikus: a virágzó rozetta a termésérlelés után elpusztul, de a sarjak tovább élnek. A '''virág''' soktagú (aktinomorf).

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' 8-20 cimpából áll. A '''párta''' szirmai szabadok, csillag alakban szétterülők, a '''sziromlevél''' színe leggyakrabban rózsaszín, bíbor, sárga vagy fehér.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma a szirmok számának kétszerese. A '''termő''' számos szabad termőlevélből áll, a '''bibeszál''' rövid.

==== Termés ====

Számos kisméretű tüszőtermés.

* '''Magja:''' Apró, barna, hosszúkás magok, amelyeket a szél és a víz terjeszt.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''Európa''' hegyvidékein (Alpok, Pireneusok, Kárpátok, Balkán), az '''Atlasz-hegységben''' (Marokkó), valamint '''Törökország''', a '''Kaukázus''' és '''Irán''' területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban magashegységi környezetben, napos sziklákon és kőtörmelékes lejtőkön élnek. '''Litofiton''' életmódot folytatnak. Rendkívül jól alkalmazkodtak a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokhoz és az erős UV-sugárzáshoz.

== Kultúrában tartás ==

A legnépszerűbb sziklakerti növények közé tartoznak. Teljesen télállóak és minimális gondozást igényelnek. Tűző napot és kiváló vízelvezetésű, sovány, homokos-köves talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre érzékenyek. Sarjakkal rendkívül gyorsan és egyszerűen szaporíthatók.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlítanak az ''Aeonium'' és ''Echeveria'' nemzetségekre, de a ''Sempervivum'' virágai soktagúak (több mint 5 sziromlevél), és a rozetták szinte minden fajnál teljesen télállóak. A ''Jovibarba'' nemzetségtől (amelyet ma már gyakran ide sorolnak) a virágok formája (csillag alakú vs. harang alakú) különíti el.

== Szukkulens taxonok ==

Minden faj szukkulens. A vízraktározás a levelekben történik, ami lehetővé teszi, hogy a növény hónapokig tartó szárazságot is túléljen a kopár sziklákon. Télen a levelek gyakran sötétvörösre színeződnek, és a rozetta szorosan összezárul.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Crassulaceae'' család ''Sedoideae'' alcsaládjába tartozik. Az APG IV besorolás szerint a ''Saxifragales'' rend tagja. A nemzetség rendszertana a nagyfokú változékonyság és a természetes hibridizáció miatt rendkívül bonyolult.

== Forrás ==

* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DSempervivum https://www.worldfloraonline.org/search?query=Sempervivum]
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/
* https://www.llifle.com/
* https://www.crassulaceae.ch/de/home

[[Kategória:zzzzz]]

Kategória:Sempervivum - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */