Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aureiflora Ritter, Kakteen und andere Sukkulenten 16(12): 229. 1965. sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''M. haynei''-nek az élőhelye. * A '''fajnév''' latin szóösszetétel, aranysárga virágút…”

2026-05-10T05:38:21Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aureiflora Ritter, Kakteen und andere Sukkulenten 16(12): 229. 1965. sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''M. haynei''-nek az élőhelye. * A '''fajnév''' latin szóösszetétel, aranysárga virágút…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Matucana aureiflora Ritter, Kakteen und andere Sukkulenten 16(12): 229. 1965. sec. Hunt 2016
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''M. haynei''-nek az élőhelye.
* A '''fajnév''' latin szóösszetétel, aranysárga virágút jelent („aureus” = aranysárga, „florus” = virág).


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Peru, Cajamarca környéke, Banos del Inca település
* '''Első leírása:''' Ritter: Kakteen und andere Sukkulenten 16(12): 229, 1965.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Friedrich Ritter]] 1965
[[Fájl:Matucana aureiflora-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Matucana aureiflora-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A [[Matucana aureiflora]] kinézetre inkább hasonlít egy ''[[:Kategória:Oroya|Oroya]]''-ra, mint Matucana-ra. A növény teste általában sötétzöld, fényes, lapított gömb alakú, magában álló. Magassága 10 cm, szélessége 12–13 cm lehet kifejlett korában. Kultúrában ennél nagyobb példányok is nevelhetők. Rövid karógyökere van.


==== Szemölcsök ====

Bordáinak száma 11–27 lehet, ezek magassága körülbelül 3–7 mm és erősen lapított, lekerekített szemölcsökre tagoltak.


=== Axillák ===


==== Areolák ====

Areolái hosszúkásak, 5–8 mm hosszúak és 2 mm szélesek, kevés fehér gyapjúval, egymástól 7–11 mm távolságra állnak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' száma 0–4 db között változhat, hosszuk 12–25 mm
* '''Peremtövis:''' 8–14 db, hosszuk 7–18 mm, fésű alakban rendeződtek

A tövisek erősek, hajlottak, a színük tőben barnától a feketéig változhat, a tövisek csúcsa sárga–barnássárga. A fiatal areolákon olykor csökevényes levélkék jelennek meg, amelyek később eltűnnek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virág 3–4,5 cm hosszú és teljesen kinyílva mintegy 4 cm átmérőjű, széles tölcsér formájú, szimmetrikus, a lepellevelek aranysárgák. A virágcső alul 3,5 mm széles, vörösesbarna, apró fehér gyapjúpamacsokkal. A nektárkamra 1 mm hosszú, nektár nélküli.

* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak sárgák, a porzók halvány rózsaszínűek vagy sárgák. Az elsődleges porzószálak az alapjuknál összeforrtak és mintegy 2 cm hosszú gallért képeznek a bibe körül. A bibeszál sárga, az 5–7 db bibeág hossza 3 mm, színe halványsárga vagy halványzöld.


==== Termés ====

Hosszúkás termése kb. 10 mm széles és 14 mm hosszú, a színe pirosas, a tetején zöldes.

* '''Magja:''' 2 mm hosszú, 1,3 mm széles és 1 mm vastag, gyakran nagyon hosszú köldökkel


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Peru, Cajamarca város közvetlen környéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' viszonylag kis területen, 2500–3200 méteres magasságban él. A típus élőhelye Banos del Inca település sűrű vagy ritkafüves lejtőkön, ásványi anyagokban gazdag talajon. Ez a faj a Haynei-csoport legészakibb képviselője. Élőhelye közvetlenül szomszédos a ''[[Matucana aurantiaca]]'' élőhelyével, de ökológiai eltérések jól kimutathatók.


== Kultúrában tartás ==

Tartása nem okoz nehézséget. Mivel magashegyi fajról van szó, inkább a túlzott melegtől, mint a hidegtől kell védeni. Élőhelyén a vegetációs időszakban bőven kap csapadékot. Nyáron ezért akár szabadban is tartható, csak a tartós esőzések esetén kell védeni valamelyest. A friss levegőn és napfényen nagyon szép töviseket fejleszt. Talajban nem válogatós, de tapasztalatom szerint jobban fejlődik a magas ásványi anyag tartalmú keverékben. Ezért javasolható a talajba 50 % andezit, andezit- vagy riolittufa valamint gránit keverése. Télen teljesen szárazon tartható, néhány fokos, rövid ideig tartó fagyot elvisel. Virágzására májusban számíthatunk, de csak idősebb, 8–10 cm átmérőjű növényeknél.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj megjelenése inkább ''[[:Kategória:Oroya|Oroya]]''-ra emlékeztet, virága sem tipikus ''[[:Kategória:Matucana|Matucana]]'' virág, inkább közelebb áll a ''[[:Kategória:Lobivia|Lobivia]]''-k vagy ''[[:Kategória:Mila|Mila]]''-k virágához, sugaras szimmetriájú.


== Taxonómia és filogenetika ==

[[Curt Backeberg]] és más szerzők több alkalommal is megpróbálták elkülöníteni a taxont a Matucana nemzetségen belül. [[Friedrich Ritter]] az Incaica alnemzetséget is létre kívánta hozni számára.

A faj virágában ugyan található nektárkamra, az azonban funkció nélküli, nektárt nem tartalmaz. Emiatt a faj megporzása is eltérő, míg a Matucana-kat általában a nektárral táplálkozó kolibrik porozzák, ezt a fajt pollengyűjtő méhek. A piros színt a madarak jobban érzékelik, mint a sárgát, az utóbbi színt más színérzékelésükkel viszont a hártyásszárnyúak veszik észre.


== Egyéb ==

Ennek a fajnak a rendszertani helyét illetően várhatók még változások, legalábbis próbálkozások.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 210. kártya

[[Kategória:Matucana]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Matucana aureiflora - Laptörténet