Oroya peruviana - Laptörténet

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Oroya peruviana (K.Schum.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 102. 1922 sec. Hunt 2006 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A ''Oroya'' nemzetség La Oroya város nevét viseli, amely Peruban, Junín tartományban található. A város környéke a nemzetség típusfajának első felfedezett élőhelye. * A fajnév Peru országnevéből képzett. Oroya'' nemzetség La Oroya város nevét viseli, amely Peruban, Junín tartományban található. A város környéke a nemzetség típusfajának első felfedezett élőhelye. * A fajnév Peru országnevéből képzett. <span id="típu…”

Új lap
{{Taxonbox
| accepted = Oroya peruviana (K.Schum.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 102. 1922 sec. Hunt 2006
| synonym =
}}
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''[[:Kategória:Oroya|Oroya]]'' nemzetség La Oroya város nevét viseli, amely Peruban, Junín tartományban található. A város környéke a nemzetség típusfajának első felfedezett élőhelye.
* A fajnév Peru országnevéből képzett.

<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus peruvianus'' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', ''Gesamtbeschreibung der Kakteen'', Nachträge: 113–114. 1903.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''': ''The Cactaceae'' 3:102. 1922.
[[Fájl:Oroya peruviana-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]
[[Fájl:Oroya peruviana-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]
[[Fájl:Oroya peruviana-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]
{{Kaktusz szinonimák }}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===

<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====

Hajtása többé vagy kevésbé félgömb alakú, rendszerint magános, egyes formák erősen sarjadzók. Elérheti a 45 cm átmérőt és a 20 cm magasságot. A csúcsa kissé bemélyedt, tövises. Színe matt sötétzöldtől kékeszöldig változik.

<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====

20–30 darab bordája kissé csavart lefutású, magasságuk kb. 1 cm, barázdáltak, hosszú dudorokra tagoltak, amelyek az areolák alatt kissé kiemelkednek.

<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====

Az areolák hosszúkásak, 1–3 cm távolságra állnak egymástól, eleinte fehér gyapjasak, később csupaszok.

<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====

* '''Középtövisek:''' több mint 7 db, hosszúságuk meghaladja a 4 cm-t, egyenesek vagy kissé ívesek
* '''Peremtövisek:''' több mint 20 db, hosszabbak 3 cm-nél, tűszerűek, egyenesek vagy kissé ívesek

Töviseinek színe lehet fehéres, sárgás, barnás, egészen a feketéig.

<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===

<span id="virág"></span>
==== Virág ====

Virágai a csúcson jelennek meg, több mint 4 cm hosszúak. A virágcső hegyes pikkelyekkel borított, amelyek közül az alsók egy hajszállal fedettek.

* '''Lepellevelek:''' kívül világos kárminszínűtől a cinóbervörösig terjedő színűek, belül a széleken sárgásak
* '''Ivarlevelek:''' porzószálai halványsárgák, a porzók sötétsárgák, a bibeszál világossárga, több mint 2 cm hosszú, a bibe 4 ágú

<span id="termés"></span>
==== Termés ====

Termése gömb alakú, barnásvörös.

* '''Magja:''' matt fekete, sisak alakú, kb. 2 mm nagyságú

<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Peru, Lima, Junín, Huancavelica, Ayacucho, Apurimac és Cuzco tartományok
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 3000–4000 m magasságban, sziklák és aprózódott kövek között, gyakrabban köves talajon, ritkás pázsitfűfélék között él

<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==

Általában magról szaporítható, vagy sarjakról azoknál a példányoknál, amelyek sarjadznak. Jól fejlődik humuszban gazdag talajon, mérsékelt hőmérsékleten. Kultúrában nagyon nehéz az élőhelyi pedoklimatikus viszonyokat biztosítani számára.

A téli pihenési időszakban elég alacsony hőmérséklet szükséges, ilyenkor öntözni nem szabad semmiképpen. Nyáron elviseli a teljes napsütést, öntözni csak mérsékelten kell.

<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==

<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==

Élőhelyén nagyon nagy a változatosság úgy az alak, mint a tövisek számát és színét illetően, ez az oka a sok szinonim leírásnak.

Még ismeretes két forma, az ''[[Oroya peruviana]]'' f. ''minima'' és az ''[[Oroya caespitosa]]'', de mindkét név ''nomen nudum'' (érvénytelen) maradt. Mindkettő nagyon erősen sarjadzó, a típusfajhoz viszonyítva kis termetű.

<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==

* '''Lektorálta:''' Papp László
* '''Kép:''' Varga Zoltán
* '''Szöveg:''' Sorin Copăcescu
* '''Fordította:''' Lőrincz István

<span id="forrás"></span>
== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – ''Pozsgások'' 234. kártya

[[Kategória:Oroya]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]