Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */

2026-05-11T18:45:29Z

Szerzők és forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. május 11., 18:45-kori változata
54. sor:		54. sor:

	[[Kategória:Matucana]]		[[Kategória:Matucana]]
	[[Kategória:~~pozsgáslap~~]]		[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. május 11., 06:54-n

2026-05-11T06:54:58Z

← Régebbi változat		A lap 2026. május 11., 06:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Taxonbox \| accepted = Matucana aurantiaca subsp. polzii (Diers, Donald & Zecher) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}}		{{Taxonbox \| accepted = Matucana aurantiaca subsp. polzii (Diers, Donald & Zecher) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}}
			[[Fájl:Matucana aurantiaca polzii-000.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			[[Fájl:Matucana aurantiaca polzii-001.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			[[Fájl:Matucana aurantiaca polzii-002.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. polzii (Diers, Donald & Zecher) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''Matucana haynei''-nek az élőhelye. * A fajnév a latin ''aurantiacus'' = narancs, vagy narancssárga szóból származik, a virá…”

2026-05-11T06:46:10Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. polzii (Diers, Donald & Zecher) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''Matucana haynei''-nek az élőhelye. * A fajnév a latin ''aurantiacus'' = narancs, vagy narancssárga szóból származik, a virá…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. polzii (Diers, Donald & Zecher) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''[[Matucana haynei]]''-nek az élőhelye.
* A fajnév a latin ''aurantiacus'' = narancs, vagy narancssárga szóból származik, a virág színét jellemzi.
* Az alfaj egy német kaktusz-és egyéb pozsgásnövénygyűjtő, '''[[Frank Polz]]''' nevét viseli, aki a faj leírásának idején Münchenben élt és valószínűleg e taxon felfedezője.

{{Típusfaj|Matucana aurantiaca subsp. polzii|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Matucana aurantiaca subsp. polzii}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtásai''' zöldek, kissé lapított gömbszerűek, 5 cm-es magasságot és 8 cm-es átmérőt érhetnek el. Az oldalukon erősen sarjadnak. '''Gyökérzete''' sekély, szálas. Lapos, lekerekített '''bordáinak''' száma 9-16 db, általában egyenes lefutásúak és minden '''areola''' felett egy-egy keresztirányú árok tagolja őket. Az ovális '''areolák''' 5-9 mm-re állnak egymástól, akár 8 mm hosszúak is lehetnek és 2-3 mm szélesek. Krémfehér gyapjú fedi őket, ami idővel megszürkül. Hajlékony '''töviseinek''' színe fehértől a barnássárgáig terjed, fekete csúccsal, de előfordulnak egészen fekete '''tövisű''' példányok is, viszont ezek '''tövisei''' idővel megszürkülnek. A '''peremtövisek''' száma 6-12 db, hosszuk 6-18 mm. '''Középtöviseinek''' száma 1-3 db, hosszuk 25 mm-ig terjedhet.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágai''' kétoldali részarányosak (''zygomorf-ak''), 5-7 cm hosszúak, teljesen kinyílva 3-5 cm szélesek. A kissé hajlott virágcső 8-12 mm széles, vörös színű, fehér vagy barna haj fedi.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' kárminvörösek, halványabb szegéllyel, különösen a virágtorok felé, ahol már szinte fehér.
* '''Ivarlevelek:''' '''Porzószálai''' és a '''bibeszál''' tőben fehérek, majd fokozatosan lilásvörösbe mennek át, a '''portokok''' sárgák, a '''bibe''' halvány sárgászöld, a feje 5-6 ágú.

==== Termés ====
Tojásdad termései barnásak, 12 mm hosszúak és 5-7 mm szélesek, fehér vagy barna hajjal fedettek.

* '''Magja:''' Magjai 1,8-2,0 × 1,4-1,5 × 0,9-1,0 mm-esek, aszimmetrikusak, feketék.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Típus élőhelye a Rio Maranon felső folyásánál található, Huanuco megye délnyugati részén, Quivilla település közelében, '''Peruban''', 2100-2300 méteren (gyűjtő: '''[[Zecher]]''', 1976, EZ 762). '''[[Ralph Martin]]''' gyűjtőszám listáján szerepelnek egy 2002-es gyűjtés adatai is PH 397.1 számon, Tingo Chico településnél, 3060 méteren. Ez az élőhely lényegesen magasabban terül el, mint a típuslelőhely, de földrajzilag a '''[[Zecher]]''' által megadott területtel azonosnak tekinthető, csak pontosabban van meghatározva (a település a folyó partján épült, a forrásvidéktől 50-60 km-re).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Élőhelye magashegyvidéki száraz, ritkás növényzetű sziklagyepekben, sziklás hegyoldalakon, kövek között, sziklarepedésekben, sekély talajokon van.

== Kultúrában tartás ==
A növény virágzási hajlandósága nagyon csekély, ami összefüggésben van intenzív sarjadásával, ami a reprodukciót magtermés nélkül is biztosítja. A virágzás azonban kikényszeríthető: a legnagyobb hajtásokat külön cserépbe kell ültetni, és minden oldalhajtást folyamatosan (legalább egy évig) el kell távolítani. A növények így gyors növekedésnek indulnak, és 6-8 cm átmérőt elérve virágozni fognak. A bimbófejlődést megelőzően a '''tövisek''' (néha csak a csúcsközeli '''areolákon''') látványosan meghosszabbodnak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az intenzív sarjadási hajlam és a virágzás előtt jelentkező '''tövis'''meghosszabbodás egyedi bélyeg. Az élőhelyi adatok pontosítása (PH 397.1) alapján a taxon a korábban hittnél magasabb régiókban (3000 m felett) is előfordul.

== Taxonómia és filogenetika ==
Első leírása a Kakteen und andere Sukkulenten folyóiratban jelent meg 1986-ban. Eredetileg önálló fajként írta le '''[[Diers]]''', '''[[John Donald]]''' és '''[[Zecher]]''' ''[[Matucana polzii]]'' néven, majd '''[[Roy Mottram]]''' 2002-ben a ''[[Matucana aurantiaca]]'' alfajaként sorolta be.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektor:''' Papp László
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 710. kártya

[[Kategória:Matucana]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Matucana aurantiaca subsp. polzii - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. május 11., 06:54-n