<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Parodia_chrysacanthion</id>
	<title>Parodia chrysacanthion - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Parodia_chrysacanthion"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_chrysacanthion&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T16:50:39Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_chrysacanthion&amp;diff=10855&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia chrysacanthion (K.Schum.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(3): 2. 1935 sec. Anceschi &amp; Magli 2018 | synonym = }}  &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Carlos Spegazzini&#039;&#039;&#039; által létrehozott név, amely &#039;&#039;&#039;Domingo Parodi&#039;&#039;&#039; olasz származású botanikus emléke előtt tiszteleg. A gyógyszerészként is ismert tudós az 1800-as évek második felébe…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_chrysacanthion&amp;diff=10855&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-23T06:10:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia chrysacanthion (K.Schum.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(3): 2. 1935 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018 | synonym = }}  &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Carlos_Spegazzini&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Carlos Spegazzini (a lap nem létezik)&quot;&gt;Carlos Spegazzini&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; által létrehozott név, amely &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Domingo_Parodi&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Domingo Parodi (a lap nem létezik)&quot;&gt;Domingo Parodi&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; olasz származású botanikus emléke előtt tiszteleg. A gyógyszerészként is ismert tudós az 1800-as évek második felébe…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Parodia chrysacanthion (K.Schum.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(3): 2. 1935 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}} &lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Carlos Spegazzini]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; által létrehozott név, amely &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Domingo Parodi]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; olasz származású botanikus emléke előtt tiszteleg. A gyógyszerészként is ismert tudós az 1800-as évek második felében Argentína és Paraguay területén végzett jelentős gyűjtőmunkát.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ógörög eredetű, jelentése „aranytövisű”, amely a növény sűrű, sárga tövisezetére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; —&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus chrysacanthion&amp;#039;&amp;#039; K. Schumann, &amp;#039;&amp;#039;Gesamtbeschreibung der Kakteen&amp;#039;&amp;#039;, 1898. 396.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Curt Backeberg]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Blätter für Kakteenkunde&amp;#039;&amp;#039; 68–8, 3. 1935.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia chrysacanthion-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia chrysacanthion-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény magánosan álló, eleinte lapított gömb formájú, idős korára azonban rövid hengeres alakot ölt, olykor eléri a 30–40 cm-es magasságot is 10 cm-es átmérő mellett. Színe világos sárgászöld, tenyészcsúcsa erősen gyapjas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Spirálisan lefutó, 3 mm magas, kúp alakú szemölcssorok alkotják bordázatát. A bordák száma általában 24–26, de nem éri el a 30-at. Az egymástól kb. 4 mm távolságban elhelyezkedő szemölcsök végén fejlődnek az areolák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák fehér gyapjasak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; valamivel erősebb és hosszabb a peremtöviseknél, legfeljebb 30 mm hosszú, színe mindig valamelyest sötétebb&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nagyszámú, aranysárga, olykor világosabb árnyalatú, ritkán teljesen fehér, serteszerű, törékeny, 10–15 mm hosszú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Virágai tiszta élénksárgák, 2–3 cm hosszúak és 1–2 cm átmérőjűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lepellevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; élénksárgák&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; —&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső gyapjas és sörtékkel borított.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés kicsi, ovális, beszáradó, kb. 4 mm átmérőjű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; viszonylag apró, 0,5–0,6 mm nagyságú, sötétbarna vagy fekete, a hilum a mag méretéhez viszonyítva nagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Északnyugat-Argentína, Jujuy tartomány&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Maimará, Tiraxi, Yala és Termas de Reyes környékén, 1800–2900 méteres tengerszint feletti magasságban él. Elsősorban gyér vegetációjú, vulkanikus eredetű, sziklás hegyoldalakon fordul elő, ahol kizárólag sziklarepedésekben, alacsony humusztartalmú talajon nő. A kísérő növényzetet broméliafélék, törpecserjék és mohák alkotják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Napjainkban méltánytalanul elhanyagolt, kevés gyűjtő által tartott faj, noha a valódi &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetség egyik legszebb képviselője.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Termesztőközege rendkívül jó vízáteresztő képességű, alacsony humusztartalmú, ugyanakkor ásványi anyagokban gazdag legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel élőhelyén magas fekvésű területeken él, fényigénye nagy, ugyanakkor a fülledt nyári meleget rosszul viseli. Vegetációs időszakban ajánlott szabadban tartani, lehetőleg valamilyen fényáteresztő fedés alatt, mivel a közvetlen csapadék hatására elveszíti díszítőértékét, és a gyapjas csúcsi rész nehezebben szárad ki, ami gombabetegségek kialakulásához vezethet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hűvös idő beálltával az öntözést csökkenteni kell, mert gyökérzete rendkívül érzékeny a pangó vízre, amely gyakran gyökérpusztulást okoz. Az idősebb példányok újragyökereztetése nehéz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szaporítása általában magvetéssel történik, ami tapasztalatot igényel. A magok gyorsan elveszítik csírázóképességüket, ezért friss vetőmag használata szükséges. A magvetést célszerű kora tavasszal elvégezni, mert a magoncok lassan fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Teleltetésük lehetőleg világos, kb. 5 °C-os helyen történjen. Rövid ideig akár a –10 °C-os éjszakai lehűlést is károsodás nélkül átvészelhetik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legkorábban virágzó &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&amp;#039;&amp;#039; fajok egyike, növényházi körülmények között már április elején virágozhat, a virágzás gyakran nyár elejéig elhúzódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj tövisezetének színe a mélysárgától a hófehérig változhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábban a különböző tövisszínű alakokat varietásként különítették el, például &amp;#039;&amp;#039;Parodia chrysacanthion&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;albispina&amp;#039;&amp;#039; és var. &amp;#039;&amp;#039;leucocephala&amp;#039;&amp;#039; néven. Ezek elkülönítése botanikai szempontból kérdéses, mivel egyetlen magvetésen belül is megjelenhet a teljes tövisszín-változatosság.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj lassú fejlődésű, de megfelelő körülmények között rendkívül hálásan virágzik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Tóth Norbert&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Tóth Norbert&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 260. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>