Kategória:Turbinicarpus - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Egyéb */

2026-02-01T22:17:47Z

Egyéb

← Régebbi változat		A lap 2026. február 1., 22:17-kori változata
88. sor:		88. sor:

	A nemzetség fajai iránti nagy érdeklődés miatt számos alfaji és faji név keletkezett, gyakran igen apró morfológiai különbségek alapján.<br />		A nemzetség fajai iránti nagy érdeklődés miatt számos alfaji és faji név keletkezett, gyakran igen apró morfológiai különbségek alapján.<br />

			{{CactaceaeTaxonokTáblázat\|Turbinicarpus}}

	<span id="forrás"></span>		<span id="forrás"></span>

	== Forrás ==		== Forrás ==
	* https://www.kissarmin.hu/lexikon/item/192-turbinicarpus.html		* https://www.kissarmin.hu/lexikon/item/192-turbinicarpus.html

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. február 1., 22:17-n

2026-02-01T22:17:07Z

← Régebbi változat		A lap 2026. február 1., 22:17-kori változata
13. sor:		13. sor:
	* ''Turbinicarpus schmiedickeanus''		* ''Turbinicarpus schmiedickeanus''

			{{Kaktusz szinonimák}}
	<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>		<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Jokhel Csaba, 2026. február 1., 07:28-n

2026-02-01T07:28:43Z

← Régebbi változat		A lap 2026. február 1., 07:28-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{~~Speciesbox~~ \|~~taxon= Turbinicarpus}}~~		{{Taxonbox
	~~<span id="tudományos-név"></span>~~		\| accepted = Turbinicarpus (Backeb.) Buxb. & Backeb. in Cactaceae (Berlin) 1937(1): 27. 1937 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
	== ~~Tudományos név ==~~		\| synonym =
			}}
	* ''Turbinicarpus'' (~~Backeberg~~) ~~Buxbaum~~ &~~amp; Backeberg,~~ 1937
	* '''A tudományos név státusza:''' érvényes

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

Dr. Gyúró Zoltán, 2025. december 27., 05:28-n

2025-12-27T05:28:03Z

← Régebbi változat		A lap 2025. december 27., 05:28-kori változata
6. sor:		6. sor:
	* '''A tudományos név státusza:''' érvényes		* '''A tudományos név státusza:''' érvényes

	~~<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>~~
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

Jokhel Csaba, 2025. december 24., 20:32-n

2025-12-24T20:32:52Z

← Régebbi változat		A lap 2025. december 24., 20:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Speciesbox \|taxon= Turbinicarpus}}		{{Speciesbox \|taxon= Turbinicarpus}}

	<span id="tudományos-név"></span>		<span id="tudományos-név"></span>
	== Tudományos név ==		== Tudományos név ==
26. sor:		25. sor:
	<span id="hajtás-szár"></span>		<span id="hajtás-szár"></span>
	==== Hajtás, szár ====		==== Hajtás, szár ====

	Nagyon apró termetű, többnyire magányos növények nemzetsége, ritkábban sarjadzó egyedekkel.<br />		Nagyon apró termetű, többnyire magányos növények nemzetsége, ritkábban sarjadzó egyedekkel.<br />
	A szárak gömb alakúak, lapítottak, megnyúltak vagy rövid hengeresek, neotén jellegűek, gyakran részben a talajba süllyedve fejlődnek.<br />		A szárak gömb alakúak, lapítottak, megnyúltak vagy rövid hengeresek, neotén jellegűek, gyakran részben a talajba süllyedve fejlődnek.<br />
34. sor:		32. sor:
	<span id="szemölcsök"></span>		<span id="szemölcsök"></span>
	==== Szemölcsök ====		==== Szemölcsök ====

	A bordák hiányoznak, helyettük alacsony, lekerekített, kúpos, piramis, rombusz, deltoid vagy dudorszerű szemölcsök (tuberkulum-ai) találhatók.<br />		A bordák hiányoznak, helyettük alacsony, lekerekített, kúpos, piramis, rombusz, deltoid vagy dudorszerű szemölcsök (tuberkulum-ai) találhatók.<br />
	A szemölcsök szabályos spirálalakban vagy szabálytalan elrendezésben helyezkednek el.		A szemölcsök szabályos spirálalakban vagy szabálytalan elrendezésben helyezkednek el.
40. sor:		37. sor:
	<span id="axillák"></span>		<span id="axillák"></span>
	==== Axillák ====		==== Axillák ====

	Sekélyek, gyakran gyapjasak.		Sekélyek, gyakran gyapjasak.

	<span id="areolák"></span>		<span id="areolák"></span>
	==== Areolák ====		==== Areolák ====

	A szemölcsök csúcsán helyezkednek el.<br />		A szemölcsök csúcsán helyezkednek el.<br />
	Fiatal korban feltűnően gyapjasak, fehérek, az idősebb részeken filcesek, majd idős korban lekopnak és csupasszá válnak (kivételként egyes fajoknál megmaradhatnak).		Fiatal korban feltűnően gyapjasak, fehérek, az idősebb részeken filcesek, majd idős korban lekopnak és csupasszá válnak (kivételként egyes fajoknál megmaradhatnak).
51. sor:		46. sor:
	<span id="tövisek"></span>		<span id="tövisek"></span>
	==== Tövisek ====		==== Tövisek ====

	* '''Középtövis:''' elkülönülten 1–2, ritkábban több; fajonként változó, lehet puha, hajlékony vagy merev<br />		* '''Középtövis:''' elkülönülten 1–2, ritkábban több; fajonként változó, lehet puha, hajlékony vagy merev<br />

58. sor:		52. sor:
	<span id="generatív-test"></span>		<span id="generatív-test"></span>
	=== Generatív test ===		=== Generatív test ===

	<span id="virág"></span>		<span id="virág"></span>
	==== Virág ====		==== Virág ====

	Nappali virágzású, önmeddő virágok, a szár csúcsán jelennek meg.<br />		Nappali virágzású, önmeddő virágok, a szár csúcsán jelennek meg.<br />
	Tölcsér alakúak, rövid csövűek, kicsik vagy közepes méretűek.<br />		Tölcsér alakúak, rövid csövűek, kicsik vagy közepes méretűek.<br />
102. sor:		94. sor:
	<span id="forrás"></span>		<span id="forrás"></span>
	== Forrás ==		== Forrás ==

	* https://www.kissarmin.hu/lexikon/item/192-turbinicarpus.html		* https://www.kissarmin.hu/lexikon/item/192-turbinicarpus.html
	* https://thelastcactusclassification.top/category/turbinicarpus/		* https://thelastcactusclassification.top/category/turbinicarpus/

Jokhel Csaba, 2025. december 24., 20:31-n

2025-12-24T20:31:26Z

Változtatások megtekintése

Jokhel Csaba: /* Megjegyzés, taxonómiai megfontolások */

2025-12-14T08:55:19Z

Megjegyzés, taxonómiai megfontolások

← Régebbi változat		A lap 2025. december 14., 08:55-kori változata
139. sor:		139. sor:
	== Megjegyzés, taxonómiai megfontolások ==		== Megjegyzés, taxonómiai megfontolások ==

	A Turbinicarpus nemzetség taxonómiája hosszú ideig bizonytalan és vitatott volt, elsősorban a kis termetű, földfelszínhez közeli életmódot folytató kaktuszok egymáshoz hasonló morfológiája miatt. A 20. század második felében a nemzetséget gyakran tág értelemben kezelték, és több, ma már önálló nemzetségnek tekintett taxont is magába foglalt.		A ''Turbinicarpus'' nemzetség taxonómiája hosszú ideig bizonytalan és vitatott volt, elsősorban a kis termetű, földfelszínhez közeli életmódot folytató kaktuszok egymáshoz hasonló morfológiája miatt. A 20. század második felében a nemzetséget gyakran tág értelemben kezelték, és több, ma már önálló nemzetségnek tekintett taxont is magába foglalt.

	A korábbi szakirodalomban elterjedt volt az a szemlélet, amely a Turbinicarpus fajokat a maghéj (testa) felszíni mintázata, valamint a köldök (hilum) és a csírakapu (micropyle) viszonya alapján két, úgynevezett „kvázi alnemzetségre” osztotta. Ennek megfelelően különítettek el egy ~~„Turbinicarpus~~-típust” (szemcsés maghéj, összenőtt hilum–micropyle) és egy „Rapicactus-típust” (rovátkolt maghéj, szétvált hilum–micropyle).		A korábbi szakirodalomban elterjedt volt az a szemlélet, amely a ''Turbinicarpus'' fajokat a maghéj (testa) felszíni mintázata, valamint a köldök (hilum) és a csírakapu (micropyle) viszonya alapján két, úgynevezett „kvázi alnemzetségre” osztotta. Ennek megfelelően különítettek el egy „''Turbinicarpus''-típust” (szemcsés maghéj, összenőtt hilum–micropyle) és egy „Rapicactus-típust” (rovátkolt maghéj, szétvált hilum–micropyle).

	Az újabb morfológiai és molekuláris filogenetikai vizsgálatok azonban igazolták, hogy a Rapicactus csoport monofiletikus, és nem a Turbinicarpus nemzetségen belüli természetes egységet képvisel, hanem attól jól elkülönülő, önálló fejlődési vonalat alkot. Ennek megfelelően a Rapicactus ma önálló nemzetségként elfogadott, és nem tekinthető a Turbinicarpus alnemzetségének vagy belső csoportjának.		Az újabb '''morfológiai''' és '''molekuláris''' '''filogenetikai''' '''vizsgálatok''' azonban igazolták, hogy a ''Rapicactus'' csoport monofiletikus, és nem a ''Turbinicarpus'' nemzetségen belüli természetes egységet képvisel, hanem attól jól elkülönülő, önálló fejlődési vonalat alkot. Ennek megfelelően a ''Rapicactus'' ma önálló nemzetségként elfogadott, és nem tekinthető a ''Turbinicarpus'' alnemzetségének vagy belső csoportjának.

	A két nemzetség közötti elkülönítést nemcsak a magmorfológiai bélyegek, hanem a termések alakja is alátámasztja. Míg a Turbinicarpus fajokra jellemzőek a jellegzetes, búgócsigára emlékeztető, tojásdad vagy kúpos termések, addig a Rapicactus fajok termései ettől eltérő alakúak, és nem mutatják ezt a tipikus „turbinás” formát.		A két nemzetség közötti elkülönítést nemcsak a magmorfológiai bélyegek, hanem a termések alakja is alátámasztja. Míg a ''Turbinicarpus'' fajokra jellemzőek a jellegzetes, búgócsigára emlékeztető, tojásdad vagy kúpos termések, addig a ''Rapicactus'' fajok termései ettől eltérő alakúak, és nem mutatják ezt a tipikus „turbinás” formát.

	A jelenlegi, forrásalapú rendszertani felfogás szerint a Turbinicarpus nemzetség körülhatárolása szűkebb és filogenetikailag megalapozottabb, mint a korábbi kezelésekben, és nem foglalja magába sem a Rapicactus, sem más, korábban ide sorolt nemzetségek fajait.		A jelenlegi, forrásalapú rendszertani felfogás szerint a ''Turbinicarpus'' nemzetség körülhatárolása szűkebb és filogenetikailag megalapozottabb, mint a korábbi kezelésekben, és nem foglalja magába sem a Rapicactus, sem más, korábban ide sorolt nemzetségek fajait.

	== Szerzők és forrás ==		== Szerzők és forrás ==

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Turbinicarpus'' (Backeberg) Buxbaum & Backeberg, 1937 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A ''Turbinicarpus'' nemzetségnév két idegen nyelvi elem összetételéből származik. A latin ''turbo, turbineus'' szó jelentése: csavarodott, tompa kúp alakú, búgócsigára emlékeztető…”

2025-12-14T08:45:30Z

Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Turbinicarpus'' (Backeberg) Buxbaum & Backeberg, 1937 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A ''Turbinicarpus'' nemzetségnév két idegen nyelvi elem összetételéből származik. A latin ''turbo, turbineus'' szó jelentése: csavarodott, tompa kúp alakú, búgócsigára emlékeztető…”

Új lap

== Tudományos név ==

''Turbinicarpus'' (Backeberg) Buxbaum & Backeberg, 1937

'''A tudományos név státusza:''' érvényes

'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


=== A név eredete, etimológia ===

A ''Turbinicarpus'' nemzetségnév két idegen nyelvi elem összetételéből származik.
A latin ''turbo, turbineus'' szó jelentése: csavarodott, tompa kúp alakú, búgócsigára emlékeztető forma, míg az ógörög ''karpós'' (latinosítva: ''carpus'') jelentése: termés.

A név tehát a fajokra jellemző, jellegzetesen kúpos vagy búgócsiga alakú, többnyire tojásdad termésformára utal.


=== Típuspéldány ===

A nemzetséget '''Curt Backeberg''' különítette el, a típusfaj hagyományosan a ''Turbinicarpus pseudomacrochele'' (Backeberg) '''Buxbaum''' & '''Backeberg''' taxonhoz köthető.
A részletes típuspéldány-adatok a korai publikációkban hiányosak, herbáriumi típusanyag több európai gyűjteményben található.

'''Első leírása:'''
Backeberg, C., Buxbaum, F. (1937): *Cactaceae*, Jahrbuch der Deutschen Kakteengesellschaft 1937: 27.

'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:'''
'''Franz Buxbaum''' & '''Curt Backeberg''', 1937


=== Szinonimák ===

A nemzetség fajai különböző időszakokban az alábbi nemzetségekben is szerepeltek:

* ''Echinocactus''
* ''Gymnocactus''
* ''Rapicactus''
* ''Normanbokea''
* ''Pelecyphora''
* ''Bravocactus''
* ''Kadenicarpus''


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====

A fajok többnyire '''magánosan''' növő, ritkábban sarjadzó, kistermetű gömbkaktuszok.
A '''szár''' lapított gömb, szabályos gömb, tojásdad vagy rövid henger alakú, rendszerint 3–8 cm magas, ritkán elérheti a 10–12 cm-t. Színük világoszöldtől a kékeszöldön át barnás vagy vöröses árnyalatú is lehet.
A növények jelentős részben '''geofiták''', a szár gyakran részben a talajfelszín alá süllyed.

==== Szemölcsök ====

'''Bordák''' nem fejlődnek. A '''szár''' felszínét különböző alakú '''szemölcsei''' borítják, melyek lehetnek laposak, tompák, dudorszerűek, kúposak, piramis-, rombusz- vagy deltoid alakúak. A szemölcsök az alapnál gyakran kiszélesedők, szabályos spirálrendben vagy ritkábban szabálytalan elrendezésben helyezkednek el.

==== Axillák ====

Az '''axillák''' sekélyek, fiatal korban enyhén gyapjasak, idővel csupasszá válnak.

==== Areolák ====

Az '''areolák''' a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.
A csúcsi areolák fiatal korban erősen '''gyapjasak''', fehérek, az idősebb, alsó areolákon a gyapjú fokozatosan eltűnik, egyes fajoknál teljesen lekopik.

==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:'''
Számuk általában kevés, 1–15 darab, ritkán 30 körüli. Többnyire puhák, hajlékonyak, rugalmasak, ritkábban merevek és kemények. Színük fehértől sötétbarnáig vagy majdnem feketéig terjedhet.

* '''Középtövis:'''
Egyes fajoknál hiányzik, másoknál 1–2, ritkábban több középtövis fejlődik. A középtövisek általában erősebbek, sötétebb csúcsúak.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágok''' nappal nyílnak, önsterilek, a szár csúcsán, a fiatal areolákból fejlődnek. Tölcsér alakúak, 1–5 cm hosszúak és átmérőjűek.

* '''Külső lepellevelek:'''
Keskenyebbek, gyakran sötétebb középsávval.

* '''Belső lepellevelek:'''
Szélesebbek, színük fehér, sárga, rózsaszín vagy piros.

* '''Porzószálak:'''
Több sorban állók, rendszerint sárga színűek.

* '''Portokok:'''
Sárgák, rovarporozta virágokhoz alkalmazkodtak.

* '''Bibeszál:'''
Többágú, rendszerint fehéres.

* '''Bibe:'''
Fehér, ritkábban sárgás vagy rózsaszín árnyalatú.

==== Termés ====

A '''termések''' bogyó jellegűek, jellegzetesen búgócsiga vagy tojásdad alakúak, 3–5 mm-esek. Éréskor beszáradnak, hosszanti irányban felrepednek és kinyílnak.

* '''Magja:'''
Ovális alakú, 1–2 × 0,75–1,4 mm méretű, barnásfekete vagy fekete, matt fényű. A '''maghéj''' szemcsés vagy rovátkolt, a köldök és a csírakapu kapcsolata taxonómiai jelentőségű.

== Elterjedés és élőhely ==

'''Földrajzi elterjedés:'''

A ''Turbinicarpus'' nemzetség endemikus Mexikóban.
Előfordulása Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas és Zacatecas államokra korlátozódik.

'''Élőhely:'''

A fajok rendkívül mimetikusak, gyakran szinte teljesen a talajba süllyedve élnek.

* '''Éghajlati tényezők:'''
Száraz, fél-száraz klímájú területek, 800–2600 m tengerszint feletti magasságban.

* '''Növénytársulás, életmód:'''
Mészköves, agyagos, gipszes, gránitos vagy palás talajokon, sziklahasadékokban, kis, izolált populációkban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

Saját gyökéren nevelhetők, de lassú növekedésűek. Oltva gyorsabban fejlődnek, azonban habitusuk gyakran torzul.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A nemzetség elkülönítésében fontos bélyeg a termés alakja, a maghéj szerkezete, valamint a köldök és a csírakapu kapcsolata.
Külső megjelenésükben a ''Rapicactus'' és ''Gymnocactus'' fajokra hasonlíthatnak, de mag- és termésmorfológiájuk eltérő.

== Egyéb ==

A Turbinicarpus nemzetség fajait a korábbi szakirodalom a maghéj (testa) mintázata, valamint a köldök (hilum) és a csírakapu (micropyle) viszonya alapján két jól elkülöníthető morfológiai csoportba sorolta.

Az egyik csoport a szemcsés maghéjú, összenőtt köldök–csírakapú fajokat foglalta magába (Turbinicarpus sensu stricto), míg a másik a rovátkolt maghéjú, szétvált köldök–csírakapú taxonokat, amelyeket később Rapicactus néven önálló nemzetségként különítettek el.

A molekuláris filogenetikai vizsgálatok ezt az elkülönítést megerősítették.

== Megjegyzés, taxonómiai megfontolások ==

A Turbinicarpus nemzetség taxonómiája hosszú ideig bizonytalan és vitatott volt, elsősorban a kis termetű, földfelszínhez közeli életmódot folytató kaktuszok egymáshoz hasonló morfológiája miatt. A 20. század második felében a nemzetséget gyakran tág értelemben kezelték, és több, ma már önálló nemzetségnek tekintett taxont is magába foglalt.

A korábbi szakirodalomban elterjedt volt az a szemlélet, amely a Turbinicarpus fajokat a maghéj (testa) felszíni mintázata, valamint a köldök (hilum) és a csírakapu (micropyle) viszonya alapján két, úgynevezett „kvázi alnemzetségre” osztotta. Ennek megfelelően különítettek el egy „Turbinicarpus-típust” (szemcsés maghéj, összenőtt hilum–micropyle) és egy „Rapicactus-típust” (rovátkolt maghéj, szétvált hilum–micropyle).

Az újabb morfológiai és molekuláris filogenetikai vizsgálatok azonban igazolták, hogy a Rapicactus csoport monofiletikus, és nem a Turbinicarpus nemzetségen belüli természetes egységet képvisel, hanem attól jól elkülönülő, önálló fejlődési vonalat alkot. Ennek megfelelően a Rapicactus ma önálló nemzetségként elfogadott, és nem tekinthető a Turbinicarpus alnemzetségének vagy belső csoportjának.

A két nemzetség közötti elkülönítést nemcsak a magmorfológiai bélyegek, hanem a termések alakja is alátámasztja. Míg a Turbinicarpus fajokra jellemzőek a jellegzetes, búgócsigára emlékeztető, tojásdad vagy kúpos termések, addig a Rapicactus fajok termései ettől eltérő alakúak, és nem mutatják ezt a tipikus „turbinás” formát.

A jelenlegi, forrásalapú rendszertani felfogás szerint a Turbinicarpus nemzetség körülhatárolása szűkebb és filogenetikailag megalapozottabb, mint a korábbi kezelésekben, és nem foglalja magába sem a Rapicactus, sem más, korábban ide sorolt nemzetségek fajait.

== Szerzők és forrás ==

* '''Szöveg:''' —
* '''Kép:''' —
* '''Lektorálta:''' —
* '''Forrás:''' Backeberg; Buxbaum; Hunt; Zachar

[[Kategória:Cactaceae]]