Melocactus pachyacanthus - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. június 14., 08:48-n

2026-06-14T08:48:35Z

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 08:48-kori változata
44. sor:		44. sor:

	== Taxonómia és filogenetika ==		== Taxonómia és filogenetika ==
	A ~~faj~~ a [[:Kategória:Cactoideae\|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:~~Cacteae~~\|~~Cacteae~~]] ~~tribuszába~~ tartozik. A ~~2010 utáni~~ molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a kelet-brazíliai ''[[:Kategória:Melocactus\|Melocactus]]'' fajok egy önálló és diverz evolúciós centrumot alkotnak. Bár morfológiailag mutat némi hasonlóságot bizonyos karibi és kontinensparti fajokkal (például a robusztus töviszet tekintetében), a bahiai populációk genetikailag jól elkülöníthető kládot képeznek. '''[[Albert Frederik Hendrik Buining\|Buining]]''' és '''[[Arnold J. Brederoo\|Brederoo]]''' 1975-ös protológusa nómenklatúrailag stabil maradt, és a modern rendszertani revíziók, valamint a Caryophyllales.org adatbázisai is érvényes, önálló fajként tartják számon.		A taxon a [[:Kategória:Cactoideae\|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae\|Cereeae]] tribusz [[:Kategória:Cereinae\|Cereinae]] szubtribuszába tartozik. A molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a kelet-brazíliai ''[[:Kategória:Melocactus\|Melocactus]]'' fajok egy önálló és diverz evolúciós centrumot alkotnak. Bár morfológiailag mutat némi hasonlóságot bizonyos karibi és kontinensparti fajokkal (például a robusztus töviszet tekintetében), a bahiai populációk genetikailag jól elkülöníthető kládot képeznek. '''[[Albert Frederik Hendrik Buining\|Buining]]''' és '''[[Arnold J. Brederoo\|Brederoo]]''' 1975-ös protológusa nómenklatúrailag stabil maradt, és a modern rendszertani revíziók, valamint a Caryophyllales.org adatbázisai is érvényes, önálló fajként tartják számon.

	== Forrás ==		== Forrás ==

	* [https://www.ipni.org/~~n/154546-2~~ International Plant Names Index (IPNI)]		* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
	* [https://powo.science.kew.org/~~taxon/urn:lsid:ipni.org:names:154546-2~~ Plants of the World Online (POWO)]		* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
	* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]		* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

	[[Kategória:Melocactus]]		[[Kategória:Melocactus]]

Dr. Gyúró Zoltán: /* Elterjedés és élőhely */

2026-06-14T07:30:46Z

Elterjedés és élőhely

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 07:30-kori változata
35. sor:		35. sor:

	* '''Földrajzi elterjedés:''' Bár a nemzetség karibi elterjedésű csoportjához morfológiailag közel áll, ez a faj kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén, elsősorban '''Bahia''' állam északi és középső területein őshonos.		* '''Földrajzi elterjedés:''' Bár a nemzetség karibi elterjedésű csoportjához morfológiailag közel áll, ez a faj kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén, elsősorban '''Bahia''' állam északi és középső területein őshonos.
	* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:		* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, nyílt, szemiarid éghajlatú területeken él, többnyire kristályos vagy metamorf kőzetkibúvásokon, kvarcit sziklapadokon és köves, kavicsos talajú domboldalakon, a caatinga növénytársulás zónájában. Életmódja szerint elsősorban ''litofiton'' vagy sekély, tápanyagszegény, savanyú törmeléktalajon élő talajlakó. Kiválóan alkalmazkodott a tartósan magas hőmérséklethez, a rendkívül erős napsugárzáshoz és a hosszan tartó, aszályos időszakokhoz, ahol ritkás szukkulens cserjések és broméliafélék társaságában fordul elő.
	* Száraz, nyílt, szemiarid éghajlatú területeken él, többnyire kristályos vagy metamorf kőzetkibúvásokon, kvarcit sziklapadokon és köves, kavicsos talajú domboldalakon, a caatinga növénytársulás zónájában.
	* Életmódja szerint elsősorban ''litofiton'' vagy sekély, tápanyagszegény, savanyú törmeléktalajon élő talajlakó.
	* Kiválóan alkalmazkodott a tartósan magas hőmérséklethez, a rendkívül erős napsugárzáshoz és a hosszan tartó, aszályos időszakokhoz, ahol ritkás szukkulens cserjések és broméliafélék társaságában fordul elő.

	== Kultúrában tartás ==		== Kultúrában tartás ==

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

2026-06-14T07:29:25Z

Típus

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 07:29-kori változata
10. sor:		10. sor:
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Az első leírás már a ''[[:Kategória:Melocactus\|Melocactus]]'' genusba helyezte el a taxont Buining & Brederoo 1975-ös publikációja által.		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Az első leírás már a ''[[:Kategória:Melocactus\|Melocactus]]'' genusba helyezte el a taxont Buining & Brederoo 1975-ös publikációja által.

	{{Típusfaj \| Melocactus pachyacanthus \| limit=5}}		{{Típusfaj \| Melocactus pachyacanthus \| limit=1}}

	{{Kaktusz szinonimák}}		{{Kaktusz szinonimák}}

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Melocactus pachyacanthus Buining & Brederoo in Kakteen And. Sukk. 27(1): 1. 1975. Sec. Taylor & Zappi (2004)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Melocactus'', a klasszikus latin ''melo'' (dinnye) és ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele, amely a növények jellegzetes, bordázott, gömbölyded testformájára utal. * A faji jelző, a ''pachyacanthus'', görög eredetű összetett sz…”

2026-06-14T07:28:27Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Melocactus pachyacanthus Buining & Brederoo in Kakteen And. Sukk. 27(1): 1. 1975. Sec. Taylor & Zappi (2004)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Melocactus'', a klasszikus latin ''melo'' (dinnye) és ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele, amely a növények jellegzetes, bordázott, gömbölyded testformájára utal. * A faji jelző, a ''pachyacanthus'', görög eredetű összetett sz…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Melocactus pachyacanthus Buining & Brederoo in Kakteen And. Sukk. 27(1): 1. 1975. Sec. Taylor & Zappi (2004)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'', a klasszikus latin ''melo'' (dinnye) és ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele, amely a növények jellegzetes, bordázott, gömbölyded testformájára utal.
* A faji jelző, a ''pachyacanthus'', görög eredetű összetett szó: a ''pachys'' (vastag) és az ''akantha'' (tövis) szavakból származik, ami a növény rendkívül robusztus, vastag és erőteljes töviszetére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Melocactus pachyacanthus]]'' Buining & Brederoo; Brazília, Bahia, északi régiók. Gyűjtő: '''[[Leopold Horst]]''' és '''[[Werner Uebelmann]]''' (HU 344, U).
* '''Első leírása:''' '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' és '''[[Arnold J. Brederoo]]''' írták le először a Kakteen und andere Sukkulenten 26(6): 122–125 (1975) folyóiratban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Az első leírás már a ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'' genusba helyezte el a taxont Buining & Brederoo 1975-ös publikációja által.

{{Típusfaj | Melocactus pachyacanthus | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányosan növekedő, zömök, lapított gömb vagy rövid hengeres alakú '''szár''' ('''hajtás'''), amely eléri a 15-30 cm-es magasságot és a 20-25 cm-es átmérőt, felülete jellegzetesen hamvas, erősen viaszos, szürkészöld vagy kékeszöld színű. A '''bordák''' száma rendszerint 9-11, rendkívül szélesek, magasak, tompák vagy enyhén élesek, függőleges lefutásúak. A '''szemölcsök''' alig különülnek el, a bordák élei egyenesek. Az '''areolák''' nagyok, kerekdedek vagy oválisak, mélyen süllyesztettek, fiatalon sűrű szürkésfehér gyapjú borítja őket, egymástól 2-3 cm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' rendkívül vastagok, merevek, kemények, tőrszerűek, keresztmetszetük kerek vagy enyhén lapított, színük fiatalon vörösesbarna vagy sárgásbarna, idővel szaruszürkévé vagy feketéssé válnak. A '''peremtövis'''ek száma 8-10, sugárirányban szétállók, némileg visszahajlók, hosszuk 2,5-5 cm. A '''középtövis'''ek száma általában 1-3, rendkívül erőteljesek, felállók vagy kissé felfelé görbülők, hosszuk elérheti a 4-6 cm-t, alapjuknál feltűnően megvastagodottak. Az ivarérett példányok csúcsán hengeres vagy enyhén lapított virágzati zóna, cefálium alakul ki, amelyet sűrű, fehéres gyapjú és tömött, élénk vörösesbarna vagy rőt színű serték borítanak; a cefálium magassága 4-12 cm, átmérője 7-10 cm. Valódi fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' sekély, de oldalirányban sűrűn szétágazó, rostos szerkezetű, szorosan megkapaszkodik a köves talajban.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A apró, tölcsér alakú '''virág''' mélyen a szár csúcsán lévő cefálium gyapjába és sertéibe ágyazódik, nappal nyílik, hossza 2-2,5 cm, átmérője körülbelül 1 cm, színe élénk rózsaszínű vagy kárminrózsaszín.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, lándzsás, a apró párta sugarasan szétterül a virág kinyílásakor a cefálium felszínén.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' karcsúak, a '''portokok''' aprók és sárgásfehérek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' ágai fehérek vagy krémszínűek.

==== Termés ====
A termés megnyúlt bunkó vagy hordó alakú, húsos, bogyószerű, éretten fényes halványrózsaszín vagy fehéres-rózsaszínű, 1,5-2 cm hosszú, beérve látványosan kitolódik a cefálium gyapjából.

* '''Magja:''' A magok aprók, fekete színűek, vese alakúak, felületük finoman és sűrűn domború, pontozott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bár a nemzetség karibi elterjedésű csoportjához morfológiailag közel áll, ez a faj kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén, elsősorban '''Bahia''' állam északi és középső területein őshonos.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Száraz, nyílt, szemiarid éghajlatú területeken él, többnyire kristályos vagy metamorf kőzetkibúvásokon, kvarcit sziklapadokon és köves, kavicsos talajú domboldalakon, a caatinga növénytársulás zónájában.
* Életmódja szerint elsősorban ''litofiton'' vagy sekély, tápanyagszegény, savanyú törmeléktalajon élő talajlakó.
* Kiválóan alkalmazkodott a tartósan magas hőmérséklethez, a rendkívül erős napsugárzáshoz és a hosszan tartó, aszályos időszakokhoz, ahol ritkás szukkulens cserjések és broméliafélék társaságában fordul elő.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben a hamvas, kékeszöld szára és a rendkívül robusztus töviszete miatt nagyra értékelt, de melegigényes faj. Neveléséhez teljesen ásványi alapú, nagyon laza, durva homokot, kavicsot, pumicát vagy lavakövet tartalmazó, tökéletes vízáteresztő képességű talajkeverék szükséges. Érzékeny a pangó vízre és a hűvös, nyirkos közegre, ami a gyökérzet és a tő gyors rothadását okozza. A növekedési időszakban teljes napfényt, magas hőmérsékletet és mérsékelt, a két öntözés között teljesen kiszáradó földet igényel. Teleltetése fokozott odafigyelést kíván: a hőmérséklet a téli nyugalmi időszakban sem süllyedhet tartósan 15 °C alá, miközben a közeget teljesen szárazon kell tartani, és száraz levegőt kell biztosítani számára. Szaporítása kizárólag magról lehetséges, a magok meleg és párás környezetben jól csíráznak, de a magoncok kezdeti növekedése meglehetősen lassú.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Melocactus pachyacanthus]]'' könnyen felismerhető a hamvas, kékeszöld vagy szürkészöld '''szár'''áról, a kevés és rendkívül széles, tompa bordájáról, valamint a feltűnően vastag, tőrszerű töviseiről. Leginkább a ''[[Melocactus zehntneri]]'' fajjal téveszthető össze, azonban a ''[[Melocactus pachyacanthus]]'' tövisei lényegesen erőteljesebbek és vastagabbak, a bordái szélesebbek, és a kifejlett növény mérete is robusztusabb.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszába tartozik. A 2010 utáni molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a kelet-brazíliai ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'' fajok egy önálló és diverz evolúciós centrumot alkotnak. Bár morfológiailag mutat némi hasonlóságot bizonyos karibi és kontinensparti fajokkal (például a robusztus töviszet tekintetében), a bahiai populációk genetikailag jól elkülöníthető kládot képeznek. '''[[Albert Frederik Hendrik Buining|Buining]]''' és '''[[Arnold J. Brederoo|Brederoo]]''' 1975-ös protológusa nómenklatúrailag stabil maradt, és a modern rendszertani revíziók, valamint a Caryophyllales.org adatbázisai is érvényes, önálló fajként tartják számon.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/n/154546-2 International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:154546-2 Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Melocactus]]