<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Lophocereus_marginatus</id>
	<title>Lophocereus marginatus - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Lophocereus_marginatus"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Lophocereus_marginatus&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T16:09:30Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Lophocereus_marginatus&amp;diff=10481&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Lophocereus marginatus (DC.) S.Arias &amp; Terrazas in Syst. Bot. 34(1): 82. 2009 sec. Arias &amp; al. 2012 | synonym = Pachycereus marginatus (DC.) Britton &amp; Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 421. 1909 }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév (&#039;&#039;Lophocereus&#039;&#039;) a görög &#039;&#039;lophos&#039;&#039; (taraj, bóbita, sörény) és a latin &#039;&#039;Cereus&#039;&#039; (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből szá…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Lophocereus_marginatus&amp;diff=10481&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-19T17:13:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Lophocereus marginatus (DC.) S.Arias &amp;amp; Terrazas in Syst. Bot. 34(1): 82. 2009 sec. Arias &amp;amp; al. 2012 | synonym = Pachycereus marginatus (DC.) Britton &amp;amp; Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 421. 1909 }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév (&amp;#039;&amp;#039;Lophocereus&amp;#039;&amp;#039;) a görög &amp;#039;&amp;#039;lophos&amp;#039;&amp;#039; (taraj, bóbita, sörény) és a latin &amp;#039;&amp;#039;Cereus&amp;#039;&amp;#039; (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből szá…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Lophocereus marginatus (DC.) S.Arias &amp;amp; Terrazas in Syst. Bot. 34(1): 82. 2009 sec. Arias &amp;amp; al. 2012&lt;br /&gt;
| synonym = Pachycereus marginatus (DC.) Britton &amp;amp; Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 421. 1909&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév (&amp;#039;&amp;#039;Lophocereus&amp;#039;&amp;#039;) a görög &amp;#039;&amp;#039;lophos&amp;#039;&amp;#039; (taraj, bóbita, sörény) és a latin &amp;#039;&amp;#039;Cereus&amp;#039;&amp;#039; (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a termőképes (&amp;#039;&amp;#039;fertilis&amp;#039;&amp;#039;) ágak csúcsán fejlődő, sűrűn álló, sörényszerűen megnyúlt tövisek csoportjára (&amp;#039;&amp;#039;pszeudocephalium&amp;#039;&amp;#039;) utal, amely messziről sörényre vagy tarajra emlékeztet. Alnemzetségként &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Alwin Berger]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le 1905-ben, majd &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Joseph Nelson Rose]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; emelte nemzetség rangjára.&lt;br /&gt;
* A szinonim &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; az ógörög „pachys” = vastag, valamint az oszlopos kaktuszok egyik nemzetségneveként ismert „Cereus” = kandelláber, fáklyatartó, gyertyatartó név összetételével képezték. A név a nemzetségbe tartozó fajok vastag, oszlopos növekedésű hajtásait jellemzi.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; latin eredetű, jelentése: szegélyes, szegélyezett. A növénynek azt a tulajdonságát jellemzi, hogy hosszúkás areolái összeérve egybefüggő, ezüstös szegélyt alkotnak a bordák élén, sajátos megjelenést kölcsönözve a fajnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mexikó, Hidalgo állam, Zimapán környéke&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; De Candolle: &amp;#039;&amp;#039;Mémoires du Museum d&amp;#039;Histoire Naturelle. Paris&amp;#039;&amp;#039; 17: 116, 1828.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Joseph Nelson Rose]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1909&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Pachycereus marginatus-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Pachycereus marginatus-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Pachycereus marginatus-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Pachycereus marginatus-3.jpg|bélyegkép|Fotó: Izsay Tamás]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Hajtása 3–5, olykor akár 7 méter magasra is megnövő, gyakran egyhajtású, de néha tövénél elágazó, kevés-, ritkábban sokhajtású, bokros növekedésű. A hajtások felállók, átmérőjük elérheti a 20 cm-t is, de általában 8–15 cm. Színük sötétzöld vagy kékeszöld.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 4–7 db.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Az areolák nagyon közel helyezkednek el egymás mellett, gyakran teljesen összeérnek és folyamatos, fehéres-szürkés gyapjas vonalat alkotnak a bordák élén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1–2 db, 10–15 mm hosszú&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kb. 7 db, 2–4 mm hosszú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek rövidek. A virágzó areolák tövisesebbek és sörtésebbek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lepellevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a virágok csőszerűek, 3–5 cm hosszúak és 3 cm átmérőjűek, nappal nyílnak. A virágcső areolái gyapjasak és rajtuk olykor apró tövisek is találhatók. A belső lepellevelek színe halvány sárgás- vagy zöldesfehér, vagy rózsaszín.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a porzószálak és portokok részletes leírása nem ismert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Termése ehető, 4 cm átmérőjű, éretten vörös, enyhe sárgás színeződéssel, később beszárad, majd felreped. Felületét gyapjú és tövisek borítják, de a felrepedésig ezek lehullnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fénylő barnásfekete, 2,4–3,5 mm-es&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mexikó Hidalgo, Guanajuato és Oaxaca államaiban&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hegyvidéki félsivatagos területek rendkívül változatos növényközösségeiben él, ahol a fásszárú fajok koronái sohasem záródnak. Az ismert gyűjtések többsége 1000–2000 méteres magasság között történt. Nappal kolibrik, éjjel denevérek porozzák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Gyűjteményekben gyakori, dekoratív növény. Eleinte lassan fejlődik, ezért virágzóképes méretű példányt nevelni nem egyszerű feladat. Az élőhelyen 2 méteres magasságtól már lehet látni virágzó példányokat. A növény karcsú, egyenes, sötétzöld hajtásaival és sűrű, fehéres gyapjúval szegélyezett bordáival virágok nélkül is szép látvány. Az élőhelyen kultúrába vont faj, kerítésként széles körben ültetik, ez segítette további – főleg antropogén – terjedését is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;The New Cactus Lexicon&amp;#039;&amp;#039; szerint a Vulkáni-kereszthegységtől délre eső populációk virágszínben és egyéb tulajdonságaikban különböznek az északiaktól, nem kizárt, hogy alfaji rangot megérdemelnének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az itt bemutatott példányok különböző élőhelyekről származnak: La Bonita, San Luis Potosi állam (1. és 2. kép), Cactus d&amp;#039;Algar botanikus kert, Spanyolország, a virág színe alapján a déli formának felel meg (2. kép), Zapotitlán Salinas, Oaxaca állam (4. kép). A var. &amp;#039;&amp;#039;gemmatus&amp;#039;&amp;#039; néven leírt forma típusélőhelye alig 60 km-re található ez utóbbitól, Puebla államban, 1600 méterre a tengerszint felett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Tóth Norbert (1–3.) és Izsay Tamás&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 474. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pachycereus]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>