<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Matucana_ritteri</id>
	<title>Matucana ritteri - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Matucana_ritteri"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_ritteri&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T16:47:41Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_ritteri&amp;diff=10240&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana ritteri Buining in Succulenta (Netherlands) 1959: 2. 1959 sec. Hunt 2016 | synonym =  }}  &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városára utal. E város környéke a Matucana nemzetség típusfajának, a Matucana haynei élőhelye. * A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; Friedrich Ritter (1898–19…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Matucana_ritteri&amp;diff=10240&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-10T12:00:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana ritteri Buining in Succulenta (Netherlands) 1959: 2. 1959 sec. Hunt 2016 | synonym =  }}  &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városára utal. E város környéke a &lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Matucana&quot; title=&quot;Kategória:Matucana&quot;&gt;Matucana&lt;/a&gt; nemzetség típusfajának, a &lt;a href=&quot;/wiki/Matucana_haynei&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;Matucana haynei&quot;&gt;Matucana haynei&lt;/a&gt; élőhelye. * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;a href=&quot;/wiki/Friedrich_Ritter&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;Friedrich Ritter&quot;&gt;Friedrich Ritter&lt;/a&gt; (1898–19…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Matucana ritteri Buining in Succulenta (Netherlands) 1959: 2. 1959 sec. Hunt 2016&lt;br /&gt;
| synonym = &lt;br /&gt;
}} &lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városára utal. E város környéke a [[:Kategória:Matucana|Matucana]] nemzetség típusfajának, a [[Matucana haynei]] élőhelye.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[Friedrich Ritter]] (1898–1989) német geológus és autodidakta botanikus nevét őrzi, aki dél-amerikai kutatóútjai során számos kaktuszfajt fedezett fel és írt le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Peru, La Libertad megye, Otuzco környéke, 2500 m tengerszint feletti magasságban&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Succulenta 38(1): 2. (Netherlands) 1959.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Buining 1959&lt;br /&gt;
[[Fájl:Matucana ritteri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Matucana ritteri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Matucana ritteri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kiss László]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában magános növény, sarjnövények csak elvétve fejlődnek a hajtás tövénél. A hajtás színe fényes sötétzöld, alakja gömb vagy lapított gömb. Magassága 3–5 cm (kultúrában magasabb), átmérője 5–10 cm. Karógyökere nem túlságosan erős.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12–22 db, él nélküli bordája mintegy 1 cm széles.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;axillák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Areolái oválisak, 5–10 mm hosszúak és 3–6 mm szélesek, 10–20 mm távolságra állnak egymástól és szürkés filc fedi őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; többnyire 1–2 db, ritkán akár 5 db is lehet, 2–4 cm hosszú&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 7–10 db, ritkán 14 db, 1–3 cm hosszú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal tövisek barnák, olykor csaknem feketék, az idősebbek kiszürkülnek. Alakjuk egyenes vagy enyhén hajlott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lepellevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a virágok 7–9 cm hosszúak, teljesen kinyílva 4,5–5 cm szélesek, kissé ferdén állnak, kétoldali részarányosak (zigomorfak). A lepellevelek színe kárminvörös, lilás szegéllyel. A virágcső 4 mm széles, fehér gyapjúcsomókkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a porzószálak töve fehér, felfelé lilásba mennek át, a porzók okkersárgák vagy rózsaszínesek. A bibeszál lilás, a bibe zöldes vagy vöröses árnyalatú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 10–15 mm-es termés zöld és vörös színű, a felületén apró pikkelyekkel és gyapjúcsomókkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1,2 mm hosszú és széles, 0,7 mm vastag, tompa fekete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Peru, La Libertad megye, Otuzco–Agallpampa–Usguil térsége&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 2500 m tengerszint feletti magasságban él. Élőhelyei gyakran sűrűbb pázsitfüvekkel, más lágyszárúakkal és mohákkal fedett sziklagyepek, aprózódott kőzetfelszíneken, sziklák védelmében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mélyzöld hajtásszíne, sötét, hajlott, gyakran szép hosszú tövisei és szabályos bordái elegáns megjelenést kölcsönöznek a fajnak. Vörös virágait április–májusban bontja ki, nem ritkán többet is egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kultúrában való tartásánál a [[Matucana aurantiaca]] fajnál leírtak a mérvadók, vagyis magashegyi faj lévén inkább a túlzott melegtől, mint a hidegtől kell védeni. Élőhelyén a vegetációs időszakban bőven kap csapadékot. Nyáron ezért akár szabadban is tartható, csak a tartós esőzések esetén kell védeni valamelyest. A friss levegőn és napfényen nagyon szép töviseket fejleszt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Talajban nem válogatós, de jobban fejlődik magas ásványianyag-tartalmú keverékben. Ezért javasolható a talajba 50% andezit, andezit- vagy riolittufa, valamint gránit keverése. Télen teljesen szárazon tartható, nyugalomban néhány °C-os, rövid ideig tartó fagyot elvisel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj sok tekintetben hasonlít a [[Matucana aurantiaca]] fajhoz. A két faj típusos példányai jól megkülönböztethetők egymástól, Otuzco környékén azonban élőhelyük találkozik és itt átmeneti (hibrid) alakok is előfordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Karel Knize]] Agallpampa környékén talált egy másik populációt, ahol a növények átmérője a 30–40 cm-t is elérte. Későbbi kutatások a faj élőhelyét az Otuzco–Agallpampa–Usguil háromszögre terjesztették ki, amelynek legtávolabbi pontjai legfeljebb 30 km-re vannak egymástól légvonalban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán (1–2.) és Kiss László (3.)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 592. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Matucana]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>