<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Orbea_hardyi</id>
	<title>Orbea hardyi - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Orbea_hardyi"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Orbea_hardyi&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T20:23:12Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Orbea_hardyi&amp;diff=10453&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Orbea hardyi (R. A. Dyer) Bruyns 2001 | synonym = Orbeanthus hardyi (R. A. Dyer) L. C. Leach 1978 }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia === * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; a latin „orbis”, „orbs” = kör, körvonal, kerekség szóból alkotva és a nemzetség fajainak virágszerkezetét jellemzi. Az &#039;&#039;Orbea&#039;&#039; fajok virágának közepében gyakran egy megvastagodott, kör alak…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Orbea_hardyi&amp;diff=10453&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-17T16:29:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Orbea hardyi (R. A. Dyer) Bruyns 2001 | synonym = Orbeanthus hardyi (R. A. Dyer) L. C. Leach 1978 }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia === * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a latin „orbis”, „orbs” = kör, körvonal, kerekség szóból alkotva és a nemzetség fajainak virágszerkezetét jellemzi. Az &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Orbea&quot; title=&quot;Kategória:Orbea&quot;&gt;Orbea&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; fajok virágának közepében gyakran egy megvastagodott, kör alak…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Orbea hardyi (R. A. Dyer) Bruyns 2001&lt;br /&gt;
| synonym = Orbeanthus hardyi (R. A. Dyer) L. C. Leach 1978&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a latin „orbis”, „orbs” = kör, körvonal, kerekség szóból alkotva és a nemzetség fajainak virágszerkezetét jellemzi. Az &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Orbea|Orbea]]&amp;#039;&amp;#039; fajok virágának közepében gyakran egy megvastagodott, kör alakú pártagyűrű (annulus) található.&lt;br /&gt;
* A szinonim &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; az (&amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Orbeanthus|Orbeanthus]]&amp;#039;&amp;#039;),  [[:Kategória:Orbea|Orbea]] (latin: „orbis” = kör, korong, kerék, karika; a pártagyűrű alakjára utal) nemzetség nevének és az ógörög „anthos” = virág szónak az összetétele. Azt fejezi ki, hogy a nemzetséghez tartozó fajoknak az Orbea-fajokhoz hasonló viráguk van.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[David S. Hardy]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1931–1998) dél-afrikai kertészmérnökről, a Pretoriai Botanikus Kert volt igazgatójáról kapta nevét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ---&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Flowering Plants of Africa&amp;#039;&amp;#039; XXXVI. t. 1403. 1963 (1964).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Peter Vincent Bruyns]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 2001&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
==== Homotípusos szinonimák ====&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Ceropegia hardyi&amp;#039;&amp;#039; (R.A.Dyer) Bruyns in S. African J. Bot. 112: 426 (2017)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Orbeanthus hardyi&amp;#039;&amp;#039; (R.A.Dyer) L.C.Leach in Excelsa, Taxon. Ser. 1: 74 (1978)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Stultitia hardyi&amp;#039;&amp;#039; R.A.Dyer in Fl. Pl. Africa 36: t. 1403 (1963)&lt;br /&gt;
[[Fájl:Orbeanthus hardyi-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Orbeanthus hardyi-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kúszó hajtásai zöldek, lilás foltokkal tarkítva. Átmérőjük 0,6–0,9 cm, hosszúságuk a 30 cm-t is elérheti. Fiatal korban határozottan négyélűek, lekerekített élekkel, idősebb korban inkább hengeresnek tűnnek. A hajtások oldalai barázdáltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsszerű-dudorok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsszerű dudorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtásokat apró, hegyes, szemölcsszerű dudorok tagolják, amelyek elállók vagy kissé a hajtás felé hajlanak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Virágzat:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; virágai egyesével vagy kettesével nyílnak. A bimbók lassan fejlődnek. A virágzati szár – amennyiben legalább két virág fejlődik – néhány mm hosszú, az ehhez kapcsolódó virágkocsány kb. 5 mm hosszú. A bimbó hegyes, majd hirtelen kiszélesedik.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Csészelevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1,5–3 mm hosszúak.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Párta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 6,5–7 cm átmérőjű, krém alapszínű, szabálytalan gesztenyebarna, sötétvörös vagy vörösesbarna foltokkal tarkított. A pártagyűrű halványabb. A pártacső belső oldala és a pártagyűrű széle egyszínű, a foltok színével megegyező. A pártacső 5–6 mm hosszú, körülveszi a pártagyűrűt.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Pártagyűrű:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 18–20 mm átmérőjű, 4 mm vastag, párnaszerű képződmény, közepén kis bemélyedéssel, amely magába foglalja a koronát.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Pártacimpák:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 2–2,5 cm hosszúak és 1,3–1,8 cm szélesek, hegyesek. Külső oldaluk csupasz, belül enyhén ráncosak és finoman papillásak, alsó részükön szőrösek, a csúcs közelében csupaszok. A szőrök áttetszők, rövidek, apró hólyagszerűek.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Korona:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kb. 8 mm átmérőjű. A külső korona tálszerűen bemélyült, krémszínű, barnásbordó foltokkal mintázott, szegélye hasonló színű. A koronalebenyek kb. 3 mm hosszúak, téglalap alakúak, középen enyhén vályúszerűek, külső oldalukon mélyen kettéosztottak, hajasak. Az apró szőrök barnák vagy színtelenek. A külső korona az alapjánál összenőtt a belső korona háti részével. A belső korona alsó része krémszínű, felső fele barnásbordó, sötét bíborszínű hajjal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Termése az Asclepiadoideae alcsaládra jellemző ikertüsző.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; világosbarna, szőrüstökös (repítőkészülékes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Dél-afrikai Köztársaság, Limpopo és Mpumalanga tartományok&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a Soutpansberg hegylánctól Pelgrim’s Rest környékéig fordul elő. A növények bozótos élőhelyeken, többnyire árnyékban, kőzetmélyedésekben összegyűlt humuszban gazdag talajon élnek. A hegylánc legmagasabb pontja 1747 m, jellemző kőzetei homokkő és vulkáni eredetű kőzetek. Virágzása a déli félteke nyarának második felében, decembertől márciusig tart.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasztól őszig lehetőleg szabadban vagy nagyon jól szellőztethető növényházban tartandó, a tűző napfénytől védve. Talaja enyhén savanyú kémhatású, humuszban gazdag, laza szerkezetű legyen. Mérsékelt öntözés mellett a nyár végén vagy ősz elején virágzik. Télen legalább 10 °C biztosítandó számára. Ezen a hőmérsékleten teljesen szárazon tartva is áttelel, enyhébb időben kevés nedvesítést meghálál. A gyapjastetvek súlyos károkat okozhatnak, ezért fontos a rendszeres növényvédelem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hosszú, kúszó hajtásai és nagyméretű, erősen mintázott virágai alapján jól elkülöníthető más Stapeliinae-fajoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajt eredetileg [[Robert Allen Dyer]] írta le &amp;#039;&amp;#039;Stultitia hardyi&amp;#039;&amp;#039; néven. Később [[Leslie Charles Leach]] helyezte az [[Orbeanthus hardyi]] fajba. &lt;br /&gt;
{{Megjegyzés&lt;br /&gt;
|[[Peter Vincent Bruyns]] 2001-ben az addig &amp;#039;&amp;#039;Orbeanthus hardyi&amp;#039;&amp;#039; néven ismert fajt az [[:Kategória:Orbea|Orbea]] nemzetségbe helyezte át, így jött létre a ma elfogadott &amp;#039;&amp;#039;[[Orbea hardyi]]&amp;#039;&amp;#039; név. }}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj gyakran &amp;#039;&amp;#039;Stapelia hardyi&amp;#039;&amp;#039; néven található a gyűjteményekben, valószínűleg a kevéssé ismert &amp;#039;&amp;#039;Stultitia&amp;#039;&amp;#039; és a közismert &amp;#039;&amp;#039;Stapelia&amp;#039;&amp;#039; nevek összekeverése miatt. &amp;#039;&amp;#039;Stapelia hardyi&amp;#039;&amp;#039; néven érvényesen nem írtak le fajt. Nem tévesztendő össze a Madagaszkáron élő &amp;#039;&amp;#039;[[Stapelianthus hardyi]]&amp;#039;&amp;#039; fajjal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán (1.), Papp László (2.)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 549. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Orbeanthus]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>