Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Manihot esculenta Crantz 1766 sec. WFO (2024) | synonym = Jatropha manihot L. 1753 sec. POWO (2024)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Manihot'', a brazíliai tupi-guarani indiánok nyelvén használt ''manioc'' szóból származik, amely a növény őshonos megnevezése. * A faji jelző, az ''esculenta'', a latin ''esculentus'' (ehető) szóból ered, utalva a növény ehető gyökérgum…”

2026-05-03T05:51:35Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Manihot esculenta Crantz 1766 sec. WFO (2024) | synonym = Jatropha manihot L. 1753 sec. POWO (2024)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Manihot'', a brazíliai tupi-guarani indiánok nyelvén használt ''manioc'' szóból származik, amely a növény őshonos megnevezése. * A faji jelző, az ''esculenta'', a latin ''esculentus'' (ehető) szóból ered, utalva a növény ehető gyökérgum…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Manihot esculenta Crantz 1766 sec. WFO (2024) | synonym = Jatropha manihot L. 1753 sec. POWO (2024)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Manihot|Manihot]]'', a brazíliai tupi-guarani indiánok nyelvén használt ''manioc'' szóból származik, amely a növény őshonos megnevezése.
* A faji jelző, az ''esculenta'', a latin ''esculentus'' (ehető) szóból ered, utalva a növény ehető gyökérgumóira. A tudományos nevet '''[[Heinrich Johann Nepomuk von Crantz]]''' rögzítette 1766-ban, míg a korábbi Linné-féle elnevezés a ''Jatropha'' nemzetségbe sorolta.

=== Típus ===

* ''Jatropha manihot''; '''[[Carl von Linné]]''', Dél-Amerika (típuspéldány a Clifford-herbáriumban).
* '''Első leírása:''' Crantz, H. J. N. (1766): Institutiones Rei Herbariae 1: 167.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Heinrich Johann Nepomuk von Crantz]]''' 1766-ban.

{{Típusfaj | Manihot esculenta | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''[[Jatropha manihot]]''
* ''[[Janipha manihot]]''
* ''[[Manihot utilissima]]''
* ''[[Manihot aipi]]''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Terebélyes, évelő cserje, amelynek magassága elérheti a 3-5 métert. A '''szár''' fásodó, gyakran bütykös a lehullott levelek hegeitől, színe a szürkétől a vörösesbarnáig változhat. A '''levelek''' hosszú nyelűek, tenyeresen szeldeltek, általában 3-7 (ritkábban 9) hosszúkás-lándzsás karéjból állnak. A '''gyökérzet''' legfontosabb része a 3-10 darab, koloncosan megduzzadt '''gyökér''', azaz gyökérgumó, amelyek hossza a 15-100 cm-t, tömege pedig az akár több kilogrammot is elérheti. A gumók külső héja parás, belseje keményítőben gazdag, fehér vagy sárgás húsú.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
Az egylaki növényen a '''virágzat''' fürtös, amelyben a hím- és nőivarú '''virág''' külön, de ugyanazon az egyeden fejlődik. A nőivarú virágok a fürt alapjánál, a hímivarúak a csúcs felé helyezkednek el.

* '''Takarólevelek:''' A '''párta''' hiányzik, a '''csésze''' harang alakú, ötkaréjú, színe sárgásfehér vagy halványzöld, gyakran vöröses futtatással. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A hím virágokban 10 '''porzószál''' található két körben, a női virágokban a '''termő''' háromrekeszű, a '''bibe''' pedig három, rojtozott ágból áll. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' háromrekeszű, szárnyas toktermés, amely éretten robbanásszerűen felnyílik.

* '''Magja:''' Sima felületű, ovális, szürkésbarna márványozott mintázattal, carunculával (magfüggel) ellátva.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Eredetileg '''Brazília''' nyugati és középső részein, valamint az Amazonas-medence déli peremén őshonos, de mára a világ összes trópusi régiójában termesztik, különösen jelentős '''Nigéria''', '''Thaiföld''', '''Indonézia''' és '''Kongó''' mezőgazdaságában.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Melegkedvelő növény, amely a 25-30 °C közötti átlaghőmérsékleten fejlődik a legjobban.
* Jól tűri a gyenge minőségű, savas talajokat és a hosszabb száraz időszakokat.
* Fényigényes faj, zárt erdőkben nem, csak nyíltabb területeken vagy irtásokon marad meg.

== Kultúrában tartás ==

Szaporítása szinte kizárólag szárdugványozással történik. A termesztés során fontos a gyommentesítés a kezdeti szakaszban. A gumók 6-12 hónap alatt érnek be a fajtától függően. Fontos tudni, hogy a növény minden része tartalmaz cianogén glikozidokat (linamarin), ezért fogyasztás előtt alapos hőkezelést, áztatást vagy fermentálást igényel a mérgezés elkerülése végett.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Manihot esculenta]]'' elkülöníthető a vadon élő rokonaitól (pl. ''[[Manihot pruinosa]]'') a nemzettségre jellemzően mélyen szeldelt, húsosabb '''levelek''' és a kifejezetten nagy, keményítővel telt '''gyökér'''gumók alapján. A vad fajok gumói általában vékonyabbak és fásabbak.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a ''[[Manihot esculenta]]'' háziasítása Dél-Amerika középső részén történt, legközelebbi vad rokona a ''[[Manihot esculenta subsp. flabellifolia]]''. Molekuláris markerek segítségével kimutatták, hogy a termesztett állományok genetikai diverzitása magas, ami a különböző ökológiai igényekhez való alkalmazkodást (pl. szárazságtűrés, kártevő-rezisztencia) segíti elő a nemesítés során.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:351787-1 POWO - Manihot esculenta]
* [https://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-0000236052 WFO - Manihot esculenta]
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Cassava Wikipedia EN - Cassava]

[[Kategória:Manihot]]

Manihot esculenta - Laptörténet