<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Maihueniopsis_clavarioides</id>
	<title>Maihueniopsis clavarioides - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Maihueniopsis_clavarioides"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Maihueniopsis_clavarioides&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T21:45:27Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Maihueniopsis_clavarioides&amp;diff=10182&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Maihueniopsis clavarioides (Otto ex Pfeiff.) E.F.Anderson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 71(6): 325. 1999 sec. Hunt 2016 | synonym =  }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; alapszava a „maihuenia”, ami a dél-amerikai indiánok nyelvén tüskés, tövises cserjét, bokrot jelent. Téves az a szófejtés, amely szerint ez a név egy dél-amerikai indián törzs neve…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Maihueniopsis_clavarioides&amp;diff=10182&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-09T12:24:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Maihueniopsis clavarioides (Otto ex Pfeiff.) E.F.Anderson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 71(6): 325. 1999 sec. Hunt 2016 | synonym =  }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alapszava a „maihuenia”, ami a dél-amerikai indiánok nyelvén tüskés, tövises cserjét, bokrot jelent. Téves az a szófejtés, amely szerint ez a név egy dél-amerikai indián törzs neve…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Maihueniopsis clavarioides (Otto ex Pfeiff.) E.F.Anderson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 71(6): 325. 1999 sec. Hunt 2016&lt;br /&gt;
| synonym = &lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alapszava a „maihuenia”, ami a dél-amerikai indiánok nyelvén tüskés, tövises cserjét, bokrot jelent. Téves az a szófejtés, amely szerint ez a név egy dél-amerikai indián törzs neve lenne. A nemzetségnév jelentése az ógörög „opsis” = valamilyenszerű, valamihez hasonló képzővel: maihuenia-szerű, ahhoz hasonló növény.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; latin eredetű, jelentése: bunkószerű, bunkóhoz hasonló, utalva a növény egyes hajtásainak formájára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ---&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Opuntia clavarioides&amp;#039;&amp;#039; Pfeiffer, Enumeratio diagnostica Cactearum 173. 1837.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[Edward Frederick Anderson]] 1999&lt;br /&gt;
[[Fájl:Maihueniopsis clavaroides-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Maihueniopsis clavaroides-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lörincz István]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kistermetű növény, amely a föld felett kicsi, kerek, bemélyedt tetejű, gombához hasonló hajtásokból áll. A föld alatti hajtásrészből a föld feletti résznél jóval nagyobb, gumószerű gyökérrészek, a burgonyához hasonlatos gumók képződnek, melyeknek bőre barna. Ebből a gumóból vékonyabb gyökerek erednek. A föld feletti hajtásrészt a föld alatti gumóval egy kb. 10 cm hosszú gyökérrész, mintegy nyak vagy fogó köti össze. A föld feletti hajtások 2–3 cm hosszúak, bunkóhoz hasonlók, a bunkó felső végének átmérője kb. 3–4 cm, sötétszürkés-barnás bőrszövettel borított.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A barna hajtáson igen sok areola látható, amelyek a felsőbb és ellaposodott részén találhatók a legnagyobb számban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákban glochidaszőrök nincsenek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nincs&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kb. 10 db apró, fehér tövis, amelyek a testhez szorosan simulnak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lepellevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a virágok a hajtás földhöz közeli oldalán képződnek. Színük leginkább sárga, néha citromsárga, sötét barnássárga vagy barnával árnyalt. Nagyon ritkán rózsaszín vagy teljesen piros is lehet. Hosszúságuk kb. 4 cm, átmérőjük 3–4 cm. A termésfal felszínén kevés, gyengén fejlett areola található, amelyeken ritkás, rövid, hajszerű szőrzet és sörte látható, főleg az areola peremén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés körte alakú, kiszáradó húsú, 1,5–2 cm hosszú, világos violás színű. A termések maguktól nem nyílnak fel, ehhez a földre hullva a szél, a talajerózió vagy más tényező hatása szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Argentína, Mendoza állam, Valle de Uspallata, Valle de Calingasta és Valle de Iglesia vidéke. A legkönnyebben elérhető hely a Paramillos de Uspallata területe.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában 2300–3000 m magasságban található sziklás, köves, nagyon jó vízvezetésű helyeken, rendkívül zord éghajlattal. Az éves csapadék mennyisége 100–300 mm, ami főleg nyáron esik. Élőhelyén a legalacsonyabb átlaghőmérséklet −7,3 °C, míg nyáron 18,6 °C. Gyakori a hóborítottság is. Nyáron tiszta, derült időben 30 °C meleg is lehet. Télen hat hónapon keresztül minden éjszaka fagy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Maihueniopsis clavarioides&amp;#039;&amp;#039; közkeletű elnevezése négerkéz vagy négerujjak kaktusz, de a természetben ehhez hasonló növekedés gyakorlatilag nem található. Termesztésben ez az alak a jó víz- és tápanyagellátottság, a télen-nyáron kis hőingadozás és a viszonylag magas nitrogéntartalom miatt alakul ki. Az említett tápanyagbeli gazdagságot továbbítják azok az alanyok, amelyekre a növényt gyakran feloltják. A leggyakrabban használt alany a &amp;#039;&amp;#039;[[Cylindropuntia subulata]]&amp;#039;&amp;#039;, amelyre bármilyen magasságban egyszerű ékoltással szinte 100%-os eredményességgel végezhető el a feloltás. Az alany tartási igényei a továbbiakban meghatározóak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ilyen feloltott növény néhány év múltával igen látványos kis koronás fácskává válhat. A faj azonban saját gyökerén is kitűnően fejlődik, és kialakítja a négerkéz formát. Talaja legyen nagyon jó vízvezető, amit kőzúzalék és kavics hozzáadásával érhetünk el. Ha az élőhelyi formát tartjuk kívánatosabbnak, akkor a tápanyagszint legyen alacsony, főleg a nitrogén, és nyáron is csak ritkán öntözzük. Ha erősebb növekedést akarunk, akkor adjunk több tápanyagot, főleg nitrogént, és bővebben locsoljuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Saját gyökéren tartásnál mélyebb tárolóedényt igényel az idővel kialakuló gumók miatt. Vegetációs időszakában napos, de kissé félárnyékos helyet igényel, téli elhelyezése legyen világos és hideg, akár kevéssel 0 °C alatt. Télen a talajt tavaszig teljesen szárazon kell tartani. Saját gyökéren jó kísérleti alany lehet, mert az élőhelyi adatok alapján fűtetlen fóliasátorban vagy üvegházban is elképzelhető a tartása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj különleges, bunkószerű hajtásairól, gumós gyökérzetéről és a termesztésben kialakuló „négerkéz” alakjáról könnyen felismerhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj rendszertanilag hosszú ideig különböző opuntioid nemzetségekben szerepelt, többek között &amp;#039;&amp;#039;Opuntia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Cylindropuntia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Austrocylindropuntia&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Puna&amp;#039;&amp;#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szakirodalom megemlít egy gyengén fejlődő, kisebb termetű törpe formát &amp;#039;&amp;#039;Maihueniopsis clavarioides&amp;#039;&amp;#039; f. &amp;#039;&amp;#039;minima&amp;#039;&amp;#039; néven, amellyel a valóságban szinte alig lehet találkozni. Felmerül a kérdés, hogy a törpeség genetikai rendellenesség vagy tápanyaghiány következménye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ficzere Miklós&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bodor János (1.) és Lőrincz István (2.)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 253. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Maihueniopsis]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>