<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Parodia_magnifica</id>
	<title>Parodia magnifica - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Parodia_magnifica"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_magnifica&amp;action=history"/>
	<updated>2026-07-10T21:57:31Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_magnifica&amp;diff=11885&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia magnifica (F.Ritter) F.H.Brandt, Frankf. Kakt.-Freund 3(1): 6. 1982 sec. Anceschi &amp; Magli 2018 | synonym = }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Domingo Parodi&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és növényeket gyűjtött. * A…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_magnifica&amp;diff=11885&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-07-09T17:39:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia magnifica (F.Ritter) F.H.Brandt, Frankf. Kakt.-Freund 3(1): 6. 1982 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018 | synonym = }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Domingo_Parodi&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;Domingo Parodi&quot;&gt;Domingo Parodi&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és növényeket gyűjtött. * A…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Parodia magnifica (F.Ritter) F.H.Brandt, Frankf. Kakt.-Freund 3(1): 6. 1982 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Domingo Parodi]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és növényeket gyűjtött.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;magnifica&amp;#039;&amp;#039;) latin eredetű szó, jelentése: pompás, fénylő, tündöklő, nagyszerű, fenséges. A név a növény különösen elegáns megjelenésére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Eriocactus magnificus&amp;#039;&amp;#039; F.Ritter, &amp;#039;&amp;#039;Succulenta&amp;#039;&amp;#039; 45(4): 50. (1966).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; F.H. Brandt (1982).&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia magnifica-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia magnifica-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtás fiatalon gömb alakú, később megnyúlik. Az idősebb példányok elérhetik a 18 cm átmérőt és a 25–30 cm-es magasságot. Színe hamvas kékeszöld.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Virágzóképes koráig rendszerint magánosan fejlődik, később kisebb-nagyobb mértékben sarjad. Sarjhajtásait többnyire a tövénél fejleszti, de időnként a meglévő hajtások oldalán is megjelenhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák száma 11–15. Háromszög keresztmetszetűek, szélesek, egyenes lefutásúak, élük keskeny, magasságuk mintegy 2,5 cm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák megnyúltak, fehér vagy sárgás színű filccel borítottak. A bordák élén gyakran összefüggő filcsávot alkotnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 15–25 db, hajszálvékony, törékeny, 5–8 mm hosszú. A hajtástól kissé elállnak.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 12–15 db, 10–20 mm hosszú, aranysárga, hajlékony. Ezek is kissé elállnak a hajtástól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a fiatal csúcsi areolákból fejlődnek. Mintegy 4 cm hosszúak és hasonló átmérőjűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Színe:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárga.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Porzószálak és portokok:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgák.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bibeszál:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; világossárga.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bibeágak:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárgásfehérek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gömb alakú, barna, sűrű filccel borított, és az alapjánál nyílik fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kb. 1 mm átmérőjű, barnásvörös.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Brazília, Rio Grande do Sul állam.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A faj Rio Grande do Sul vulkanikus eredetű, gyér növényzetű domboldalain fordul elő, gyakran szinte közvetlenül az alapkőzet repedéseiben gyökerezve. Az éghajlat az év nagy részében meleg és csapadékos, az éves csapadékmennyiség eléri az 1000 mm-t. A rövid téli időszak viszonylag száraz és hűvös, a hajnali hőmérséklet időnként fagypont közelébe süllyedhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rövid ideig tartó alacsony hőmérsékletet károsodás nélkül elviseli, azonban ha hosszabb ideig 10 °C alatti hőmérsékleten tartjuk, hajtásán maradandó barna foltok alakulhatnak ki, amelyek csökkentik a növény díszítőértékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetes élőhelyén a csapadékmentes időszak mindössze két hónapig tart. Hazai körülmények között célszerű a téli nyugalmi időszakot a lehető legrövidebbre fogni, mivel a túl hosszú száraz periódus a gyökérzet károsodását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kifejezetten savanyú kémhatású, jó vízáteresztő talajt igényel. A vegetációs időszakban rendszeres és bőséges öntözést kíván, ugyanakkor pangó vízben nem tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magyarországi körülmények között teljes napsütésben is sikeresen nevelhető. Virágzása rendszerint a nyári hónapokra esik. Szépen fejlett példányai virágzás nélkül is a gyűjtemények leglátványosabb növényei közé tartoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj könnyen felismerhető hamvas kékeszöld epidermiszéről, széles bordáiról, aranysárga töviseiről és nagy, élénksárga virágairól. Idősebb korban rendszerint kisebb telepeket képez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Megjegyzés&lt;br /&gt;
|A fajt Friedrich Ritter 1966-ban &amp;#039;&amp;#039;Eriocactus magnificus&amp;#039;&amp;#039; néven írta le. Még ugyanabban az évben a &amp;#039;&amp;#039;Notocactus&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe is áthelyezték, majd F. H. Brandt 1982-ben a &amp;#039;&amp;#039;Parodia&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe sorolta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A jelenleg elfogadott név: &amp;#039;&amp;#039;Parodia magnifica&amp;#039;&amp;#039; (F.Ritter) F.H.Brandt, &amp;#039;&amp;#039;Frankf. Kakt.-Freund&amp;#039;&amp;#039; 3(1): 6. 1982, sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertani feldolgozások a korábbi &amp;#039;&amp;#039;Notocactus&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Eriocactus&amp;#039;&amp;#039; nemzetségeket a &amp;#039;&amp;#039;Parodia&amp;#039;&amp;#039; nemzetség részének tekintik, ezért ma ez a név használatos a nemzetközi szakirodalomban.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj hosszú ideje az egyik legkedveltebb dél-brazil kaktusz a gyűjtők körében. Jellegzetes hamvas kékeszöld színe és szabályos bordázata miatt virágzás nélkül is rendkívül dekoratív növény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán (1.), Bodor János (2.)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta és kiegészítette:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 382. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>