<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Matucana_pujupatii</id>
	<title>Matucana pujupatii - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Matucana_pujupatii"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T16:42:42Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;diff=10234&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba, 2026. május 10., 11:54-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;diff=10234&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-10T11:54:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;amp;diff=10234&amp;amp;oldid=10225&quot;&gt;Változtatások megtekintése&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;diff=10225&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba, 2026. május 10., 11:13-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;diff=10225&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-10T11:13:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. május 10., 11:13-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| accepted = Matucana pujupatii (Donald &amp;amp; A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| accepted = Matucana pujupatii (Donald &amp;amp; A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| synonym = &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Matucana madisoniorum var. pujupatii Donald &amp;amp; Lau 1971&lt;/del&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| synonym =  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== A név eredete, etimológia ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== A név eredete, etimológia ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-10223:rev-10225:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;diff=10223&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana pujupatii (Donald &amp; A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016) | synonym = Matucana madisoniorum var. pujupatii Donald &amp; Lau 1971}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Matucana&#039;&#039; a perui Lima közelében található Matucana város nevéből származik, amely a növények egyik természetes lelőhelyének központja. *  A specifikus jelző, a &#039;&#039;pujupatii&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_pujupatii&amp;diff=10223&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-10T11:11:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana pujupatii (Donald &amp;amp; A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016) | synonym = Matucana madisoniorum var. pujupatii Donald &amp;amp; Lau 1971}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Matucana&quot; title=&quot;Kategória:Matucana&quot;&gt;Matucana&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; a perui Lima közelében található Matucana város nevéből származik, amely a növények egyik természetes lelőhelyének központja. *  A specifikus jelző, a &amp;#039;&amp;#039;pujupatii&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Matucana pujupatii (Donald &amp;amp; A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)&lt;br /&gt;
| synonym = Matucana madisoniorum var. pujupatii Donald &amp;amp; Lau 1971}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Matucana|Matucana]]&amp;#039;&amp;#039; a perui Lima közelében található Matucana város nevéből származik, amely a növények egyik természetes lelőhelyének központja.&lt;br /&gt;
*  A specifikus jelző, a &amp;#039;&amp;#039;pujupatii&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Pujupat Shushui]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (vagy Shushui Pujupat) tiszteletére lett választva, aki egy perui aguaruna (avadzsún) indián volt, és segítette a botanikusokat a növény felfedezésében az Esőerdő-régióban. A latin szuffixum &amp;#039;&amp;#039;-ii&amp;#039;&amp;#039; a személynév genitívuszi alakja, jelentése: „Pujupaté”.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Matucana pujupatii]]; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Lau Alfred Bernhard]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Lau 119), Peru, Amazonas, Bagua, Rio Marañón völgye, 1968.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Donald John Donald]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Walter Rauh|Lau Alfred Bernhard]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írták le 1971-ben a National Cactus and Succulent Journal-ban, mint [[Matucana pujupatii|&amp;#039;&amp;#039;Matucana madisoniorum&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;pujupatii&amp;#039;&amp;#039;]].&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Bregman Rob]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1988-ban emelte faji rangra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Matucana pujupatii | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A növény &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szára&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; magányos, kezdetben gömbölyded, később kissé megnyúlt, tompa kékeszöld színű, átmérője elérheti a 10–12 cm-t. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alig vagy egyáltalán nem sarjad. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 10–12, szélesek, alacsonyak, lapított szemölcsökre tagolódnak. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; oválisak, fehéres-szürkés nemezzel borítottak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma kevés, gyakran csak a fiatal növényeken vagy a csúcs közelében láthatók, később lehullanak; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nehezen különíthető el. A tövisek hajlottak, barnásak, majd szürkülnek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; répaszerűen megvastagodott főgyökér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tölcsér alakú, zigomorf (részarányos), 7–10 cm hosszú és 4–7 cm átmérőjű, színe az élénkvöröstől a narancsvörösig terjed.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;külső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hegyes, sötétebb vörös, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;belső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szélesebb, fényes narancsvörös.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vörösesek vagy lilásak, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgák. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alsó állású, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hosszú, fehéres, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5-6 ágú, zöldes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Ovoid vagy gömbölyded, éretten barnásvörös, szárazra érő, pikkelyekkel borított bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Sapkás alakú, matt fekete, finoman szemcsézett felületű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peru&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; északi részén, Amazonas megyében, a Rio Marañón völgyében, Bagua közelében honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
** Meredek, sziklás lejtőkön él 450–600 m tengerszint feletti magasságban.&lt;br /&gt;
** Trópusi lombhullató szárazerdők és bozótok lakója.&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;Litofiton&amp;#039;&amp;#039; életmódot folytat a völgyek forró, arid mikroklímájú pontjain.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kultúrában lassú növekedésű, érzékeny a túlöntözésre a répaszerű gyökere miatt, ezért jó vízáteresztő, ásványi alapú talajt igényel. Fényigényes, de a tűző naptól védeni kell a perui ködös élőhelyhez hasonlóan. Teleltetése szárazon, minimum 10 °C-on ajánlott. Szaporítása elsősorban magról történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Matucana pujupatii]]&amp;#039;&amp;#039; morfológiailag erősen hasonlít a &amp;#039;&amp;#039;[[Matucana paucicostata]]&amp;#039;&amp;#039; fajra, különösen a bordák szerkezete és a tövisezettség tekintetében. Azonban a magjainak morfológiája (a hilum-mikropiláris régió szerkezete) alapján a &amp;#039;&amp;#039;[[Matucana madisoniorum]]&amp;#039;&amp;#039; közvetlen rokona. Utóbbitól a határozottabb bordázottság és a tartósabb, erősebb tövisezettség különíti el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Matucana pujupatii]]&amp;#039;&amp;#039; rendszertani helyzete vitatott volt: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Donald John Donald]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Walter Rauh|Lau Alfred Bernhard]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; eredetileg a &amp;#039;&amp;#039;[[Matucana madisoniorum]]&amp;#039;&amp;#039; változataként írta le 1971-ben. A molekuláris genetikai vizsgálatok és a magmorfológiai elemzések (melyeket &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Bregman Rob]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végzett) igazolták, hogy bár közeli rokona a &amp;#039;&amp;#039;[[Matucana madisoniorum]]&amp;#039;&amp;#039;-nak, önálló evolúciós egységet képvisel. A molekuláris adatok alapján a nemzetségen belül a &amp;quot;északi csoportba&amp;quot; tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:936306-1 Plants of the World Online (POWO) - Matucana pujupatii]&lt;br /&gt;
* [https://www.ipni.org/n/936306-1 International Plant Names Index (IPNI) - Matucana pujupatii]&lt;br /&gt;
* [http://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/18386/Matucana_pujupatii LLIFLE Encyclopedia of Cacti - Matucana pujupatii]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Matucana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>