<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Pfeiffera_miyagawae</id>
	<title>Pfeiffera miyagawae - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Pfeiffera_miyagawae"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Pfeiffera_miyagawae&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T15:04:56Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Pfeiffera_miyagawae&amp;diff=10655&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pfeiffera miyagawae Barthlott &amp; Rauh in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 59: 63-64. 1987. Sec. Korotkova &amp; al. (2010)}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Pfeiffera&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Ludwig Karl Georg Pfeiffer&#039;&#039;&#039; (1805–1877) német orvos és botanikus emlékét őrzi. * A faji jelzőt, a &#039;&#039;miyagawae&#039;&#039; nevet a leírók a növényt kultúrában nevelő és virágoztató japán kaktuszgyűjtő és szakember, &#039;&#039;&#039;Miyagawa&#039;&#039;&#039; t…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Pfeiffera_miyagawae&amp;diff=10655&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-21T13:32:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pfeiffera miyagawae Barthlott &amp;amp; Rauh in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 59: 63-64. 1987. Sec. Korotkova &amp;amp; al. (2010)}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;Pfeiffera&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Ludwig_Karl_Georg_Pfeiffer&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;Ludwig Karl Georg Pfeiffer&quot;&gt;Ludwig Karl Georg Pfeiffer&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1805–1877) német orvos és botanikus emlékét őrzi. * A faji jelzőt, a &amp;#039;&amp;#039;miyagawae&amp;#039;&amp;#039; nevet a leírók a növényt kultúrában nevelő és virágoztató japán kaktuszgyűjtő és szakember, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Miyagawa&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Miyagawa (a lap nem létezik)&quot;&gt;Miyagawa&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; t…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Pfeiffera miyagawae Barthlott &amp;amp; Rauh in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 59: 63-64. 1987. Sec. Korotkova &amp;amp; al. (2010)}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;Pfeiffera&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1805–1877) német orvos és botanikus emlékét őrzi.&lt;br /&gt;
* A faji jelzőt, a &amp;#039;&amp;#039;miyagawae&amp;#039;&amp;#039; nevet a leírók a növényt kultúrában nevelő és virágoztató japán kaktuszgyűjtő és szakember, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Miyagawa]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tiszteletére adták. A fajt érvényesen &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Wilhelm Barthlott]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Werner Rauh]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írták le 1987-ben, és ez a taxon a mai napig a nemzetség egyik legkarakteresebb tagja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Pfeiffera miyagawae&amp;#039;&amp;#039; Barthlott &amp;amp; Rauh; Gyűjtő: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Wilhelm Barthlott]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Werner Rauh]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gyűjtése nyomán, Bolívia, Santa Cruz, 1987 (Holotípus: HEID).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kakt. and. Sukk. 38(1): 2-6 (1987) mint &amp;#039;&amp;#039;Pfeiffera miyagawae&amp;#039;&amp;#039; Barthlott &amp;amp; Rauh&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az eredeti leírás már ebben a nemzetségben történt (Barthlott &amp;amp; Rauh, 1987).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Pfeiffera miyagawae | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A faj tagjai zömében &amp;#039;&amp;#039;epifiton&amp;#039;&amp;#039;, elvétve &amp;#039;&amp;#039;litofiton&amp;#039;&amp;#039; életmódot folytató, eleinte felálló, később teljesen lecsüngő habitusú növények. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gazdagon elágazik, a szegmensek leggyakrabban a szártagok csúcsi részéből erednek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendkívül húsos, lédús, vaskos, az idősebb részeken fásodó; a szártagok nem lapítottak, hanem határozottan 3 vagy 4 szögletesek, ritkábban 5 szögletesek, átmérőjük a 1,5-2 cm-t is elérheti, színük élénkzöld vagy mattzöld. Valódi &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nincsenek. A növény rögzítését sekély, finom rostos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végzi. A szártagok élein tompa, enyhén kiemelkedő &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és hullámos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; futnak végig. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;axillák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; védelmében ülő &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a szár élein, a bemélyedésekben helyezkednek el, feltűnően sok fehér vagy krémszínű gyapjút hordoznak. Az areolákon a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma a nemzetség más tagjaihoz képest jelentős: areolánként 3-5 (idősebb korban akár több) rövid, 1-3 mm hosszú, sárgás vagy fehéres, puha, serteszerű &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fejlődik, amelyek nem szúrósak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A magányos, laterális elhelyezkedésű &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nappal nyílik, széles harang vagy tölcsér alakú, a nemzetségben kifejezetten nagynak számít, átmérője elérheti a 2-3 cm-t. Színe rendkívül feltűnő, ragyogó narancssárga vagy élénk narancsvörös. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hiányzik, a virágok magányosan ülnek a szár élein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A virágtengelyen elhelyezkedő húsos, zöldes-narancs &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;külső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-köröket szélesre nyíló, sziromszerű, lángoló narancsszínű, ovális &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;belső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-csoport követi, amelyek selymes fényűek.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Számos, a lepleknél rövidebb, krémszínű vagy sárgásfehér &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és apró sárga &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alkotják a hímrendszert; az alsó állású magház felett vékony, fehér &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; emelkedik ki, melynek végén a 4-6 ágú &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fehéresen szétterül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termések&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gömbölyű, lédús, húsos bogyók, amelyek éretten fényes narancsvörösek vagy skarlátvörösek, átmérőjük körülbelül 1 cm, felületükön apró pikkelyek és minimális gyapjúcsomók is megfigyelhetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;magok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; megnyúltak, fényes feketék, és a pulpatérben jellegzetesen hosszú, zselatinos funikulusszal (magkocsánnyal) rögzülnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; andoki régiója: endemikus &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bolívia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területén, kizárólag Santa Cruz megye (departamento) trópusi és szubtrópusi hegyvidéki erdeiben honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Elsősorban a nedves, meleg szubtrópusi hegyi erdők és köderdők lakója nagyjából 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Leggyakrabban idős erdei fák kérgén él mint &amp;#039;&amp;#039;epifiton&amp;#039;&amp;#039;, ritkábban mohás, árnyas sziklafalakon mint &amp;#039;&amp;#039;litofiton&amp;#039;&amp;#039;. Párás, fagymentes, kiegyenlített klímát igényel, ahol az év nagy részében bőséges a csapadék. Mohákkal, páfrányokkal, &amp;#039;&amp;#039;epifiton&amp;#039;&amp;#039; orchideákkal és broméliákkal alkot szoros növénytársulást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A kultúrában a legkedveltebb és legmutatósabb &amp;#039;&amp;#039;Pfeiffera&amp;#039;&amp;#039; faj, köszönhetően nagy, élénk narancssárga virágainak. Erdei &amp;#039;&amp;#039;epifiton&amp;#039;&amp;#039; származása miatt laza szerkezetű, humuszban és szerves anyagokban gazdag, enyhén savanyú kémhatású talajkeveréket igényel, amely orchideaföldből, tőzegből és perlitből állhat. Fontos a tökéletes vízáteresztés, a pangó víz a gyökerek rothadását okozza. Világos vagy félárnyékos elhelyezést igényel, a közvetlen, tűző naptól a vaskos hajtásai könnyen megégnek. A növekedési időszakban rendszeres öntözést és magas páratartalmat igényel, a talaját tartsuk nyirkosan. Rendszeres permetezéssel serkenthetjük a növekedését. Télen hűvös (12-15 °C-os), fagymentes, világos helyen, minimális öntözéssel pihentessük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Pfeiffera miyagawae]]&amp;#039;&amp;#039; legfőbb megkülönböztető bélyege a vaskos, határozottan 3-4 szögletes szárstruktúra, az areolák kifejezett fehér gyapjas jellege, valamint a nemzetségben egyedülállóan nagy, szélesre nyíló, ragyogó narancssárga virágzat. Nagyon hasonlít a [[Pfeiffera monacantha|&amp;#039;&amp;#039;Pfeiffera monacantha&amp;#039;&amp;#039;]] fajra, de attól egyértelműen elkülönül lényegesen vaskosabb, szögletes (nem lapított-szalagszerű) hajtásai és sokkal sűrűbben töviselt, gyapjasabb areolái révén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
Bár &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Wilhelm Barthlott]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; még ugyanebben az évben (1987) áthelyezte a fajt a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Lepismium|Lepismium]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe a tágabb genus-koncepció részeként, a 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások és DNS-szekvenálási vizsgálatok egyértelműen megerősítették a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Pfeiffera|Pfeiffera]]&amp;#039;&amp;#039; klád önállóságát. A genetikai adatok kimutatták, hogy ez a csoport közelebbi rokonságot mutat bizonyos dél-amerikai szárazföldi kaktuszcsoportokkal, mint a szűkebb értelemben vett [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] tribusszal. Emiatt az eredeti leírás szerinti név tekintendő a modern rendszerekben elfogadott, érvényes tudományos névnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pfeiffera]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>