Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

2026-01-03T22:55:54Z

Típus

← Régebbi változat		A lap 2026. január 3., 22:55-kori változata
12. sor:		12. sor:
	* '''''Urtica''''' Linnaeus (Csalán)		* '''''Urtica''''' Linnaeus (Csalán)
	* '''Első leírása:''' Antoine Laurent de Jussieu írta le a ''Genera Plantarum'' című művében 1789-ben.		* '''Első leírása:''' Antoine Laurent de Jussieu írta le a ''Genera Plantarum'' című művében 1789-ben.

			{{Típusfaj\|Urtica\|limit=5}}

	=== Szinonimák ===		=== Szinonimák ===

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Urticaceae}} == Tudományos név == * '''''Urticaceae''''' Antoine Laurent de Jussieu, 1789 === A név eredete, etimológia === A család neve a típusnemzetség, az ''Urtica'' (csalán) nevéből ered. Az ''Urtica'' a latin ''urere'' (égetni) igére vezethető vissza, utalva a csalánfajok érintésekor fellépő égő érzésre. A tudományos leírást '''Antoine Laurent de Jussieu''' rögzítette 1789-ben. === Típus === * '''''Urtica''…”

2026-01-03T22:55:15Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Urticaceae}} == Tudományos név == * '''''Urticaceae''''' Antoine Laurent de Jussieu, 1789 === A név eredete, etimológia === A család neve a típusnemzetség, az ''Urtica'' (csalán) nevéből ered. Az ''Urtica'' a latin ''urere'' (égetni) igére vezethető vissza, utalva a csalánfajok érintésekor fellépő égő érzésre. A tudományos leírást '''Antoine Laurent de Jussieu''' rögzítette 1789-ben. === Típus === * '''''Urtica''…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Urticaceae}}
== Tudományos név ==

* '''''Urticaceae''''' Antoine Laurent de Jussieu, 1789

=== A név eredete, etimológia ===

A család neve a típusnemzetség, az ''Urtica'' (csalán) nevéből ered. Az ''Urtica'' a latin ''urere'' (égetni) igére vezethető vissza, utalva a csalánfajok érintésekor fellépő égő érzésre. A tudományos leírást '''Antoine Laurent de Jussieu''' rögzítette 1789-ben.

=== Típus ===

* '''''Urtica''''' Linnaeus (Csalán)
* '''Első leírása:''' Antoine Laurent de Jussieu írta le a ''Genera Plantarum'' című művében 1789-ben.

=== Szinonimák ===

* '''''Boehmeriaceae''''' Wilm.
* '''''Cecropiaceae''''' C.C.Berg
* '''''Parietariaceae''''' Berchtold & J.Presl

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A család tagjai többségében lágyszárúak vagy félcserjék, de a trópusokon fák és liánok is előfordulnak. Ellentétben a rokon ''Moraceae'' családdal, tejjáratrendszerük nincsen, így nem '''tejnedvű''' növények, hanem '''víznedvű''' nedveket tartalmaznak. A '''hajtás''' és a '''szár''' gyakran tartalmaz rostos elemeket (pl. a csalánrost). Sok nemzetségre jellemzőek a speciális csalánszőrök, amelyek érintésre irritáló váladékot fecskendeznek a bőrbe. A '''levelek''' váltakozó vagy átellenes állásúak, gyakran pálhásak, szélük többnyire fűrészelt. A levelek sejtjeiben gyakran találhatók mésztestek (cisztolitok), amelyek mikroszkóp alatt jól láthatóak. A '''gyökérzet''' változatos, gyakran tarackoló.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágzat''' általában bogas vagy füzérszerű, apró, zöldes vagy fehéres virágokból áll. A '''virág''' többnyire egyivarú, sugaras vagy kétoldali szimmetriájú.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''-ek száma általában 4 vagy 5, néha hiányoznak. A lepel szabad vagy összeforrt.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban a '''porzószálak''' a bimbóban befelé görbülnek, majd a virág kinyílásakor hirtelen, rugószerűen kiegyenesednek, kilőve a virágport a levegőbe (anemofília). A termős virágokban a '''termő''' felső állású, egyrekeszű, a '''bibe''' gyakran ecsetszerű.

==== Termés ====

A '''termés''' apró makkocska vagy csonthéjas termés, amelyet gyakran a maradó lepellevél vesz körül, amely húsossá is válhat.

* '''Magja:''' A '''magja''' endospermiumot tartalmaz, a csíra egyenes.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita család, az egész világon elterjedt, de a legnagyobb változatosságban a trópusokon fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon változatos élőhelyeken jelennek meg: a mérsékelt övi gyomtársulásoktól és erdőszélektől kezdve a trópusi esőerdőkig. Vannak köztük '''epifiton''' (pl. ''Pilea'' egyes fajai) és '''litofiton''' életmódúak is. Sok faj nitrogénkedvelő (nitrofil), ezért gyakran emberi települések közelében, tápanyagban gazdag talajokon telepednek meg.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Moraceae'' családtól a '''tejnedvű''' nedv hiánya (ők '''víznedvű'''ek) és a gyakori csalánszőrök különböztetik meg. A pálhalevelek és a redukált, egynemű virágtakaró jellemző a családra.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV osztályozás szerint a ''Rosales'' rendbe tartoznak. A molekuláris vizsgálatok eredményeképpen a korábban különálló ''Cecropiaceae'' (imbuvafélék) családot is beolvasztották az ''Urticaceae''-be.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://www.worldfloraonline.org/search?query=Urticaceae
* https://en.wikipedia.org/wiki/Urticaceae
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/

[[Kategória:Rosales]]

Kategória:Urticaceae - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */