<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Maihuenia_patagonica</id>
	<title>Maihuenia patagonica - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Maihuenia_patagonica"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Maihuenia_patagonica&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T07:08:55Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Maihuenia_patagonica&amp;diff=6547&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Maihuenia patagonica}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Maihuenia patagonica&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Philippi) Spegazzini, 1902  === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Maihuenia&#039;&#039; a növény chilei népi elnevezéséből, a „maihuén” szóból származik, amelyet a helyi indián közösségek használtak. * A faji jelző, a &#039;&#039;patagonica&#039;&#039; a latin &#039;&#039;Patagonicus&#039;&#039; szóból ered, jelentése: patagóniai. Ez a faj természetes elterjedési te…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Maihuenia_patagonica&amp;diff=6547&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-18T11:53:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Maihuenia patagonica}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Maihuenia patagonica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Philippi) Spegazzini, 1902  === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;Maihuenia&amp;#039;&amp;#039; a növény chilei népi elnevezéséből, a „maihuén” szóból származik, amelyet a helyi indián közösségek használtak. * A faji jelző, a &amp;#039;&amp;#039;patagonica&amp;#039;&amp;#039; a latin &amp;#039;&amp;#039;Patagonicus&amp;#039;&amp;#039; szóból ered, jelentése: patagóniai. Ez a faj természetes elterjedési te…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon= Maihuenia patagonica}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Maihuenia patagonica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Philippi) Spegazzini, 1902&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;Maihuenia&amp;#039;&amp;#039; a növény chilei népi elnevezéséből, a „maihuén” szóból származik, amelyet a helyi indián közösségek használtak.&lt;br /&gt;
* A faji jelző, a &amp;#039;&amp;#039;patagonica&amp;#039;&amp;#039; a latin &amp;#039;&amp;#039;Patagonicus&amp;#039;&amp;#039; szóból ered, jelentése: patagóniai. Ez a faj természetes elterjedési területére, a dél-amerikai Patagóniára utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Opuntia patagonica&amp;#039;&amp;#039; Philippi; Gyűjtő: Rudolf Amandus Philippi, hely: Argentína, Santa Cruz, 1891; Típuspéldány helye: Museo Nacional de Historia Natural (SGO).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Rudolf Amandus Philippi írta le először &amp;#039;&amp;#039;Opuntia patagonica&amp;#039;&amp;#039; néven 1891-ben.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carlo Luigi Spegazzini, 1902.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Maihuenia patagonica|limit=5}}&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény sűrű, párnaszerű telepeket alkot, amelyek átmérője elérheti a 30–40 cm-t. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; erőteljes, húsos raktározó &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (karógyökér).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (szegmensek) rövid, hengeres vagy tojásdad alakú, 1–6 cm hosszú. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendkívül sűrűn elágazó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; húsosak, zöldek, hengeresek vagy kúposak, 2–6 mm hosszúak, és sokáig a növényen maradnak (perzisztensek). Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kicsik, gyapjasak, de hiányoznak róluk a &amp;#039;&amp;#039;glochidium&amp;#039;&amp;#039;-ok. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma areolánként általában 1–3. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a legerősebb, 1–4 cm hosszú, fehéres vagy szürkés, merev. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek gyakran hiányoznak vagy sokkal rövidebbek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a hajtások csúcsán fejlődik, magányos, színe a fehértől a krémfehérig vagy halvány rózsaszínig terjed. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; átmérője 3–5 cm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;külső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; zöldes árnyalatú, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;belső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; széles, selymes fényű.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fehérek, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgák. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fehér, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; többágú és zöldes vagy krémszínű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés húsos, gömbölyded vagy tojásdad, zöldes-sárgás színű, éretten gyakran savanykás illatú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magok kerekdedek, 3–4 mm-esek, fényes feketék és kemény maghéjjal rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Argentína&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Patagónia, Santa Cruz-tól Mendoza tartományig) és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Chile&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Aysén régió) területein honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Szeles, köves, homokos pusztaságokon, sztyeppéken él magashegyi körülmények között (akár 2000 m felett is). Jellemző rá a szukkulens életmód, kiválóan alkalmazkodott a tartós fagynak és az erős szeleknek kitett élőhelyekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Maihuenia patagonica]]&amp;#039;&amp;#039; a leginkább fagytűrő kaktuszok közé tartozik, így mérsékelt égövön sziklakertbe is ültethető. Fontos a tökéletes vízelvezetés és a napos fekvés. A pangó vizet nem bírja, különösen télen. A növekedési időszakban szereti a friss levegőt és a mérsékelt öntözést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon hasonlít a &amp;#039;&amp;#039;[[Maihuenia poeppigii]]&amp;#039;&amp;#039; fajra, de a &amp;#039;&amp;#039;[[Maihuenia patagonica]]&amp;#039;&amp;#039; párnái kompaktabbak, a szegmensei nagyobbak, és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; is robusztusabbak. Ez a nemzetség alapvetően különbözik minden más kaktusztól, mivel levelei vannak, de hiányoznak a &amp;#039;&amp;#039;glochidium&amp;#039;&amp;#039;-ok, ami miatt az elkülönült [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] alcsaládba sorolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagja. Az alcsaládok között a [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] képviselője, amely egy bazális, ősi fejlődési vonalat képvisel a kaktuszfélék törzsfáján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
* https://www.llifle.com/&lt;br /&gt;
* https://www.worldfloraonline.org/&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Maihuenia_patagonica&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Maihuenia]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>