<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AVitis</id>
	<title>Kategória:Vitis - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AVitis"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Vitis&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T18:13:42Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Vitis&amp;diff=5269&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Vitis}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Vitis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Linnaeus, 1753  === A név eredeti, etimológia ===  A nemzetségnév a latin &#039;&#039;vitis&#039;&#039; szóból származik, amelynek jelentése „szőlő”, „szőlőtő” vagy „kúszónövény”. A szó töve a proto-indoeurópai &#039;&#039;wei-&#039;&#039; (hajlít, csavar, fon) gyökérre vezethető vissza, utalva a növény kacsokkal kapaszkodó, kúszó növekedési formájára. A klasszikus latinban a &#039;&#039;vitis&#039;&#039; kifej…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Vitis&amp;diff=5269&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T14:19:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Vitis}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Vitis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753  === A név eredeti, etimológia ===  A nemzetségnév a latin &amp;#039;&amp;#039;vitis&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amelynek jelentése „szőlő”, „szőlőtő” vagy „kúszónövény”. A szó töve a proto-indoeurópai &amp;#039;&amp;#039;wei-&amp;#039;&amp;#039; (hajlít, csavar, fon) gyökérre vezethető vissza, utalva a növény kacsokkal kapaszkodó, kúszó növekedési formájára. A klasszikus latinban a &amp;#039;&amp;#039;vitis&amp;#039;&amp;#039; kifej…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Vitis}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Vitis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredeti, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetségnév a latin &amp;#039;&amp;#039;vitis&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amelynek jelentése „szőlő”, „szőlőtő” vagy „kúszónövény”. A szó töve a proto-indoeurópai &amp;#039;&amp;#039;wei-&amp;#039;&amp;#039; (hajlít, csavar, fon) gyökérre vezethető vissza, utalva a növény kacsokkal kapaszkodó, kúszó növekedési formájára. A klasszikus latinban a &amp;#039;&amp;#039;vitis&amp;#039;&amp;#039; kifejezetten a bortermő szőlőt és annak vesszőit jelölte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Vitis vinifera&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; Herb. Linn. No. 281.1 (LINN);&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, Species Plantarum 1: 202. (1753)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Vitis vinifera|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Cissus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; L.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Muscadinia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Planch.) Small&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spinovitis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Romanet du Caillaud&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fás szárú, évelő kúszónövények. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendszere kacsokkal kapaszkodik, amelyek a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nóduszaiból erednek, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; átellenes oldalán. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kérge gyakran hosszanti csíkokban leváló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; egyszerű vagy tenyeresen összetett, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; széle általában fogazott vagy karéjos. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; mélyre hatoló, erőteljesen elágazó rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; buga, amely a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; oldalán, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; helyén fejlődik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kicsi, zöldes színű, többnyire hímnős, de előfordulnak váltivarú egyedek is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; redukált, alig látható szegély. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; öt &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alkotta &amp;#039;&amp;#039;calyptra&amp;#039;&amp;#039;, amely sapkaszerűen borul a virágra és kinyíláskor egyben hullik le.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma öt, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgák. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felső állású, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rövid, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gomb alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termés&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lédús bogyó (&amp;#039;&amp;#039;bacca&amp;#039;&amp;#039;), amely fürtökbe tömörül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A bogyókban 1-4 darab körte alakú, kemény mag található, amelyek ventrális oldalán két mélyedés látható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A nemzetség képviselői az északi félteke mérsékelt és szubtrópusi övezeteiben őshonosak, kiemelten &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Európa&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; déli részein, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ázsia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; középső és keleti területein, valamint &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Észak-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; egész területén.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Leginkább folyóparti ligeterdőkben, erdőszéleken és cserjésekben fordulnak elő. Fényigényesek, a mérsékelt övi éghajlatot kedvelik, ahol a tenyészidőszak hosszú és napfényes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szőlő az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Termesztése során támrendszert (kordon, lugas) igényel. Metszése alapvető fontosságú a terméshozam szabályozásához. Különböző nemesített fajtáit étkezési szőlőként, mazsolaként vagy borkészítés céljából termesztik világszerte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Vitis&amp;#039;&amp;#039; nemzetség könnyen megkülönböztethető a rokon &amp;#039;&amp;#039;Parthenocissus&amp;#039;&amp;#039; (vadszőlő) nemzetségtől, mivel a &amp;#039;&amp;#039;Vitis&amp;#039;&amp;#039; kacsai nem végződnek tapadókorongokban, és a sziromlevelei sapkaként hullanak le, míg a &amp;#039;&amp;#039;Parthenocissus&amp;#039;&amp;#039; szirmai külön válnak el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV osztályozás szerint a &amp;#039;&amp;#039;Vitis&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;Vitales&amp;#039;&amp;#039; rendbe és a &amp;#039;&amp;#039;Vitaceae&amp;#039;&amp;#039; (szőlőfélék) családjába tartozik. Ez a család a Rosids klád egyik legősibb leágazása. A nemzetségen belül két alnemzetséget különítenek el: a &amp;#039;&amp;#039;Euvitis&amp;#039;&amp;#039; (valódi szőlők) és a &amp;#039;&amp;#039;Muscadinia&amp;#039;&amp;#039; csoportot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DVitis https://www.worldfloraonline.org/search?query=Vitis]&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Vitis&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Vitaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>