Jokhel Csaba: /* Taxonómia és filogenetika */

2026-05-16T09:35:45Z

Taxonómia és filogenetika

← Régebbi változat		A lap 2026. május 16., 09:35-kori változata
89. sor:		89. sor:
	Van olyan vélemény is, hogy a taxon az ''[[Matucana aurantiaca]]'' és a ''[[Matucana weberbaueri]]'' faj között áll, esetleg azok természetes hibridje. A vastag virágcső az előbbi, a sűrűbb tövisezet és a sárga virágok az utóbbi faj jellemzői.		Van olyan vélemény is, hogy a taxon az ''[[Matucana aurantiaca]]'' és a ''[[Matucana weberbaueri]]'' faj között áll, esetleg azok természetes hibridje. A vastag virágcső az előbbi, a sűrűbb tövisezet és a sárga virágok az utóbbi faj jellemzői.

			{{Megjegyzés\|2018-ban íródott ez a leírás, a mai Cactaceae Checklist-ben a Matucana pallarensis monotipikus szinonimája [[Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca\|''Matucana aurantiaca'' subsp. ''aurantiaca'']]-nak.}}
	<span id="egyéb"></span>		<span id="egyéb"></span>

	== Egyéb ==		== Egyéb ==

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca sec. Hunt 2016 | synonym = Matucana pallarensis F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1501. 1981 }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''Matucana haynei''-nek az élőhelye. * A '''fa…”

2026-05-10T05:27:19Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca sec. Hunt 2016 | synonym = Matucana pallarensis F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1501. 1981 }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''Matucana haynei''-nek az élőhelye. * A '''fa…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca sec. Hunt 2016
| synonym = Matucana pallarensis F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1501. 1981
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''[[:Kategória:Matucana|Matucana haynei]]''-nek az élőhelye.
* A '''fajnév''' a latin „aurantiacus” = narancs, narancs színű vagy narancssárga szóból származik, a virág színét jellemzi.
* Az itt tárgyalt forma élőhelyéről, El Pallar településről kapta nevét.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Peru, La Libertad régió, El Pallar település környéke, Chusgón folyó, 2300 m.
* '''Első leírása:''' Friedrich Ritter: ''Kakteen in Südamerika'' 4: 1501. 1981.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Franz Buxbaum]] 1973
[[Fájl:Matucana aurantiaca pallarensis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Matucana aurantiaca pallarensis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Matucana aurantiaca pallarensis-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Gömb alakú növény, bemélyedt hajtáscsúccsal, az átmérője kifejlett korában 10 cm körüli.


==== Szemölcsök ====

Mintegy 21 db bordáját mély, görbe vonalú árkok tagolják dudorokra, amelyek kb. 1 cm átmérőjűek, tompák és 8 mm magasak.




==== Areolák ====

Areolái a dudorok csúcsán kiemelkednek, fehér filc fedi őket. Hosszuk 5–8 mm, szélességük 3–5 mm, a szemölcsök csúcsától az elválasztó árokig érnek. Egymástól való távolságuk 4–7 mm.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' a középtövisek és peremtövisek nem különíthetők el
* '''Peremtövis:''' a középtövisek és peremtövisek nem különíthetők el

A tövisek száma összesen 40 db körüli, kultúrában általában kevesebb. Hosszuk 8–25 mm. A leghosszabbak középen helyezkednek el. Többségük tűszerű, a legbelső egy darab pedig vékony ár alakú. Színük sötétsárga vagy barnássárga, fényesek, egyenesek vagy enyhén hajlottak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok kétoldali részarányúak (zigomorfak), csak kicsit görbültek, a virágcső vastag és csak kevés haj található rajta. A lepellevelek sárgák, csúcsuk bíbor árnyalatú, a külső lepellevelek hosszú csúcsban végződnek. A belső lepellevelek felfelé, a külsők pedig szétállnak.
* '''Ivarlevelek:''' porzói egy csomóban állnak, a porzószálak alul sárgák, felül vörösesek. A bibefej zöldes színű, kiemelkedik a porzók fölé, a bibeszál vöröses.


==== Termés ====

Termése gömb alakú, kb. 20 mm átmérőjű, éretten is zöldes.

* '''Magja:''' 1,3–2,2 mm hosszú, 1,5 mm széles és 0,8 mm vastag, sisak alakú, fekete, felszíne dudorokkal tagolt


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Peru, La Libertad régió, El Pallar település környéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a Chusgón folyónál, 2300–2700 méteres magasságban fordul elő. Az Andok lejtőinek gyér növényzetű sziklagyepeiben, sziklarepedéseiben, mohák, zuzmók és pázsitfűfajok társaságában él, nem ritkán ezen utóbbiak némi árnyékában.


== Kultúrában tartás ==

Gyűjteményekben a legtöbb dél-amerikai magashegyi gömbkaktusszal együtt tartható, hasonló igényekkel. Igazán szép, sűrű tövisű példányokat csak bőséges napfény biztosításával tudunk nevelni. Virágzása májusban várható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A taxon csupán a ''[[Matucana aurantiaca]]'' faj egy déli formája. Attól több bordája, sűrűbb tövisezete és sárga virágai különböztetik meg. Ezek a tulajdonságok azonban [[Friedrich Ritter]] szerint sem stabilak. Élőhelyen gyűjtött ''pallarensis'' magokból keltek ''aurantiaca''-szerű példányok is.


== Taxonómia és filogenetika ==

Van olyan vélemény is, hogy a taxon az ''[[Matucana aurantiaca]]'' és a ''[[Matucana weberbaueri]]'' faj között áll, esetleg azok természetes hibridje. A vastag virágcső az előbbi, a sűrűbb tövisezet és a sárga virágok az utóbbi faj jellemzői.


== Egyéb ==

A szakirodalomban közölt első színes fotók is eltérést mutattak, [[Werner Rauh|Walter Rauh]] felvételein a virágok és a porzószálak sárgábbak, míg [[Friedrich Ritter]] által bemutatott fotókon ezeken a szerveken erősebb a vöröses színeződés.

A gyűjteményekben nem gyakori növény, a szerző [[Berghauer Tibor]]tól kapott egy virágzóképes példányt, néhány évvel halála előtt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Fotó:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 732. kártya

[[Kategória:Matucana]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Matucana pallarensis - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Taxonómia és filogenetika */