<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ASenecio</id>
	<title>Kategória:Senecio - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ASenecio"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Senecio&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T18:19:37Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Senecio&amp;diff=5290&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Senecio}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Senecio&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A &#039;&#039;Senecio&#039;&#039; név a latin &#039;&#039;senex&#039;&#039; (öregember) szóból származik. Az elnevezés a virágzás után megjelenő fehér, selymes repítőszőrökre (pappus) utal, amelyek az öregemberek ősz hajára vagy szakállára emlékeztetnek.  === Típus ===  * &#039;&#039;Senecio vulgaris&#039;&#039; L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Európa, típuspéldány: LINN (Lo…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Senecio&amp;diff=5290&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T15:12:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Senecio}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A &amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039; név a latin &amp;#039;&amp;#039;senex&amp;#039;&amp;#039; (öregember) szóból származik. Az elnevezés a virágzás után megjelenő fehér, selymes repítőszőrökre (pappus) utal, amelyek az öregemberek ősz hajára vagy szakállára emlékeztetnek.  === Típus ===  * &amp;#039;&amp;#039;Senecio vulgaris&amp;#039;&amp;#039; L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Európa, típuspéldány: LINN (Lo…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Senecio}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039; név a latin &amp;#039;&amp;#039;senex&amp;#039;&amp;#039; (öregember) szóból származik. Az elnevezés a virágzás után megjelenő fehér, selymes repítőszőrökre (pappus) utal, amelyek az öregemberek ősz hajára vagy szakállára emlékeztetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Senecio vulgaris&amp;#039;&amp;#039; L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Európa, típuspéldány: LINN (London);&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, Species Plantarum 2: 866. 1753.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carl von Linné, 1753.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Senecio vulgaris|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Curio&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Heath (részben)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kleinia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mill. (részben)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Caputia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; P.V.Heath&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dauresia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; B.Nord.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség rendkívül változatos, tartalmaz egyéves lágyszárúakat, évelőket, kúszónövényeket és pozsgás cserjéket is. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lehet felálló, heverő vagy csüngő. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sok fajnál húsos, vízraktározó, egyeseknél fásodó. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; állása szórt, alakjuk a tűszerűtől a kerekdedig terjed; a szukkulens fajoknál gyakran hengeresek vagy bogyó alakúak (pl. &amp;#039;&amp;#039;S. rowleyanus&amp;#039;&amp;#039;). A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendszerint rostos, de egyes taxonoknál gumósan megvastagodott, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;geofiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; jellegű. Sok faj &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;víznedvű&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, de ritkábban előfordulhatnak &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tejnedvű&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; típusok is a tágabb rokonsági körben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy virágzat fészkes virágzat (&amp;#039;&amp;#039;capitulum&amp;#039;&amp;#039;), melyek magányosan vagy sátorozó bugában nyílnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A fészekpikkelyek egy sorban állnak, alapjuknál nem forrtak össze, de gyakran egy külső, rövidebb pikkelysor (calyculus) is övezi őket. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (nyelves virágok) leggyakrabban sárga, de lehet fehér vagy lila is; egyes fajoknál a nyelves virágok hiányoznak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; selymes, fehér repítőszőrökké módosult.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szabadok, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hengerré forrtak össze. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alsó állású, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végén a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kétágú, a csúcsán gyakran sörtés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés hengeres vagy bordázott kaszat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kicsi, a végén tartós vagy lehulló, fehér &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;glochidium-ok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nélküli, de selymes repítőszőrökkel ellátott papusz található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kozmopolita nemzetség, a világ minden táján előfordul. Jelentős fajgazdagság jellemzi a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-afrikai Köztársaság&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mexikó&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mediterráneum&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a trópusi hegységek (pl. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Andok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kelet-Afrika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) területeit.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A legkülönfélébb élőhelyeken megtalálhatóak a sivatagoktól a magashegyi tundrákig. Számos fajuk &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szukkulens&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, amelyek a száraz sziklákon &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;litofiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; módon, vagy fák ágain &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;epifiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; módon élnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szukkulens fajok népszerű dísznövények (pl. “borsóka”), amelyek sok fényt és mérsékelt öntözést igényelnek. A kerti fajok többsége igénytelen, de némelyikük (pl. &amp;#039;&amp;#039;S. vulgaris&amp;#039;&amp;#039;) gyomként viselkedik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039; elkülönítése a rokon nemzetségektől (mint a &amp;#039;&amp;#039;Jacobaea&amp;#039;&amp;#039; vagy a &amp;#039;&amp;#039;Curio&amp;#039;&amp;#039;) nehéz; fő bélyege a fészekpikkelyek sajátos elrendezése és a nyelves virágok (ha vannak) szerkezete.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség szukkulens tagjai különösen változatosak: a &amp;#039;&amp;#039;Senecio articulatus&amp;#039;&amp;#039; ízelt, húsos szárral rendelkezik, míg a &amp;#039;&amp;#039;Senecio rowleyanus&amp;#039;&amp;#039; levelei tökéletes gömb alakúak a párologtatás csökkentése érdekében. Sok afrikai faj vaskos törzset (pachycaul) nevel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV szerint az Asteraceae család Senecioneae nemzetségcsoportjának névadója. A molekuláris vizsgálatok óta a nemzetséget több kisebb egységre bontották (pl. &amp;#039;&amp;#039;Curio&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Caputia&amp;#039;&amp;#039;), de a tágabb értelemben vett &amp;#039;&amp;#039;Senecio&amp;#039;&amp;#039; név továbbra is használatos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.worldfloraonline.org/&lt;br /&gt;
* https://www.llifle.com/&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Asteraceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>