Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */

2025-11-30T10:43:12Z

Szerzők és forrás

← Régebbi változat		A lap 2025. november 30., 10:43-kori változata
76. sor:		76. sor:
	* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 833. kártya		* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 833. kártya

	~~[[Kategória:Cactaceae]]~~
	[[Kategória:Mammillaria]]		[[Kategória:Mammillaria]]
	[[Kategória:Pozsgások kártyák]]		[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

2025-08-10T20:56:17Z

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2025. augusztus 10., 20:56-kori változata
7. sor:		7. sor:

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===
	A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajt először ''Pelecyphora'' (Rümpler), majd ''Solisia'' (Britton et Rose) nemzetséghez tartozónak gondolták. Ma már, alapos alaktani, fejlődéstani és genetikai vizsgálatok alapján a ''Mammillaria'' nemzetségbe sorolják. A fajnév latin szókapcsolat, (''pecten'' ~~—fésű~~, fésűhöz hasonlító tárgyak; ''fero, fere, tuli, latum'' ~~—hoz~~, visz, hordoz igéből szókapcsolatokban, összetett szavakban, ‑''fer, -fera, -ferum'' melléknévi igenév) fésűhordozó, fésűszerű, fésűhöz hasonlatos jelentéssel, ami a tövisek elrendezésére és fésűfog szerű alakjára utal. Az alfajnév szintén latin szó, jelentése ''Solisia''-szerű, ezt a nem kerek, hanem az elnyújtott areola indokolta, ami hasonlít az alapfajra, amelynek korábban a ''Solisia'' genus nevet létrehozták, a többség által fel nem ismerve, hogy „csupán” egy különleges Mammillariával állnak szemben.		A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajt először ''Pelecyphora'' (Rümpler), majd ''Solisia'' (Britton et Rose) nemzetséghez tartozónak gondolták. Ma már, alapos alaktani, fejlődéstani és genetikai vizsgálatok alapján a ''Mammillaria'' nemzetségbe sorolják. A fajnév latin szókapcsolat, (''pecten'' -fésű, fésűhöz hasonlító tárgyak; ''fero, fere, tuli, latum'' - hoz, visz, hordoz igéből szókapcsolatokban, összetett szavakban, ''-fer, -fera, -ferum'' melléknévi igenév) fésűhordozó, fésűszerű, fésűhöz hasonlatos jelentéssel, ami a tövisek elrendezésére és fésűfog szerű alakjára utal. Az alfajnév szintén latin szó, jelentése ''Solisia''-szerű, ezt a nem kerek, hanem az elnyújtott areola indokolta, ami hasonlít az alapfajra, amelynek korábban a ''Solisia'' genus nevet létrehozták, a többség által fel nem ismerve, hogy „csupán” egy különleges Mammillariával állnak szemben.

	=== Első leírása ===		=== Első leírása ===

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Mammillaria pectinifera'' subsp. ''solisioides'' (Backeb.) Hunt, 2005 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajt elősz…”

2025-08-09T06:45:55Z

Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Mammillaria pectinifera'' subsp. ''solisioides'' (Backeb.) Hunt, 2005 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajt elősz…”

Új lap

== Tudományos név ==
''Mammillaria pectinifera'' subsp. ''solisioides'' (Backeb.) Hunt, 2005

'''A tudományos név státusza:''' érvényes

'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)

=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajt először ''Pelecyphora'' (Rümpler), majd ''Solisia'' (Britton et Rose) nemzetséghez tartozónak gondolták. Ma már, alapos alaktani, fejlődéstani és genetikai vizsgálatok alapján a ''Mammillaria'' nemzetségbe sorolják. A fajnév latin szókapcsolat, (''pecten'' —fésű, fésűhöz hasonlító tárgyak; ''fero, fere, tuli, latum'' —hoz, visz, hordoz igéből szókapcsolatokban, összetett szavakban, ‑''fer, -fera, -ferum'' melléknévi igenév) fésűhordozó, fésűszerű, fésűhöz hasonlatos jelentéssel, ami a tövisek elrendezésére és fésűfog szerű alakjára utal. Az alfajnév szintén latin szó, jelentése ''Solisia''-szerű, ezt a nem kerek, hanem az elnyújtott areola indokolta, ami hasonlít az alapfajra, amelynek korábban a ''Solisia'' genus nevet létrehozták, a többség által fel nem ismerve, hogy „csupán” egy különleges Mammillariával állnak szemben.

=== Első leírása ===
''Mammillaria solisioides'' Backeberg, Cactus (Paris) No 31.:Suppl.:3. ill. 1952.

=== Szinonimák ===
* ''Mammillaria solisioides'' Backeberg 1952
* ''M. pectinifera'' fa. ''solisioides'' (Backeb.) Sanchez-mejorada 1980
* ''Mammillaria pectinifera'' var. ''solisioides'' (Backeb.) Linzen, 1982 (nom. inval.)
* ''Solisia solisoides'' (Backeberg) Doweld 2000
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Gyökere a tőnél elágazódó, rövid raktározó karó (répa) gyökér. Egyhajtású, így föld feletti része e fajnak majd kissé hengeres lesz. Teljesen kifejlődve 20-50 mm szélessé és magassá válik, a tenyészőcsúcsa bemélyedt.

==== Szemölcsök ====
A szemölcse 5-7 mm hosszú, kúpos, világoszöld, víznedvű, a hegye csapott.

==== Axillák ====
Az axillája kopasz. Az areolája a szemölcsök hossztengejére nagyjából merőlegesen állva, megnyúlt, 3 mm hosszú és 1,5 mm széles, világos barnás színű, fiatalon nagyon rövid fehér gyapjúval fedett, ami idővel lekopik.

==== Tövisek ====
* '''Peremtövis:''' 20-30 darab, matt fehérek, fésűszerűen szétállók, elfekvők, hajlékonyak, 5 mm körüli hosszúsággal, az areola két vége felé némileg csökken a méretük és az areola végeken is lehet belőlük, mintegy körbevéve azt.
* '''Középtövis:''' nincs.

<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Mammillaria pectinifera subsp. solisioides">
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 01.jpg|1.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 02.jpg|2.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 03.jpg|3.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 04.jpg|4.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 05.jpg|5.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 06.jpg|6.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 07.jpg|7.
Fájl:Mammillaria pectinifera subsp. solisioides 08.jpg|8.
</gallery>

=== Generatív test ===

==== Virág ====
Önsteril (allogám) virága október végén, novemberben kezd nyílni, szélesen tölcséres, 18-22 hosszú és 25-30 mm széles, sárga, sárga vagy sárgás-zöldes torokkal.
* '''Külső lepellevelek:''' sárga, a hegye lehet pirosas, szélesen peremes, a lepellevél alja zöldes.
* '''Belső lepellevelek:''' fehéres-sárga vagy sárga, lándzsa alakú, hegyes.
* '''Porzószálak:''' fehér vagy sárgás-fehér, a felső fele lehet rózsaszínes.
* '''Portokok:''' sárga.
* '''Bibeszál:''' fehéres-sárga vagy sárga.
* '''Bibe:''' sárga vagy zöldes. A bibefej 3-5 ágú, 3 mm hosszú, a portok fölé nyúlik.

==== Termés ====
Az irodalom szerint nagyjából 12 hónappal a virág után lesz látható, kicsi, nehezen vehető észre, mert alig emelkedik ki a tövisek közül, csak enyhén szétnyomja őket, 4-6 mm hosszú és széles, virágmaradvánnyal.
* '''Magja:''' az egyik végén lekerekített, a másikon hegyesszögben végződő, a köldöknél egyenesen (ez köti össze a két végét), ún. rövid zsebalakú, feketés barna vagy fekete, nagy, 1 mm széles és 1,2 mm hosszú, a bőrszövete apró mélyedésekkel tarkított. A köldöke rendkívül nagy, 1,3 mm hosszú, barna színű.

== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, 1300-1400 méter magasság között, Puebla állam, Petlalzingo (típus élőhely), Tehuitzingo, valamint az egységes area folytatásaként, Oaxaca állam, Vista Hermosa, Huajuapan de Leon, Cacaloxtepec környékén.

'''Élőhely:''' Fennsíki kopár dombokon, kőzettörmelékes, relatíve magasabb humusztartalmú talajokon, déli és nyugati irányban lépcsős lejtésű gipsz hegyoldalakon. 20-40 cm magas, csenevész, ritkás lombhullató cserjék között, alacsony, gyérfüvű sziklagyepeken, néhol szárazságtűrő mohák és zuzmók közösségében. A talajba mélyedve úgy, hogy száraz időben jó, ha 1 cm áll ki a kifejletten 4-6 cm átmérőjű hajtásból! Bizonyos szempontból ez is ún. mimikri, tehát a környezetébe beolvadó kaktuszfaj! (A lektor.)

== Kultúrában tartás ==
A nyári tartásnál ennél a fajnál nincs sok nehézség. Szereti a tűző napot, a megfelelően elkészített vízáteresztő talajt. Ha betartjuk, hogy csak akkor öntözünk, ha már kiszáradt a talaja, nagyon szépen fejlődik a növényünk. Viszont ősszel kezdődnek a gondok. Későn, novemberben kezd virágozni, ekkor is kellene neki a 20 °C körüli hőmérséklet, amit a többi növénnyel együtt nevelve nem tudunk biztosítani az üvegházban. Én a virágzás idejére kénytelen vagyok bevinni a lakás egyik napos ablakába. Nálam az alacsony hőmérséklet miatt az üvegházban már nincs meg a gombák elleni nedves, oldószeres védekezés lehetősége. A gombák virágon keresztül megtámadhatják a növényt, és pusztulását okozhatják. A lakásban a félig kifejlett bimbók sokszor megállnak a fejlődésükben, és csak tavasszal a ''Mammillaria elongata''-val együtt nyílnak ki, de többször észrevettem új bimbók kifejlődését is.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' Füleki József
* '''Kép:''' Füleki József
* '''Lektorálta:''' Papp László
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 833. kártya

[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Mammillaria]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Mammillaria pectinifera subsp. solisioides - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */