Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia hausteiniana Rausch in Kakteen And. Sukk. 21: 45. 1970 sec. Anceschi & Magli 2018 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Domingo Parodi''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött. * A fajt '''Erik Haustei…”

2026-05-23T16:14:50Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia hausteiniana Rausch in Kakteen And. Sukk. 21: 45. 1970 sec. Anceschi & Magli 2018 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Domingo Parodi''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött. * A fajt '''Erik Haustei…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Parodia hausteiniana Rausch in Kakteen And. Sukk. 21: 45. 1970 sec. Anceschi & Magli 2018
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
* A fajt '''[[Erik Haustein]]''' német botanikusról nevezték el, aki az Erlangen Egyetem professzora volt, és 1949–1968 között az ismert német kaktuszos szaklapot, a ''KuaS''-t szerkesztette.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' ''KuaS'' 21: 45, 1970.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rausch 1970
[[Fájl:Parodia hausteiniana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Parodia hausteiniana-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Parodia hausteiniana-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kolovics József]]
[[Fájl:Parodia hausteiniana-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános, gömbölyű vagy kissé megnyúlt növény, kb. 50 mm átmérőjű. Hajtásai lágy, puha állományúak.


==== Szemölcsök ====
Mintegy 13 bordája enyhén csavarodó lefutású.


==== Areolák ====
Az areolák kerekek, 3 mm átmérőjűek, fehér filcesek, egymástól 6 mm távolságra állnak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4 db, keresztben álló, erős, sárga, a hegye felé fokozatosan barnás színű, tőben vastagabb. Az alsó a leghosszabb, amely 13 mm is lehet és a hegye erősen visszahajlik. A ''[[Parodia laui]]'' néven leírt formánál a középtövisek száma legfeljebb három, ezek lehetnek horgasak
* '''Peremtövis:''' 26–30 db, 6–8 mm hosszúak, vékonyak, sugarasan állnak és a növény szárához simulnak. Színük eleinte sárga, később fehér


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virág hossza és átmérője kb. 10 mm. A magház és a virágcső zöld, 4 mm hosszú, barna szőrrel borított. A lepel sárga, sötétsárga szegéllyel. A ''Parodia laui'' néven leírt formánál a virágok kissé nagyobbak, színük fénylő vöröses

* '''Ivarlevelek:''' a virág torka és a porzószál aranysárga. A bibe és a bibeszál aranysárga, hosszan kinyúlik a porzók közül


==== Termés ====
Termése ovális, 3–4 mm hosszú, olívzöld, fehér filccel fedett.

* '''Magja:''' hosszúkás ovális, mérete 0,5 × 1 mm, sötétbarna, bőre finoman szemölcsös


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia, Cochabamba tartomány, Mizque város környéke, 2200–2650 m magasságban. A ''Parodia laui'' néven leírt forma Mizquétől keletre, a szomszédos Campero közigazgatási területen található
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 2700 méteres magasságban, vulkanikus sziklagyepekben, néha alacsonyabb cserjék között él

'''[[Dirk Jan van Vliet]]''' holland gyűjtő DV 69 számon publikált gyűjtésénél Argentína van megadva helyszínként, közelebbi megjelölés nélkül. Ezt azonban legalábbis kétkedéssel kell fogadni.


== Kultúrában tartás ==
A szerző gyűjteményében legalább 10 éve nevel egy példányt, amelyről hamar világossá vált, hogy a jeltábláján olvasható név hibás. Beazonosítása hosszú ideig tartott, mivel furcsán viselkedik.

Míg a leírások egyértelműen magános növénynek tartják, a példány erősen sarjad. A hajtások egy része a növény gyökeréről fejlődik, másik része pedig az oldalán, de 5–6 mm-es korukban ezek is gyökereket fejlesztenek és leválnak az anyanövényről. Ettől eltekintve minden más jellemzőjében megfelel a leírásnak.

A sarjadási hajlamot valószínűleg az élőhelyitől erősen eltérő, szerves anyagban gazdagabb talaj okozza. Erre vonatkozó kísérleteit a szerző a következő évben kezdi el.

A 2006-ban megjelent ''The New Cactus Lexicon''-ban közölt kép is sarjadó növényt ábrázol, a szerkesztők zárójelben meg is jegyezték, hogy kultúrában készült. Ugyanakkor a szöveges részben magános növényként említik.

Az elmúlt években egész évben üvegházban, nyáron szabadban csapadék elleni védelemmel és anélkül, félárnyékban és teljes fényben is tartották. Mindezeket a körülményeket jól viseli, minden évben jól fejlődik, több hullámban, tartósan virágzik.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==


== Egyéb ==


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1. és 2.), Kolovics József (3.) és Tóth Norbert (4.)
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 354. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Parodia hausteiniana - Laptörténet