<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Matucana_aurantiaca_subsp._fruticosa</id>
	<title>Matucana aurantiaca subsp. fruticosa - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Matucana_aurantiaca_subsp._fruticosa"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_aurantiaca_subsp._fruticosa&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T16:43:07Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_aurantiaca_subsp._fruticosa&amp;diff=10227&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. fruticosa (F.Ritter) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Matucana&#039;&#039; a perui Lima közelében fekvő Matucana város nevére utal. *  Az alfaj neve, a &#039;&#039;fruticosa&#039;&#039; a latin &#039;&#039;frutex&#039;&#039; (cserje, bokor) szóból származik, a &#039;&#039;fruticosus&#039;&#039; (cserjés, bokrosodó) melléknév nőnemű alakja. Az elnevezé…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_aurantiaca_subsp._fruticosa&amp;diff=10227&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-10T11:30:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. fruticosa (F.Ritter) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Matucana&quot; title=&quot;Kategória:Matucana&quot;&gt;Matucana&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; a perui Lima közelében fekvő Matucana város nevére utal. *  Az alfaj neve, a &amp;#039;&amp;#039;fruticosa&amp;#039;&amp;#039; a latin &amp;#039;&amp;#039;frutex&amp;#039;&amp;#039; (cserje, bokor) szóból származik, a &amp;#039;&amp;#039;fruticosus&amp;#039;&amp;#039; (cserjés, bokrosodó) melléknév nőnemű alakja. Az elnevezé…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. fruticosa (F.Ritter) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Matucana|Matucana]]&amp;#039;&amp;#039; a perui Lima közelében fekvő Matucana város nevére utal.&lt;br /&gt;
*  Az alfaj neve, a &amp;#039;&amp;#039;fruticosa&amp;#039;&amp;#039; a latin &amp;#039;&amp;#039;frutex&amp;#039;&amp;#039; (cserje, bokor) szóból származik, a &amp;#039;&amp;#039;fruticosus&amp;#039;&amp;#039; (cserjés, bokrosodó) melléknév nőnemű alakja. Az elnevezés a növény növekedési formájára utal, mivel ez a taxon a nemzetség más tagjaival ellentétben hajlamos az erős sarjadásra és csoportképzésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Matucana aurantiaca subsp. fruticosa]]; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Friedrich Ritter]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (FR 653), Peru, Cajamarca, San Juan, 1958.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Friedrich Ritter]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le 1966-ban a &amp;quot;Succulenta&amp;quot; folyóiratban &amp;#039;&amp;#039;Matucana fruticosa&amp;#039;&amp;#039; néven.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Roy Mottram]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1958-ban (megjegyzés: a publikációs dátumok és kombinációk a POWO szerint korrigálva).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Matucana aurantiaca subsp. fruticosa | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; erősen sarjadó, nagy, sűrű csoportokat alkot. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rövid, hengeres, felálló, 10–15 cm magas és 3–6 cm átmérőjű, színe sötétzöld. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 15–21, alacsonyak, szemölcsökre tagoltak. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kerekdedek, fehéres nemezzel borítottak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgásak vagy barnásak, hegyük sötétebb; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5–10 darab, 5–10 mm hosszú, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1–3 darab, erősebb, akár 20–40 mm hosszú is lehet. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rostos, nem képez répaszerű megvastagodást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tölcséres, enyhén zigomorf, 7–9 cm hosszú és 4–5 cm átmérőjű, színe aranysárga vagy narancssárga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lándzsás, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;külső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sötétebb árnyalatú, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;belső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fényes aranysárga.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgák, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; krémszínűek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgásvörös.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Kicsi, gömbölyded, éretten zöldes-barnás bogyó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Fekete, matt, finoman szemcsézett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peru&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; északi részén, Cajamarca megyében honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
** Magaslati régiókban, 1800–2100 m tengerszint feletti magasságban él.&lt;br /&gt;
** Sziklás gyepekben és bokros területeken fordul elő.&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;Litofiton&amp;#039;&amp;#039; módon, sziklák repedéseiben vagy köves talajon telepszik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kultúrában hálás növény, a többi &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Matucana|Matucana]]&amp;#039;&amp;#039; fajhoz képest kevésbé érzékeny a gyökérrothadásra a rostos gyökérzete miatt. Jó vízáteresztő talajt és sok fényt igényel. A növekedési időszakban rendszeres öntözést, télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülményeket igényel a virágzáshoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Matucana aurantiaca|&amp;#039;&amp;#039;Matucana aurantiaca&amp;#039;&amp;#039;]] típusalfajától leginkább az erőteljes sarjadási hajlama és a karcsúbb, hengeresebb szárai különböztetik meg. Virága hasonlít a [[Matucana aurantiaca subsp. hastifera|subsp. &amp;#039;&amp;#039;hastifera&amp;#039;&amp;#039;]] virágához, de tövisezete kevésbé sűrű és rugalmasabb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A taxonómiai kutatások a korábban önálló fajként leírt &amp;#039;&amp;#039;Matucana fruticosa&amp;#039;&amp;#039;-t a [[Matucana aurantiaca|&amp;#039;&amp;#039;Matucana aurantiaca&amp;#039;&amp;#039;]] szélesebb körű fajfogalmába sorolták be alfaji rangon. A molekuláris adatok azt mutatják, hogy a Cajamarca környéki populációk szoros filogenetikai egységet alkotnak, ahol az izoláció miatt alakultak ki a morfológiai különbségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:999083-1 Plants of the World Online (POWO) - Matucana aurantiaca subsp. fruticosa]&lt;br /&gt;
* [https://www.ipni.org/n/999083-1 International Plant Names Index (IPNI) - Matucana aurantiaca subsp. fruticosa]&lt;br /&gt;
* [http://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/18413/Matucana_fruticosa LLIFLE - Matucana fruticosa]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Matucana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>