<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ATylecodon</id>
	<title>Kategória:Tylecodon - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ATylecodon"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Tylecodon&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T21:50:00Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Tylecodon&amp;diff=5284&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Tylecodon}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Tylecodon&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Tölken) Hellmut R. Tölken, 1978  === A név eredete, etimológia ===  A nemzetségnév a &#039;&#039;Cotyledon&#039;&#039; név anagrammája. &#039;&#039;&#039;Hellmut Tölken&#039;&#039;&#039; azért választotta ezt a megoldást, hogy jelezze a két nemzetség közötti szoros morfológiai és rendszertani kapcsolatot, miközben hangsúlyozta az elkülönítés szükségességét. Az etimológiai források (Stearn, Quattrocchi) megj…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Tylecodon&amp;diff=5284&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T14:56:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Tylecodon}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tylecodon&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Tölken) Hellmut R. Tölken, 1978  === A név eredete, etimológia ===  A nemzetségnév a &amp;#039;&amp;#039;Cotyledon&amp;#039;&amp;#039; név anagrammája. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hellmut Tölken&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; azért választotta ezt a megoldást, hogy jelezze a két nemzetség közötti szoros morfológiai és rendszertani kapcsolatot, miközben hangsúlyozta az elkülönítés szükségességét. Az etimológiai források (Stearn, Quattrocchi) megj…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Tylecodon}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tylecodon&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Tölken) Hellmut R. Tölken, 1978&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetségnév a &amp;#039;&amp;#039;Cotyledon&amp;#039;&amp;#039; név anagrammája. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hellmut Tölken&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; azért választotta ezt a megoldást, hogy jelezze a két nemzetség közötti szoros morfológiai és rendszertani kapcsolatot, miközben hangsúlyozta az elkülönítés szükségességét. Az etimológiai források (Stearn, Quattrocchi) megjegyzik, hogy a botanikában az anagrammák alkalmazása elfogadott módszer a rokon taxonok elnevezésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tylecodon ventricosus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Burman f.) Tölken; Gyűjtő: Nicolaas Laurens Burman, hely: Dél-Afrika (Fokföld), típuspéldány: G (Genf);&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Megjelent a &amp;#039;&amp;#039;Bothalia&amp;#039;&amp;#039; 12. kötetének 377. oldalán 1978-ben.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Hellmut R. Tölken 1978-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Tylecodon ventricosus|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Cotyledon&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; auct. (részben)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növények évelő pozsgás cserjék vagy kistermetű fák, amelyekre jellemző a vastag, húsos, gyakran pikkelyes vagy hámló kérgű &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (pachycaul vagy caudiciform felépítés). A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendkívül lassan növekszik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; húsosak, spirálisan elhelyezkedők, és a legtöbb fajnál a nyári nyugalmi időszakban lehullanak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alakja változatos, a hengerestől a laposig terjedhet, felszíne gyakran mirigyszőrös. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendszerint rostos, de egyes fajoknál répaszerűen megvastagodott. A növények &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;víznedvű&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szövetekkel rendelkeznek, de sok faj (pl. &amp;#039;&amp;#039;T. wallichii&amp;#039;&amp;#039;) rendkívül mérgező bufadienolidokat tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végálló vagy oldalsó helyzetű, egyszerű vagy elágazó fürt/cime. A virágzás jellemzően a levelek lehullása után, a nyugalmi időszakban történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; öt rövid, hegyes cimpából áll. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; összeforrt, cső vagy tölcsér alakú, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; csúcsai visszahajlóak, színük fehéres, sárgás, zöldes vagy halványvörös.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Tíz &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; két körben helyezkednek el, a párta csövéhez nőve. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; öt szabad termőlevélből áll, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vékony, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; pontszerű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Öt darab felálló tüszőtermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Számos apró, porszerű, barna mag, amelyek a szél segítségével terjednek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A nemzetség szigorúan &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-Afrika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nyugati részein (főként a Namaqualand régióban) és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Namíbia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; déli területein honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A téli esős területek lakói. Sziklás sivatagokban, félsivatagokban, kvarcitkibúvásokon élnek. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Litofiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; életmódot folytatnak sziklahasadékokban vagy köves talajon. A forró, száraz nyarat levéltelen állapotban vészelik át.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Különleges megjelenésük miatt a gyűjtők kedvelt növényei (pl. &amp;#039;&amp;#039;Tylecodon paniculatus&amp;#039;&amp;#039; – „vajfa”). Tartásuk nehéz, mert fordított életciklusúak: télen növekednek, ekkor igényelnek fényt és vizet, nyáron viszont teljes szárazságot és nyugalmat igényelnek. Rossz vízelvezetésű talajban a gyökérzetük és a caudexük pillanatok alatt elrothad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Cotyledon&amp;#039;&amp;#039; nemzetségtől abban tér el, hogy a &amp;#039;&amp;#039;Tylecodon&amp;#039;&amp;#039; levelei spirálisan (nem átellenesen) helyezkednek el, és szezonálisan lehullanak. A &amp;#039;&amp;#039;Cyphostemma&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;Adenium&amp;#039;&amp;#039; nemzetségektől (amelyek szintén caudiciformok) a virágszerkezet és a családra jellemző sajátosságok alapján különíthető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség minden tagja szukkulens. A vízraktározás központja a masszív, gyakran látványosan megvastagodott szár és a caudex. Ez a stratégia lehetővé teszi a túlélést a világ egyik legszárazabb régiójában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Crassulaceae&amp;#039;&amp;#039; család &amp;#039;&amp;#039;Kalanchoideae&amp;#039;&amp;#039; alcsaládjába tartozik (egyes kutatások szerint közelebb áll a &amp;#039;&amp;#039;Cotyledon&amp;#039;&amp;#039;-hoz). Az APG IV besorolás szerint a &amp;#039;&amp;#039;Saxifragales&amp;#039;&amp;#039; rend tagja. A nemzetséget Tölken különítette el a &amp;#039;&amp;#039;Cotyledon&amp;#039;&amp;#039;-tól a levelek állása és a lombhullató jelleg alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DTylecodon https://www.worldfloraonline.org/search?query=Tylecodon]&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
* https://www.llifle.com/&lt;br /&gt;
* https://www.crassulaceae.ch/de/home&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Crassulaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>